WHO-s és készpénzes összeesküvés-elmélettel rúgta be a kampánymotort a Mi Hazánk

A múlt hét végén Veszprém vármegyei községben élő olvasónk szórólapot talált postaládájában. A Mi Hazánk küldte a papírt, ami érthető, hiszen sorra indítják a pártok az EP- és önkormányzati választási kampányukat. Ez azért lehet majd érdekes, mert egyszerre kell a pártot bemutató, országos célokat vázoló, illetve a helyi ügyekre reflektáló, kisebb jelölteket támogató kampányt is folytatni.

A Mi Hazánk szórólapja a párt két sarkalatos programpontját akarta bemutatni: a készpénz megmentését és a WHO állítólagos diktatúratervét.

Az egyik oldalon a radikális ellenzéki párt kapitalizmusellenes oldalát ismerhetjük meg, ahol az adóhivatalt egykor vezető (most a Pénzügyminisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára) Tállai András képével azzal pánikoltatnak, hogy egyesek eltörölnék a készpénz használatát. „A készpénz az emberi szabadság utolsó bástyája” – hirdeti a Toroczkai László vezette párt, és pontokba szedve részletezi, miért a megfigyelés és az „egy gombnyomással történő állami pénzelvétel” eszköze, ha az emberek bankkártyát használnak. Hogy ez miért csak részben igaz, illetve hogy nem is akarják Magyarországon megszüntetni a kápés vásárlást, itt írtunk bővebben.

A másik oldalon egy már többször cáfolt összeesküvés-elméletet osztanak, miszerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) – ami koordinálta valamelyest a koronavírus-járványra adott globális választ – világszintű diktatúra kiépítésére készül. A Tedrosz Gebrejeszusz WHO-vezető, Bill Gates Microsoft-alapító és gyakori konteó-főszereplő, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter arcával operáló oldalon egy májusban aláírandó egyezményről írnak, aminek „beláthatatlan következményei lesznek a magyar emberekre”. A Mi Hazánk szórólapja szerint a WHO kényszeroltást rendelhet majd el, karanténtáborokba zárhat embereket, cenzúrázhat információkat.

Tavaly szeptemberben írtunk arról, miért szamárság ez. 2021 decemberében a WHO döntéshozó közgyűlése (amiben mind a 194 tag képviselteti magát, így Magyarország is) egyhangúlag úgy döntött, hogy felállítanak egy új, kormányközi tárgyalótestületet, hogy az kidolgozzon egy járványkezelési hatékonyságot javító egyezményt – ezt WHO-tagként Magyarország is jóváhagyta. Ennek a lényege az, hogy a koronavírus-járványból tanulva a következő, lehetséges globális járványt az országok egyenlőbben kezeljék, és például ne tudják a gazdagabb nemzetek felvásárolni az oltások nagy részét a szegényebbek elől. Emellett a járvány okainak feltárását is egyszerűbbé akarják tenni.

A tervezet kidolgozói (azaz a tagállamok delegáltjai) többször is kihangsúlyozzák, hogy fontos az államok szuverenitásának védelme. Sőt, egy alapvetésben, konkrétan a legelső pontban megerősítik az államok szuverenitását, beleértve a járványok megelőzését, az azokra való felkészülést és a leküzdésükre irányuló lépéseket. Kimondják, hogy a WHO-nak nincs kényszerítő ereje: segíthet a tagállamok közötti információáramlásban, kiadhat ajánlásokat, sőt, akár kritizálhatja is a tagállamokat, de ennyiben ki is merülnek a jogkörei. Ezt a kormányok egyébként sokszor hagyják teljesen figyelmen kívül, például akkor, amikor a WHO azt kérte, hogy várjanak a harmadik Covid-oltással, amíg a szegényebb országok meg nem kapják az elsőt.

A Mi Hazánk népszerűségén az oltástagadó-járványszkeptikus témák felkarolása nagyot dobott annak idején, a párt azóta is kevés ennyire hangsúlyos témát talált (vagy amit talált, mint a melegellenes lépések, azt átvette a kormánypárt). Így volt ez például a gyerekek oltása elleni kampányukban, amikor félrevezető számokkal dobálóztak, vagy egyenesen azt állították, hogy hétszer annyi gyerek hal meg az oltások óta, mint korábban. Egyébként nem. Ez nem új, a járvány kezdete óta kampányolnak az oltások, lezárások, óvintézkedések ellen, már tüntetéseket is szerveztek a „Covid-diktatúra” és a kötelező oltások ellen.

Mi Hazánk: Ez nem része a választási kampánynak

Megkérdeztük a pártot, mióta, mely vármegyékben, milyen mennyiségben terjesztik a lapot. Kisberk Szabolcs kommunikációs igazgató közölte, „hetek óta szórják a párt aktivistái az említett szórólapokat”, de mennyiséget nem tudott megadni, „mivel nem csak központi gyártásban készült ilyen szóróanyag”. A szórólapok nyomdai költségére a párt évi költségvetési forrásából költöttek, azt nem árulta el, hány forintot.

Feltettük a kérdést, ez már a választási kampányhoz kapcsolódó akció-e, amire ez a válasz jött: „Ez nem része az választási kampánynak. Mindkét ügyben aláírást gyűjt a Mi Hazánk Mozgalom.” Kisberk hozzátette, nem is erre tervezik építeni a tavaszi Mi Hazánk-kampányt. A WHO ügyében továbbra is tartják magukat a fent említett, már cáfolt állításokhoz.