Fact-check: utánajártunk, tényleg hétszer annyi gyerek hal-e meg, mint a koronavírus elleni oltás előtti időkben

Dúró Dóra, a járványkezelés-kritikus Mi Hazánk oltásellenes parlamenti képviselője a héten a gyerekek többlethalálozásáról írt a Facebookon. Posztjában egymás mellé helyezte a számok növekedését és azt, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kiterjesztette a Pfizer-BioNTech koronavírus elleni védőoltásának felhasználási engedélyét a 12–15 éves korosztályra.

A követői teljesen felháborodtak az adaton: a nagyjából 1300 reakció harmada mérges, másik harmada szomorú fej, és csak ezt a posztot 704-en osztották meg (ezeket a megosztásokat aztán mások is tovább osztják, így terjednek az ilyen jellegű bejegyzések a Facebookon).

Bár Dúró a posztba nem írta bele szó szerint, hogy az oltás miatt halnak meg a gyerekek, közvetve egyértelmű párhuzamot vont az engedélyezés és a többlethalálozás között. A kommentelők is összekötötték az egyet a kettővel (a hozzászólásokat betűhíven szerint idézzük):

„Nagyon remélem azt hogy ebben a covidfasizmusban résztvevő orvosok és egyébb személyek nem kerülhetik el a méltó bűntetésüket.”

„Az erről szóló szakmai cikkeket érdekes módon a tényellenörök azonnal törlik...”*

„A lampavasak keszen allnak!”

„némelyik (orvos) ténylegesen az (gyógyító, egy előző kommentre válaszolt – szerk.). A többségük viszont buta mint a tök. Azt sem tudja mit tett csak kiszolgálja a gyógyszermaffiát.”

„Sajnos ezen nincs mit csodálkozni! A c19 vakcina egy igazi boszorkányfőzet, melynek célja a népesség csökkentése. A közép- és hosszútávú mellekhatasait meg ezutan látjuk majd msg.”

„Ez nem emberiség ellen elkövetett bűncselekmény minősitett esete???”

„Ez borzasztó!Csak azt tudnánk mi volt a célja ennek a bűncselekménynek,amit tudósok hajtanak végre.”

„Ez és ehhez hasonló infókat a kormánygyűlésen kellene prezentálni és számon kérni az arra hivatottakat.”

„nem tudom elhinni ! Ilyen aljas nem lehet senki ! Ha meg igaz a felelősöket azonnal meg kell keresni , és felakasztani ! Nem felelősségre vonni ! Azt is meg kéne nézni , ki Pfizer tulajdonosa !!!!”

(* A tényellenőrző oldalak – a cenzorokkal ellentétben – nem úgy működnek, hogy áttúrják az internetet, és amiről kiderül, hogy nem igaz, azt törlik. Ez a döntés a különböző oldalak kezében van, a tényellenőrzők csak javaslatot tehetnek. Ennek a Facebookon és a Twitteren általában annyi az eredménye, hogy egy ellenőrzött poszt alatt megjelenik egy figyelmeztetés, hogy az abban szereplő állítás nem feltétlenül felel meg a valóságnak.)

Érdemes megfigyelni, hogy a hozzászólók jelentős része nemcsak oltásellenes, hanem orvos- és tudományellenes is, és többen is erőszakos fellépést szorgalmaznak az orvosok és kutatók ellen. Emiatt megkérdeztük a képviselőt, hogy hogyan moderálja az oldalán megjelenő kommenteket. Dúró azt mondta, övé a hatodik legnagyobb politikusi oldal Magyarországon (ez a követőszámok alapján tényleg így van, bár a heti interakciók tekintetében az utóbbi hetekben speciel gyengébben teljesít ennél, a 9. és a 13. helyre került a listán az elmúlt két hétben), de mégis kevesebb erőforrást tud erre fordítani, mint sok más politikus. Két segítője van, igyekeznek „a kommentek között is a kulturált véleménynyilvánítás keretei között maradni”, de a rendelkezésre álló erőforrások miatt nem tudnak „több ezer véleményt egyesével átolvasni”.

Dúró megérti és osztja a kommentelők felháborodását, sőt válaszában azt írta, hogy

„sokkal kisebb problémának tartom az ő esetleges túlfűtöttségüket, mint azt, hogy ha a coviddal, az oltásokkal vagy a lezárásokkal kapcsolatban bárki a fősodratú véleménytől eltérő álláspontot képvisel vagy akár csak kérdéseket tesz fel, akkor brutális megbélyegzésnek teszik ki”.

Szerinte érthető az emberek felháborodása „azután a zsarolás után, amiben éveken keresztül élniük kellett, és amely több ágazatban még most is jelen van”.

Arra a kérdésre, hogy szerinte konkrétan a Pfizer-BioNTech védőoltása miatt hal-e meg több gyerek, azt válaszolta, hogy a kérdés feltárásának fontos tudományos vizsgálatok tárgyát kéne képeznie, ennyi információ alapján azt gondolja, hogy nem lehet végleges kijelentéseket tenni. Bár úgy gondolja, igény volna ilyen vizsgálatokra, meglepődne, ha „bármely állam vagy nemzetközi egészségügyi szervezet ezt a kutatást elvégezné, finanszírozná”.

Fontos megjegyezni, hogy a hozzászólók kritika nélkül fogadták el azt, ami a posztban szerepel, annak ellenére, hogy magában a bejegyzésben semmiféle forrás nincs feltüntetve – és mint az imént kiderült, a politikus is csak kérdésfelvetésnek szánta saját bevallása szerint. Dúró utólag, a hozzászólásoknál aztán bedobott egy linket, de feltételezhető, hogy a poszt láttán nem mindenki olvassa el a hozzászólásokat, hiszen a szöveg erős érzelmeket válthat ki a befogadóból. Arról nem is beszélve, hogy ha valakihez csak más által megosztva jut el a poszt, a kommenteket nem is láthatja azonnal.

De lássuk a szaklap tudományos cikkét, amelyet a képviselő forrásként megadott! Na jó, nem szaklapról van szó, hanem a Magyar Jelen című radikális portálról. Az eredeti Magyar Jelen 2003 és 2013 között jelent meg, főszerkesztője Toroczkai László, Ásotthalom korábbi polgármestere és a Mi Hazánk jelenlegi frakcióvezetője volt. A napjainkban működő Magyar Jelen már online lapként működik, a főszerkesztője Megyeri Klára, és az ásotthalmi székhelyű Innovatív Kommunikáció Alapítvány adja ki.

A Dúró által utólag megosztott link egy, a lapban megjelent cikkhez vezet. A szövege gyakorlatilag két Facebook-bejegyzés összeollózása, valamint az Erdely.ma egyik cikkének részleges, szó szerinti átvétele (a dr. Boros G. László életét bemutató részlet).

A Magyar Jelen cikkének leadje szó szerint megegyezik az oltás- és járványszkeptikus Letoha Tamás Facebook-bejegyzésének első mondataival. A poszt lényege nagyjából ez:

• a modern társadalom egyes, a politikai és gazdasági hatalmak által megvezetett tagjai az ősember primitívségével viszonyultak a vírushoz;
• a molekuláris biológiához és farmakológiához mit sem értő médiahiénák riogató szövegeket írtak;
• ha valaki, aki bármilyen okból elhalálozott, „de egyszer vhol vmi kovidteszten pozitívnak bizonyult”, a Covid áldozata, akkor „ugyanezen logikával” hányan halnak bele naponta a lábgombába?
• a vírust „alkotói úgy fejlesztettek ki, hogy kb. a felnőtt szervezet legnagyobb mennységben előforduló sejtfelszíni fehérjéihez képes bedokkolni”.
• épp egy „alattomos és a hatalmas szakértők által is csak ismeretlen eredetűnek emlegetett sorscsapás” gyilkolja a legfiatalabb európai gyerekeket.

A poszt végére Letoha mindenféle kontextus nélkül beszúrt egy angol nyelvű ábrát, amin a többlethalálozás alakulása látható. Ezen egy nyíl rámutat egy pontra, ahol 2022-ben először és utoljára a többlethalálozás átszelte a jelentősnek számított értéket, előtte és azóta szinte kizárólag a normális mezőben vagy akörül mozog.

A számok kontextus nélkül bármit jelenthetnek

A Magyar Jelen cikkének szerzője a szöveg második felét Boros G. László bejegyzéséből emelte át. Boros írta le, hogy a gyerekek többlethalálozása a Pfizer oltásának körükben történt törzskönyvezése óta 691 százalékosra emelkedett, és megjegyzi, hogy a 2017–2020 közötti átlaghoz képest 1599 százalékkal nőtt a gyermekek többlethalálozása. Boros már megjelöl forrást, az európai halálozást vizsgáló EuroMOMO együttműködési hálózatot, azon belül pedig a halálozási ábráikat, amik közül az egyik az, amit Letoha is felhasznált.

Kezdjük a legfontosabb elemmel, hogy mit is jelent a cikkben sokszor szereplő többlethalálozás! Kérdésünkre Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense nagy vonalakban úgy magyarázta el a fogalmat, hogy a többlethalálozás egy különbség: a ténylegesen elhunytak számából kivonjuk azt, hogy hányan haltak volna meg, ha nincs a járvány. Az előbbi könnyű, hiszen az egy tényadat, az utóbbi azonban nem ilyen egyértelmű, hiszen azt valójában senki nem tudhatja. A szakértők a múltbeli adatok alapján – amikben még nincs benne a járvány hatása –, azokat lényegében meghosszabbítva, készítenek egy statisztikai előrejelzést, egy becslést, amit várt halálozásnak hívunk. A többlethalálozás kiszámításához ezt a várt halálozást vonjuk ki a ténylegesen elhunytak számából.

(Ha valaki szeretne jobban elmélyedni a többlethalálozás kiszámításának tudományos hátterében, és megismerné annak nehézségeit, akkor itt megtalálja Ferenci közérthető, részletes magyarázatát.)

Tehát nem arról van szó, hogy amióta a vakcina engedélyt kapott, hétszer annyi (691 százalékos növekedés) gyerek halt meg, mint korábban. Hanem arról, hogy a várt halálozáson felüli rész volt ennyiszer magasabb, mint a korábbi időszakban. Ám a százalékok cselesen tudnak viselkedni, ha az ember nem figyel oda rájuk.

„Ha a várt halálozás 1000, és egyik évben meghal 1002, aztán 1016, akkor 700%-kal nőtt a többlethalálozás – miközben kevesebb mint 2%-kal nőtt a halálozás. Még az is átfutott az agyamon, hogy a bejegyzések szerzői szándékosan játszanak arra, hogy az olvasók úgysem fognak ezzel a »többlet« szócskával foglalkozni, és egyszerűen azt hiszik, hogy hétszeresére nőtt a gyerekek halálozása”

– mondta Ferenci.

A biostatisztikus nem téved. A Természetgyógyász Magazin egy az egyben átvette Boros bejegyzésének szövegét, azzal az apró különbséggel, hogy mindenhonnan kitörölte a „többlet” szót, az elejére pedig odabiggyesztette, hogy „EUROMOMO: Közel hétszer több gyerek hal meg a Covid-oltások következményeként”. Azaz:

1. Nem csak sejteti, hanem konkrétan kimondja, hogy hétszer több gyerek halt meg (egyelőre hagyjuk is, hogy mi miatt), ami természetesen nem igaz, ilyet még az eredeti bejegyzés sem állít.
2. Az EuroMOMO-ra úgy hivatkozik, mintha ők mondanák ezt, holott ők csak adatokat közölnek, nem adnak okozati magyarázatokat hozzá, semmilyet sem, tehát ilyen kijelentést biztosan nem tennének (és nem is tettek, ezt egész egyszerűen a szájukba adta a Természetgyógyász Magazin).
3. Nemcsak utalnak arra, hogy az oltás engedélyeztetésének időpontjától nő a (többlet)halálozás, hanem konkrétan leírják, hogy az oltások gyerekeket ölnek. Azonban egy ilyen okozati összefüggésre még akkor sincs semmilyen bizonyíték az általuk leírtakban (pláne nem az EuroMOMO-nál), ha az engedélyeztetéstől történő növekedésben egyébként igazuk lenne.

Ebből látható, hogy egy százalékos érték önmagában nem sokat jelent, ha nem ismerjük a hozzá tartozó kontextust. Gondoljunk bele: ha egyik évben egy darab almát ettünk, a következőben meg hármat, akkor 200 százalékos emelkedést tapasztaltunk a megevett almák számában. Viszont ha 10 millió alma termett egyik évben, a következőben pedig 11 millió, akkor csak 10 százalékos a növekedés, pedig 1 000 000 darab alma a különbség.

Mindez az adatok prezentálásának a kérdése. Valójában azonban maguk az adatok sem ilyen egyértelműek. A probléma az, hogy a várt halálozás egy becsült érték, és mint ilyen, a kiszámításkor elkerülhetetlen némi bizonytalanság. Ilyen kis számoknál még egy nagyon kis várt értékbeli hiba is hatalmas különbségekhez vezethet a végeredményben, ha azt százalékosan fejezzük ki.

„Az előbbi példát folytatva, ha kiderül, hogy a várt halálozást egy egészen leheletnyit rosszul becsültük, és igazából 1001, akkor ettől a teljesen jelentéktelennek tűnő, 1 ezrelékes módosulástól a növekedés máris 700-ról 1400 százalékra változik! Ha viszont a másik irányba tévedünk ugyanúgy 1-et, akkor meg lemegy 467 százalékra.”

Ferenci arra is rámutat, hogy 2022-ben az EuroMOMO szerint eddig 801 többlethalálozás volt, viszont 2019-ben pedig 795, ami

„bőven statisztikai hibahatáron belül ugyanannyi. Most akkor vagy a vakcina visszamenőleg is megölte a gyerekeket 2019-ben, vagy az egész kijelentésnek már csak azért sincs értelme, mert a 800 fős növekmény igazából nem is példátlan kiugrás (amire természetesen csak egy vakcina jelenthet magyarázatot).”

Boros 1599 százaléka úgy jött ki, hogy a 2017–2020 közötti többlethalálozások átlagát összehasonlította a 2021-es többlettel. A 2017–2020-as átlag 59,75 volt, tehát a közel 16-szoros többlethalálozás azt jelentette, hogy 2021-ben a becsült értéknél 1015-tel többen haltak meg.

Emiatt – és vélhetően a bejegyzések szerzőinek ez a céljuk – a százalékokkal dobálózás teljesen félrevezető. A biostatisztikus példaként hozza, hogy ha a 2017–2020-as többlet 60 helyett 10 lett volna (és ez az 50 egy statisztikailag elhanyagolható különbség), akkor pontosan ugyanaz az 1015 fő, 2021-es többlethalálozás 10 000 százalékos növekedést jelentene. Ha az eredeti többlet 1 lett volna, akkor a növekedés 101 ezer százalékos lett volna – úgy, hogy ettől még 2021-ben továbbra is ugyanúgy 1015-tel többen haltak meg, mint eredetileg becsülték.

Tehát érdemes a valós számra, az 1015-re koncentrálni. Ez a szám (statisztikai szempontból) elég kicsi. Mélyebbre ásva azt látjuk, hogy az 1015 úgy jött ki, hogy az EuroMOMO országaiban nagyjából 19 ezer tényleges halálozás történt 2021-ben a 0–14 éves korosztályban, és a várt halálozásra 18 ezret becsültek. A felnőttek körében, ahol a többlethalálozás még Magyarországon is több tízezres, európai és világszinten pedig százezres és milliófős nagyságrendű számok vannak, egy ezerfős tévedés a várt értékben praktikusan jelentőség nélküli, semmit nem befolyásol. Itt azonban egy ezerfős tévedés a különbséget jelenti aközött, hogy van-e egyáltalán többlethalálozás, vagy nincs.

„Itt kell nyomatékosan hangsúlyoznom, hogy a »kicsi« alatt nem azt értem, hogy 1015 gyerek halála nem számít (mert teljes joggal lehet mondani, hogy egy is számít – ez alól persze a védőoltás-elleneseknél mindig kivétel, ha véletlenül a járványba halt bele, akkor rögtön kiszámolják, hogy ez szinte semmi ahhoz képest, hogy hány egyéb halál történik), hanem azt, hogy a várt érték becslésének bizonytalanságához képest kicsi. Ami azért fontos, mert innentől ez az 1015 könnyen lehet a valóságban 0 is”

– hangsúlyozta Ferenci Tamás.

Már az is nagyon bizarr, hogy Letoha felháborodik a „bármilyen okból elhalálozó, de egyszer vhol vmi kovidteszten pozitívnak bizonyuló, ezért COVID halottnak nyilvánított tömegek” számán, ugyanakkor egy olyan adattal érvel (többlethalálozás), amiben definíció szerint semmilyen szerepet nem játszik, hogy ki miben halt meg, minden elhunytat beleszámolnak, tesztektől és nyilvánítástól teljesen függetlenül.

Egy másik érdekesség az, hogy mit is jelent a 0–14 éves korosztály halálozási statisztikája.

„Az is megérne egy misét, hogy senki meg sem említi – pedig e bejegyzések szerzői orvosként nyilván tudják –, hogy a 0–14 év közti halálozások döntő része a 0–5, de igazából leginkább a 0–1 éves korosztályból jön”

– mondta Ferenci, és rámutat, hogy ez pont az a korosztály, amelynek tagjai még most sem kapnak sehol koronavírus elleni védőoltást, nemhogy 2021 közepén.

Ezt illusztrálja például, hogy a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben Magyarországon összesen 522 0–14 közötti gyerek halt meg. Közülük 403-an, tehát a 77 százalékuk 0–5 év közötti volt. AzEU/EFTA-országokban 15 340 elhunyt 0–14 éves közül 12 396 volt 0–5 év közötti, azaz a 81 százalékuk. Ez a járvány alatt sem változott lényegében: Magyarországon 2020-ban 83, 2021-ben 82, 2022-ben (eddig) 74 százalék az arányuk, az EU/EFTA-országokban ugyanebben az időszakban pedig 80, 79 és 78 százalék.

Összegezve: ha jelentősen nőtt volna is a többlethalálozás, az elhunyt gyerekek nagyon nagy többsége olyan korú lett volna, hogy még nem is kaphatott volna oltást. Arról nem is beszélve, hogy a következő korcsoport, az 5–9-esek oltása csak 2021 decemberében kezdődött meg, tehát 2021 májusa és decembere között még ez a korcsoport sem kaphatott oltást.

„Ahhoz valami egészen kolosszálisan kellett volna megnőnie az oltott korcsoportok halálozásának, hogy az egész 0–14 korosztály halálozása is érezhetően megemelkedjen, ennek természetesen nyoma sincs”

– tette hozzá Ferenci. Ehhez érdemes megnézni a magyar adatokat a 0–14 éves korosztály halálozásáról.

A fenti ábrán az látható, hogy az elmúlt 22 évben hogy alakult a 0–14-es korosztály halálozási száma (100 ezer fő/hét). Jobboldalt láthatjuk, hogy a korosztály három kisebb korcsoportra van bontva.

Teljesen egyértelmű, hogy 2021 közepén sehol nem látható semmilyen, főleg nem 691 százalékos kiugrás. Érdemes egyébként azt is megfigyelni, hogy a 0–4 éves korosztálynál mindössze 20 év alatt gyakorlatilag megfeleződött a 100 ezer főre jutó halálozások száma. Ezt az oltásellenesek szintén nem szokták emlegetni.

Nem mindenhol jön ki a matek

Láthatjuk, mennyire fontos kérdés, hogy pontosan hogyan készült a várt adatok mögött lévő statisztikai előrejelzés. Sajnos az EuroMOMO számításának alapját képező, bemenő adatok nem nyilvánosak, így nem reprodukálható, hogy pontosan hogyan jött ki ez a szám. Ferenci a nyílt forrásokból elérhető, aggregált adatokból nem ugyanerre az eredményre jutott, ami némi kétséget ébresztett benne afelől, hogy vajon maguk az EuroMOMO számai jók-e.

Az Emberi halálozási adatbázis (Human Mortality Database) halálozási adatokat gyűjtő és bemutató rendszerében (STMF) országonként és korcsoportonként lehet szűrni (utóbbira a Measures menüpontban), de se Ferenci, se mi nem láttunk olyat, hogy bárhol konstans módon, ennyire kiugróan magasabb lenne a gyerekek többlethalálozása 2021 májusa óta.

Mindez nem azt jelenti, hogy az EuroMOMO-s adatok feltétlenül rosszak. Az eddigiekből talán már kikristályosodott, hogy a többlethalálozás becslése bonyolult folyamat.

„Az a számítási nehézség, hogy ha kicsik ezek a számok – ahogy a gyerekek körében szerencsére kicsik –, és ebből fakadóan persze a különbség is kicsi, akkor ez a különbség óhatatlanul iszonyú érzékeny lesz a várt halálozás becslésére, és a legapróbb hibák abban többszörös eltéréseket fognak okozni a végeredményben; egyszerűen felnagyítódnak a bizonytalanságok”

– magyarázta a biostatisztikus.

Tehát itt nem arról van szó, hogy az EuroMOMO-sok bénák, és a nyílt forrásból elérhető számok jók, vagy pont fordítva. Hanem arról, hogy a gyerekek körében a többlethalálozás számításakor a minimális, más esetben semmilyen érdemi jelentőséggel nem bíró módszertani eltérések is nagy különbségekhez vezetnek.

„Lehet ügyesen eljárni, de fundamentálisan nem megszüntethető ez a probléma, a gyerekek körében (vagy általában: a kis halálozási számú csoportok körében) nehéz többlethalálozást számolni. Ez nem hiba, erről nem tehetünk, ami viszont hiba, és amiről tehetünk, az az, ha a végeredmény közlésében nem adjuk meg a bizonytalanságot, pláne akkor, ha az – e nehézségek miatt – kiemelten nagy. Ettől még kell, mégpedig a lehető leggondosabban követni ezeket a halálozási adatokat, épp a gyerekek egészsége érdekében, csak attól félek, hogy az ilyen prekoncepció mentén felépített, szándékosan félrevezetően bemutatott eredmények a legkevésbé a gyerekek érdekéről szólnak.”

Tehát megugrott az oltás hatására a többlethalálozás a 0–14-es korosztály körében?

Nem ez az első ilyen eset

Dúró Dóra posztja (és a két másik, említett bejegyzés) két olyan dezinformációs eszközt is felhasznál, ami garantálja, hogy az állítás futótűzként söpörjön végig a tudomány iránt alapból szkeptikus (persze egészen addig, míg a más szituációban általuk hazugnak megbélyegzett tudomány nem az ő állításukat látszik igazolni) közönségén:

1. Az érzelmekre hat – és kevés olyan dolog van a világon, amit az ember jobban félt, mint a gyerekek. Az állítás, miszerint az oltás engedélyt kapott, azóta pedig nőtt a többlethalálozás, heves érzelmeket vált ki az emberekből, így kisebb eséllyel állnak meg egy pillanatra, és gondolják végig, hogy: „Oké, de mihez képest?”
2. Bár nagyon közvetve, de három további lépésben eljuthatunk az adat forrásáig, ami hitelesnek számít. Ez automatikusan az állítás hitelességének a látszatát is kelti, pedig a helyes adatok kontextus nélküli felhasználása (valamint a konkrét „darabszámok” helyett százalékok használata) pusztán egy eszköz a felháborodás gerjesztésére.

Ez nem az első ilyen eset: a Mi Hazánk 2021 nyarán szintén félrevezető számokkal kampányolt a gyerekek oltása ellen. Akkor olyan adatokra hivatkoztak, amelyek egyrészt alkalmatlanok voltak az igazuk bizonyítására, másrészt a számolással is voltak problémák. Ez persze nem azt jelenti, hogy a gyerekek beoltásának kérdése körül nincs helye vitának, hanem azt, hogy a kontextusból kiragadott számok csak pánikkeltésre és a valós vita kialakulásának megnehezítésére alkalmasak.

Ez a módszer nem magyar sajátosság, szeptember elején az ausztrál ABC tényellenőrzői írtak arról, hogy virálisan terjednek olyan állítások, amelyek szerint az európai gyerekek többlethalálozása több mint 1000 százalékkal emelkedett az oltás miatt. Az állítást egy svéd blogger hangoztatta először, ő szintén az EuroMOMO adataira hivatkozott.

Az ABC által megszólaltatott német és ausztrál szakértők is arra jutottak, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nincs jelentős változás a többlethalálozásban, bár a mutatón valóban némi emelkedés látható. Ennek több oka is lehet, például az, hogy az egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége miatt volt, aki nem jutott kellő időben kórházba, de az is közrejátszhat, hogy elmaradtak szűrővizsgálatok, vagy akár az Európát érő hőhullám is hozzájárulhatott.