A kormány kitalálta, csak aztán senki nem vezette be a bolti készpénzfelvételt
2024. február 29. – 11:49
A kormány nyolc hónapja előállt azzal az ötlettel, hogy ha a boltokban is lehet minimális vásárlás esetén is készpénzt felvenni, akkor mindenki jól jár. A kisebb településeken élőknek nem feltétlenül kell bemenni a nagyobb faluba, vagy a városba az automatához, a boltosok pedig akár készpénzlogisztikai költséget is megspórolnak, ha a kedves vevőik elviszik a náluk hagyott készpénz egy részét. Mégsem vezette be senki a kormány által kitalált rendszert.
Emlékeznek a tavaly júniusi híradásokra? Ma már kissé megmosolyogtató, hogy a Telex is azzal a címmel írt: Készpénz kell? Irány a bolt. Ehhez képest a mai napig is a készpénzt inkább csak otthagyni lehet az élelmiszerboltokban, nem pedig elhozni onnan. Pedig az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium (ma már Nemzetgazdasági Minisztérium) viszonylag jól kitalálta a lehetőséget.
A bankoknak a betéti kártyás ügyfeleik számára havonta két alkalommal biztosítaniuk kell összesen 40 ezer forintnyi készpénz ingyenes felvételét a boltokban. A lehetőség az úgynevezett cash-back szolgáltatást nyújtó kereskedőknél és szolgáltatóknál lett volna elérhető, az érintett kereskedőknek és szolgáltatóknak a POS terminált üzemeltető szolgáltatóval kellett volna felvenniük a kapcsolatot.
A készpénzfelvétel után a vásárlók bankja nem számíthatott volna fel díjat és költséget. Ahol a bankkártyás fizetési lehetőség már adott, ott az új szolgáltatás megjelenése gyorsan kivitelezhető – remélte a tárca. Így vélekedett a minisztérium, de Herman Bernadett, a Bank360 pénzügyi szakértője elmondta, hogy
egyetlen újabb kereskedő sem vezette be a bolti készpénzfelvételt tavaly július óta. Aki megpróbálta, az sem járt sikerrel, a bankok ugyanis nem kínálnak olyan terminált, amelyik kezelni tudná ezt a funkciót.
Vagyis az egész szabályozás eredménye egy nagy nulla lett. A kormány korábban azzal kalkulált, hogy a cash-back szolgáltatás révén a kereskedők és szolgáltatók növelhetik forgalmukat és vevőkörüket. Hiszen nyilván akad majd, aki azért szokik oda a boltba, mert egyúttal a készpénzigényét is fedezheti.
Mindig készpénz!
Az NGM abban bízott, hogy amennyiben a boltban is lehet készpénzhez jutni, az főként a vidéki területeken nyújthat segítséget, ahol a banki, pénzforgalmi intézmények kevésbé vannak jelen, és ahol az ATM-ek elérése is nagyobb távolságok leküzdésével jár.
A vidéki szavazókra nagyban számító kormány valamiért amúgy is vonzódik a készpénzhez, előírásokat fogalmaz meg az ATM-hálózatra, növeli az ingyenesen felvehető havi összeget. De ismertté volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter cipőbolti hitvallása is, aki arról beszélt, hogy mindig készpénzt használ, és Orbán Viktor miniszterelnököt is filmezték le úgy, hogy egy köteg pénzt lobogtatott. Készpénz témában pedig ismét egymásra talált a Fidesz és a Mi Hazánk, amely az Alaptörvénybe is beleírná a készpénzhasználat védelmét, amire Orbán azt mondta a parlamentben, ennek a Fidesz és a kormány nem lesz akadálya.
Az intézkedés bevezetését mindenesetre tavaly nyáron jelentős médiavisszhang kísérte. A bankok az üzletszabályzataikban és hirdetményeikben fel is tüntették a vásárlás készpénzátvétellel funkciót is, amely a törvényben megadott limitig ingyenes.
A nyolc hónapja hatályba lépett jogszabály mégis üres maradt, a Penny hálózatán kívül – amely 2015 közepétől már bevezette ezt a rendszert, igaz csak az OTP-s Mastercard kártyákra – ugyanis továbbra sem kínálja egyetlen bolt sem a kártyás vásárlás mellé igénybe vehető készpénzfelvételt, ráadásul az egyetlen fecskénél is csak egy limitált ügyfélkör élhet a lehetőséggel.
A nagy kiskereskedelmi láncok ügyesen kommunikálnak, nem lelkesednek az ötletért, de nem is zárkóznak el teljesen a kérdéstől. Mi ilyenkor az adekvát válasz: meg fogjuk vizsgálni a kérdést. (Magam egyszer a Pick Szeged közgyűlésén figyelhettem meg, hogy egy kisrészvényes azt javasolta, hogy a jövőben a cég fizesse az osztalékot inkább szalámiban. A mellettem ülő befektetési alap képviselője riadtan fordult hozzám, hogy mit csinálna ő 2000 rúd szalámival, de a levezető elnök rezzenéstelen arccal felelte, hogy az igazgatóság meg fogja vizsgálni a javaslatot.)
Miért nem csinálják a boltok?
A kisebb boltok körében vannak, ahol félnek, hogy kirabolják őket, ha „elbankosodnak”, más nem érti, hogy miért adjon arra készpénzt, hogy a vevői abból a konkurensnél vásároljanak. A kártyás tranzakciók elszámolása miatt a boltok anyagilag sem voltak feltétlenül érdekeltek abban, hogy bevezessék ezt a szolgáltatást.
Mi azért hallottunk egy falusi kisboltosról, aki bevezette volna a szolgáltatást, amivel szerinte nem csak a falu lakói, de ő maga is jól járt volna. Nála a forgalom 60 százaléka ugyanis még mindig készpénzben bonyolódik, a számlákat viszont átutalással fizeti, így a készpénzt rendszeresen be kell vinnie a bankjába. Ha ennek legalább egy részét a bankkártyások elvinnék a bolti készpénzfelvétellel, amelynek értéke eközben megjelenne a bolt bankszámláján, sokkal ritkábban kellene a bankba bejárnia. A kereskedő valóban abban is bízott, hogy több vásárló látogatja majd a boltját, ha bevezeti a cash-back-et, és talán nagyobb értékben fognak vásárolni (igaz a készpénzfelvételhez szükséges vásárlási limit csak 3 ezer forint).
Csakhogy később falakba ütközött. Az ugyanis nem igaz, hogy csak a boltokon múlott, hogy bevezetik-e a készpénzfelvételt a kártyás vásárlók számára, az említett, anonimitást kérő boltos ugyanis nem kapott az általa megkeresett két banktól olyan terminál-szolgáltatást, amely alapján készpénzt tudnának adni a boltosok a vásárlóknak.
A bankok pontosan azt a stratégiát választották, mint a kereskedelmi láncok, vagyis nem úgy fogalmaztak, hogy márpedig ez lehetetlen, de későbbre ígérték a szolgáltatás elindítását, egyelőre „vizsgálják a lehetőséget”.
A bankokon múlik?
Említettük, hogy a Pennynél 2015 közepétől már van ilyen lehetőség, igaz csak az OTP-s Mastercard-kártyákra. A bank más kereskedői partnereinél és további bankkártyákra jelenleg nem érhető el a szolgáltatás. A Bank360 több bankot is megkérdezett, hogy állnak ezzel:
a Raiffeisen és az OTP tervezi a szolgáltatás bevezetését, de a K&H, a CIB Bank, az MBH Bank, illetve az UniCredit egyelőre nem.
Ahhoz ugyanis, hogy működjön a bolti készpénzfelvétel, a minimális követelmény az, hogy a kereskedőnél lévő POS-terminál képes legyen kezelni az úgynevezett PWCB (vásárlás készpénz visszaadással) tranzakció típust, és a szabályoknak megfelelően korlátozza a limiteket. Tehát csak legalább 3 ezer forint fölötti bankkártyás vásárlás esetén nyissa meg a lehetőséget, és csak maximum 20 ezer forint összeghatárig. Ilyen terminált és szolgáltatást viszont nem nagyon lehet a bankoknál kapni.
A bankok viszont azzal védekeznek, hogy egyelőre nincs a szolgáltatásra kereskedői igény, ezért egyelőre jegelik ezt a kérdést. A bankkártyás ügyfelek csak elhanyagolható mértékben veszik igénybe Magyarországon a bolti készpénzfelvételt (amiben nyilván az is szerepet játszik, hogy az csak minimálisan elérhető).
Igazi tyúk-tojás kérdés lett ebből az ügyből, vagyis nem tudjuk, hogy mivel nincs ilyen szolgáltatás, az emberek nem is keresik azt, vagy mivel az emberek nem keresik azt, így nincs is ilyen szolgáltatás.
Tehát hiába létezik elvileg nyolc hónapja az ingyenes bolti készpénzfelvétel, sem a boltok, sem a bankok nem iparkodtak, így nem kínálnak olyan terminálokat, kártyaelfogadási megoldásokat, amelyek alapján a gyakorlatban is be lehetne vezetni ezt a szolgáltatást. Azt pedig majd meglátjuk, hogy az NGM belenyugszik-e, hogy az ötlete nem talált értő fülekre, vagy próbál még inkább szigorú, még inkább cselekvésre ösztönző szabályokat kialakítani.