Nagy változás jön a pénzügyi szektorban, a reform középpontjában Rogán Antal izraeli-grúz barátja bukkan fel

Hamarosan jön az azonnali fizetési rendszer 2.0, sok új funkcióval, fizetési kérelemmel, érintésmentes fizetéssel. Ehhez az kell, hogy legyen jó technológia, kereshessenek vele a szolgáltatók, spóroljanak az elfogadóhelyek, olcsó és praktikus legyen az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank és leányvállalata, a Giro Zrt. által támogatott nagy projekt szívében központi aggregátorként egy Innopay Zrt. nevű társaság áll, amelynek fő tulajdonosa az izraeli-grúz Shabtai Michaeli. Ő nem először bukkan fel izgalmas üzletekben, legyen szó metró aluljárókban terjeszkedő pékségről, belvárosi szállodáról, a hazai médiáról, vagy éppen a letelepedési kötvény üzletről.

Az azonnali fizetési rendszer (AFR) újabb fázisáról szóló cikkünkben egyrészt alaposabban is meg szeretnénk mutatni, hogy pontosan mi készül, milyen, valóban forradalmi változások érkeznek az idén. Másrészt bemutatjuk, hogy mit csinál mindebben Michaeli cége. Nézzük először, hogy mit tudni Michaeli cégéről, későbbiekben pedig bemutatjuk annak szerepét is.

Rogán barátja

Az Innopay Zrt-t elég titokzatos cég, nem is találtunk hozzá honlapot, telefonszámot. Mindössze az látszik az Opten céginformációs rendszerben, hogy a jelenlegi címe a Bogdánfy Ödön utca 6-ban van, és korábban InstantQR-nak hívták a társaságot. Az Opten szerint az utolsó, már adatokkal is bemutatott üzleti évében, vagyis 2022-ben nem volt árbevétele, de több tucat alkalmazottja van. Erről eltérő adatokat láttunk, az Opten 33 főt tüntet fel, de a vezetők Linkedin-profilját az 50 és 100 fő közötti létszámmal rendelkező cégeknél találtuk.

Két vezetőjét jelzik a céginformációs rendszerek, Sárközi Zoltánt és Katona Istvánt. Előbbi például a Mikrocredit grúz hátterű mikrokölcsön cégnél dolgozott, amely elindult a magyar piacon is, de aztán felhagyott a tevékenységével. Utóbbi szakember pedig többek között az EY-nál és a BMW-nél is megfordult.

Az Optenben a cég elektronikus elérhetőségeként csak egy gmailes cím található, erre ugyan írtunk, de nem érkezett reakció. A cégről mégis nagyon sokan tudnak a hazai fizetési (payment) világban, bankokban, hiszen embereket igazolnak le, fejlesztenek, és a Giro Zrt-től kulcsszerepet kaptak az említett nagy projektben.

Az Innopaynek (amely nem összekeverendő, az innopay.com címen elérhető nemzetközi payment-céggel) izgalmas a tulajdonosa is. A hazai sajtóban csak Rogán Antal izraeli-grúz barátjaként aposztrofált Shabtai Michaeli (vagy ahogy nekünk minden ismerője emlegette, Sabi) a Media 1-nek adott korábbi interjújában elmesélte, hogy Budapesten gyógyszerésznek tanult, de aztán nem patikákban dolgozott, hanem vállalkozott. Első cége a Princess Pékség volt, de azóta már nagyon változatos portfólióval rendelkezik.

Bár azt az interjúban tagadta, hogy Rogán Antallal közös üzletei lennének, de azt elismerte, hogy régóta barátok, és valahogy gyakran keresztezik egymás útjait.

Rajta volt azon az emlékezetes, Aulich utcában felvett videón, ahol Rogán Antal, Habony Árpád és Kertész Balázs mellett grúz üzletemberek, illetve politikusok láthatók. Bár Michaeli mindig cáfolta, hogy közvetlen kapcsolata lett volna a letelepedési kötvények értékesítésével, de rendre előkerült ezekben a sztorikban is. Rogán Antal anno a parlament gazdasági bizottságának vezetőjeként volt e program motorja.

De rengeteg ingatlancégben is érdekelt, legutóbb egy belvárosi butikhotelről írtunk. Illetve a hazai médiába is beszállt, a többek között a 168 órát kiadó Brit Media oldalán, de van rádiós érdekeltsége is. Emellett benne volt korábban az említett, kudarcba fulladt Mikrocredit gyorskölcsöncégben is, ezt leszámítva informatikai érdeklődéséről eddig nem tudtunk.

Azonnali átutalás 2.0

De mi az a nagy fejlesztés, amibe Michaeli cége olyan fontos szerepet kap? Az azonnali fizetési rendszer első fázisa 2020. március 2-án indult el Magyarországon. Akkor az utalások 10 millió forintig teljesülhettek egy új rendszerben azonnal, vagyis pár másodpercen belül, ezt az összeget azóta 20 millió forintra emelték. A jól vizsgázó rendszert folyamatosan használjuk tehát, de régóta lehetett tudni, hogy a magyar fejlesztőknek sokkal nagyobb tervei voltak,

olyan hazai innovációt képzeltek el, amely valós alternatívát jelent mindenféle fizetési helyzetnél a nemzetközi kártyatársaságoknak, vagy a sárga csekknek.

Ugyanakkor az AFR-hez még a mai napig nem tartoznak széleskörűen elterjesztett komplexebb, profibb végfelhasználói megoldások. Ezek indulhatnak el hamarosan. Két nagy új szolgáltatáscsoportról beszélhetünk, az egyik a fizetési kérelem, amely már április 1-től elindulhat, a másik csoportnak az az összefoglaló neve, hogy „egységes adatbeviteli megoldások”.

Ezek együtt teljes rendszert alkotnak, vagyis mindenféle fizetési helyzetet lefednek. Az Innopaynek a második szolgáltatási körben osztottak lapot, méghozzá nagyon komoly lapot.

Fordított átutalás

A fizetési kérelem egy "fordított" átutalási helyzet, ahol az utalás adatait az átutalás címzettje állítja össze, majd elküldi az adatokat a fizető félnek, akinek csak jóvá kell azt hagynia, és máris kifizette a kötelezettségét.

Bár magánszemélyek között is működhet mindez (a sörözőben egy ember fizet, de bekéri a többiektől az arányos részt), de igazából a csoportos beszedés alternatívájának lett kitalálva, ahol a szolgáltató cég, például az MVM Next a gáz- és az áramszámláival így szedheti be az ügyfeleitől a számlái ellenértékét. Ezen kívül a feledékeny adózókat a NAV, vagy az önkormányzatok, esetleg a kamara is segíthetné egy ilyen bekéréssel.

Ezt a rendszert akár már használhatnák ma is az ügyfelek, de még nem nagyon teszik. Az alapvető probléma ugyanis az, hogy mivel nem volt kötelező a bankoknak lefejleszteni azt, hogy az appjaik kezeljék ezt, így nem volt 100 százalékos a lefedettség.

Ez április 1-től megváltozik, és onnantól már minden banknak tudnia kell fogadni a kérelmeket.

Pénzügyi oldalról három szereplő lesz ebben a rendszerben, legalábbis, ha a felek különböző bankokkal vannak kapcsolatban, ha pont ugyanott bankolnak, még ennyi sem kell. A példánknál maradva a közműnek (a kedvezményezettnek) van egy bankja, az ügyfélnek (a fizető félnek) pedig egy másik bankja, a közmű kérelmez, az ügyfél pedig valamilyen elektronikus csatornán jóváhagyja azt. Ahhoz, hogy ebből fizetés is legyen, kell egy középső szereplő is, a Giro Zrt., az MNB száz százalékos leányvállalata, amelynek a rendszerén áthalad a pénz. Mindez persze pillanatok alatt.

Természetesen a kérés után nem azonnal kapja meg a közmű a pénzét, hiszen az eltérő lehet, hogy ki mikor nyom rá a jóváhagyásra, de maga a rendszer villámgyors lesz. Az is eltérő lehet, hogy egy fizetési kérelem meddig él, ha az ügyfél nem hagyja jóvá (a maximum időtáv az 2 hónap). A bankoknak csak a fogadás megteremtése kötelező, az nem, hogy az ügyfelek maguk is tudjanak fizetési kérelmet kiküldeni, de a nagyobb bankok azért ezt biztosan megvalósítják. Ha pedig mindkét szereplő ugyanabban a bankban van, akkor nem is kell a Giro.

Banki forrásaink szerint nagy potenciál van ebben a szolgáltatásban, akadályként csak azt hallottuk, hogy manapság, amikor annyian kérnek más nevében utalást, és ebben pont a közművek nevével szoktak visszaélni, miként lehet majd az ügyfeleket arra felkészíteni, hogy ne váljanak csalók áldozatává.

A bankkártya új versenytársai

Összetettebb újdonság lesz a második csomag, összefoglaló névvel az egységes adatbeviteli megoldások rendszere. Ez három különböző megoldást jelent:

• a QR-kódos fizetést;
• az NFC-st, a near field communication egy gyors és biztonságos adatcserét tesz lehetővé 1-3 centiméteren belül, mobiltelefonnal történő fizetés esetén;
• és a deep linkes fizetést, ami olyan linket jelent, ami nem valami központi oldalra mutat, hanem egy aloldalra, jelen esetben például egy fizetéshez minden egyedi adatot tartalmazó egyedi linkre.

Ezeknek szeptember 1-e az indulása, itt is a fizető fél oldalán kötelez a rendelet. Vagyis minden banki alkalmazásnak tudnia kell olvasni ezeket a fejlett, egyszerű, új fizetési megoldásokat

Ha ugyanis egy elfogadóhely (például egy bolt) joggal bízhat abban, hogy minden egyes magánszemély, vagy cég tud neki így is fizetni, akkor érdemes lehet a fejlesztéseket elindítani. Banki szakemberek azt mesélik, hogy az segíthet majd az elterjedésben, ha egy neves, megbízható partner bevezeti a rendszert (például a Mol a töltőállomásokon), ha ugyanis az ügyfelek majd találkoznak praktikus és biztonságos gyakorlatokkal, bízni fognak ebben a szolgáltatásban is. Hiszen, ahogy Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke mondja, ezek a szolgáltatások akkor lesznek sikeresek, ha három feltétel is adott: van technológia, üzleti modell és ügyféligény.

Aki a jövőben így (is) akar fizetési tranzakciókat fogadni, kapcsolatba lép majd egy bankkal, amelyik ebben segít (itt is csak a fogadás kötelező, az elfogadóhelyeknek kínált szolgáltatások kialakítása opcionális). A nagyobb bankok közül néhány (jó eséllyel az OTP, az MBH, a Raiffeisen) vélhetően ki fogja alakítani ezt a szolgáltatását, de másoktól is hallottuk, hogy vizsgálódnak, csak szeretnék megvárni, hogy mi az ami a gyakorlatban bizonyít.

Szeptember 1-én hatályba lép a rendelet, de azonnal aligha változik bármi, viszont majd szép lassan megjelennek az első fecskék, azok bankok, boltok, amelyek elsőként bevezetik. Mindenesetre ez az egész teljesen új dolog lesz a piacon, a korábbi szigetszerű megoldásokat ki kell vezetni, mindenkinek az új, egységes szabványt kell alkalmaznia.

Az ilyen fizetések a bankkártyák versenytársai lehetnek. A bankkártya nagyon praktikus és olcsó az ügyfélnek, hiszen gyors, egyszerű, költségmentes. Az eladóhelyeknek, a boltoknak viszont már nem annyira kedvező, hiszen ők a kártyás fizetésnél csak az engedélyezési információt kapják meg azonnal, magára a pénzre még várniuk kell. Ezért van az, hogy itthon is, Nyugaton is a mai napig találkozni például taxisokkal, akik próbálják az utast rábeszélni a készpénzre, mert “valamiből tankolni is kéne”.

Az AFR-téma egyik legjobb hazai szakértője, a RowanHill Digital hosszabban is elemezte a bevezetést. Mint írták:

„Úgy gondoljuk, hogy a rendszer csak akkor fog tudni működni és ‘piacot’ szerezni, elterjedni, ha végül a kereskedőnek olcsóbb, a vásárlónak továbbra is ingyenes, a szolgáltatóknak pedig nyereséges lesz.”

Az AFR rendszerben mindenesetre, az említett fejlett technológiákkal azonnal átmegy a pénz is. Ebben a folyamatban is van Giro, itt is van az elfogadónak és a fizető félnek is bankja, de itt van még egy érdekes szereplő, ő lesz a bevezetőben bemutatott Innopay.

Michaeli cége a középpontban

A központi aggregátor kulcsfontosságú szereplő, hiszen ő a működtetője a rendszernek, vele vannak kapcsolatban a bankok. Központi szereplőként ő felel a folyamat megfelelő lebonyolításáért és felügyeletéért. A fizetésnél használt kódok (például a QR-kód) generálását is ő végzi.

A központi aggregátor feladatát is a Giro kapta, de egy szerződéssel kiszervezte az Innopaynek.

Hogy pontosan miért, azt kérdeztük a Giro-tól és az MNB-től. A Giro vezetőjét nyilvános eseményen hallhattuk korábban a projektről, az MNB válaszában a projekt összetettségéről írt, de az Innopay-jel kapcsolatos kérdéseinkre, egyelőre nem kaptunk konkrét választ, természetesen jelezzük, ha megérkezik.

Az Innopay megjelenését mindenesetre a piaci szereplők sem hagyták szó nélkül: többen jelezték, hogy szívesebben kapcsolódnának közvetlenül a Giro-hoz, nem értik, hogy az MNB száz százalékos tulajdonában álló cég miért ad kizárólagos megbízást az AFR-aggregátori szerepre egy magáncégnek.

„Nem politikai szinten érdekel engem a kérdés, hanem szakmailag, vagyis egy újabb szereplővel versenyképes marad-e az árazás?”

– kérdezte egy fejlesztő.

A Giro mindenesetre keresett egy megbízható céget (értsük bár a megbízhatót szakmai, vagy politikai értelemben) és bizonyos tevékenységeket átadott. Ilyen az egységes adatbeviteli megoldások hitelesítése. Mi történik ilyenkor? A kereskedő kéri a bankját, hogy generáljon egy kódot, például a POS-terminál, vagy az online rendszerbe bekötött kassza jelet tud küldeni a bankba, az üzenet elmegy a bankba, onnan pedig az aggregátornak. Az aggregátor ellenőriz, ha mindent rendben talál, aláír, visszaküldi a banknak az információt, a bank pedig elküldi a kereskedőnek, ahol látható lesz egy QR-kód, sugároz egy NFC-jel, vagy készül egy deep link. Mindez sokkal gyorsabb folyamat, mint akárcsak elolvasni ezt a pár sort, de a lényeg, hogy a végén a fizető fél odatartja a telefonját, a rendszer pedig ellenőrzi, ne lehessen visszaélni a szabvánnyal, de megvalósul az azonnali fizetés.

A rendszerben résztvevő szereplőknek akkor lesz mindebből bevétele, ha ez az egész a gyakorlatban is beindul. Úgynevezett volumenbizniszről van szó, drágán nem lehet adni a szolgáltatást, hiszen akkor ki váltaná le a kártyás fizetést, ilyenre. Vagyis csak fillérekért szabad szolgáltatni, de ha elég sok tranzakció már így valósul meg, akkor ebből jó üzlet is lehet. A bankok kicsit tanácstalannak tűntek, hogy pontosan mekkora. A bizonytalanság egyik oka talán az lehet, hogy maguktól a fizetési kérelemben látnának több potenciált, de ha az adatbeviteli megoldásoknál ott van egy ilyen kiemelt szereplő, mint az Innopay, arra is látnak esélyt, hogy nagy hangsúly lesz utóbbiak elterjesztésén.

Úgy tudjuk, hogy maga az Innopay nemcsak az aláírásban vesz részt, de abban is, hogy amikor a tranzakció megtörténik, arról egy értesítést kapjon az elfogadóhely. Ennek természetesen az a célja, hogy a kereskedő rögtön tudja, hogy a fizetés sikeres volt. Ez is csak úgy értelmes, ha minden nagyon gyors. A boltnak, az ügyfélnek nincs ideje várni, mindenesetre a tranzakcióról készülő státuszüzenetet a kereskedő bankja az Innopay Zrt-től kapja meg.

Szeptember 1-től indulna a rendszer

Legtöbb beszélgetőpartnerünk szerint a szeptember 1-i újabb határidő már tartható. Egy csúszás ugyanis már volt, aminek az oka a bankok fejlesztési tempójának különbözősége volt. Ha viszont a bankok odaérnek szeptember 1-gyel, akkor a reform megvalósulhat, hiszen az nem feltétel, hogy valóban azonnal legyen is üzlet, gyakorlati megoldás, csak az, hogy a bankok appjai képesek legyenek a fogadásra.

Hogy aztán mi fog működni és mi nem? A webshopok egy vásárlási folyamat közben QR-kódot tudnak mutatni (maga a QR-kód is egy URL valójában), de NFC-t a laptop nem tud sugározni. A nagy hipermarketek az ügyfél jelenlétében megvalósuló vásárlásoknál már QR-kódos és NFC-jeles fizetést is ki tudnak fejleszteni. Végül egy egyszerűbb szolgáltatónál (fodrásznál, pszichológusnál, műkörmösnél) valami egyszerűbb app lehet reális.

Ilyenkor úgy lehet majd fizetni, hogy nem kell külön belépni a banki alkalmazásokba, hanem a telefon majd tudja, hogy amennyiben ilyen URL érkezik valamelyik csatornán, akkor meg kell nyitnia a banki alkalmazást.

A téma a Felelős Fintech március 20-i díjátadó gáláján, a „Mi lesz veled, készpénz?” című kerekasztal-beszélgetésén is szóba került. Selmeczi-Kovács Zsolt, a Giro Zrt. vezérigazgatója rámutatott egy érdekes paradoxonra. Amikor terjednek az online csalások, mindenki azt hallja, hogy ne kezdjen bele semmibe, ami szokatlan, ami gyanús, és ebben a hangulatban kell majd egy forradalmian új technológiát evangelizálni.

Mindenesetre a Giro nagy vállalkozásba fogott, mert mint a vezérigazgató elmondta, ki szeretne alakítani egy olyan Központi Visszaélésszűrő Rendszert, amely nagyon fejlett technológiák segítségével jelez majd be. Olyasmire kell gondolni, hogy a rendszer majd tudja, hogy egy közműszolgáltató alapesetben milyen kérelmeket küld, hogyan kommunikál, ha valami ettől gyanúsan eltér, akkor jön a riasztás.

Ugyanakkor száz százalékos biztonság nincsen, de már az is eredmény, ha a csalást megnehezíti, megdrágítja egy jó rendszer. És pont az ilyen utalásoknál fontos fejlesztés lesz, hogy a bankoknak az utalások címzettjét is ellenőrizni kell majd a jövőben.

A Giro-vezér mindenesetre optimista, mint mondta: „ Számításaink szerint az azonnali átutalások aránya megduplázódik, ezzel jelentősen kannibalizálva a készpénzes fizetések hányadát.”

“Ha a rendszer a bevezetése után nem köhög, akkor ez a magyar fejlesztés máshová is exportálható.” – mondta nekünk az egyik fejlesztőcég vezetője a lehetséges következő lépésekről. A bankkártyás fizetés alternatívájának számító fizetési rendszer ugyan egyelőre nem kapcsolódik semmilyen globális rendszerhez, ez egy magyar dolog, de ez előny is lehet, ha eladható máshová is.

Nem mindig készpénz

A legpozitívabb fejlemény mindenesetre talán az lenne, ha egy praktikus AFR 2.0-val a drága és nem transzparens készpénzhasználat valóban visszaszorulna. Ángyán Balázs, a Számlázz.hu ügyvezetője ebben a kérdésben optimista, szerinte „ma még sokan nem tudják elképzelni, hogy ne használjanak készpénzt, pedig a készpénz csak azért létezhet, mert az emberek a világon mindenhol elhiszik, hogy színes papírdarabokért cserébe kapnak tojást, benzint."

"Az emberi kényelem-szeretet és lustaság, valamint a tényleg jó fintech-megoldások a szabályozási környezet ilyen irányú törekvéseivel együtt előbb-utóbb minimálisra csökkentik vagy akár teljesen meg is szüntethetik a készpénz-használatot.”

Horváth Attila, a Big Fish Payment Services Kft. ügyvezető igazgatója szerint nagyon sok múlik a bankokon is. Az nem ösztönöz használatra, ha egy funkció nagyon el van rejtve, vagy évente meg kell ismételni valamilyen adategyeztetést. Ha pedig valami kötelező is lesz, attól még nagyon eltérő lehet az ügyfélélmény.

De Magyarország elkötelezett abban, hogy 2030-ra az elektronikus fizetések aránya elérje a 66 százalékot – ez egy olyan célkitűzés, amely megvalósíthatónak látszik. A szakember szerint mindenesetre az azonnali utaláson alapuló fizetési megoldásoknak nagy jövőjük van, 2024/2025 áttörést hozhat.”

Réti Bálint, a Magyar Fintech Szövetség, elnökhelyettese a fiatalokban bízik, akiknél a kényelem jobban dominál. A fintech-cégekhez képest ugyan a bankok sok szempontból nehezebb helyzetben vannak.

Egy nagy hajó nehezebben fordul, a bankok régi, komplex rendszereiben bonyolultabb fejleszteni, a bank nehezebben is vállal felelősséget, szigorúbban is szabályozott.

De az ügyfél oldaláról nem is az a lényeg, hogy a fintechek legyőzik-e a bankokat, hanem az, hogy egyszerűbbek legyenek a pénzügyek.

A készpénznek ma még tagadhatatlanul sokak szemében van feelingje. Van, akinek biztonságot ad, hogy meg lehet fogni, hogy konkrétan nála van, hogy (vélt, vagy valós) kontrollt érez fölötte. Ám, ha ezek a modern funkciók kellően egyszerűen beállíthatók és biztonságosan működtethetők lesznek, akkor övék a jövő.