Kedd délelőtt tartották Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatását a parlament gazdasági bizottságában. A gazdasági irányítás Magyarországon leginkább Nagy Márton Nemzetgazdasági Minisztériumánál összpontosul, Szijjártó elsősorban a külföldi, különösen a kínai beruházások Magyarországra hozatalában vállal aktív szerepet. 2023 májusában Pekingben tett látogatása során jelentette be például, hogy hárommilliárd eurónyi kínai autóipari beruházás érkezik Magyarországra.
Ezeknek a beruházásoknak egy része már a megvalósulás fázisában van (például a debreceni CATL- vagy a szegedi BYD-gyár), az azonban nem egyértelmű, hogy az ország ezekkel mennyire jár jól. Hszi Csin-ping kínai elnök májusi látogatásakor újabb Magyarországon megvalósuló kínai beruházások előkészítéséről állapodott meg a külügyminiszter, többek között egy Budapestet elkerülő tehervasúti vonal és a Ferihegyre vezető gyorsvasút előkészítéséről, illetve egy nukleáris együttműködés elindításáról is megállapodtak. Konkrétumokat azonban ezekről továbbra sem tudni.
A miniszter ezeken túl az elmúlt egy évben az ország energiaellátásának biztosításával volt leginkább elfoglalva. Ezt is jellemzően Keleten tette, ezzel kapcsolatban Törökországban, Oroszországban járt, Azerbajdzsánban tett látogatásakor pedig bejelentette, hogy az állam részesedést vásárol egy azeri földgázmezőben. Szijjártó az orosz gazdasági együttműködés biztosítása érdekében már egy tucatszor járt Oroszországban a háború kitörése óta, hétfőn is volt egy meglehetősen feszengős köre Szergej Lavrov külügyminiszterrel.
Magyarországra érkezett a legtöbb kínai beruházás egész Európában
A gazdasági bizottság meghallgatásán elmondott bevezetőjében Szijjártó arról beszélt, az utóbbi időben a feje tetejére állt a világgazdaság, és válságok sorával kellett szembenéznie. A világgazdaságban számos változás állt be, a súlypont Nyugatról Keletre helyeződött át, és kiélesedett a gazdasági verseny is. Szijjártó elmondta a kormány már jól ismert álláspontját, miszerint minden korábbinál nagyobb a veszélye annak, hogy gazdasági blokkokra fog oszlani világ, ami ellentétes Magyarország gazdasági érdekeivel. Ennek ellensúlyozására hirdette meg a kormány a gazdasági semlegesség és konnektivitás elvét. A külügyminiszter azt mondta, ennek a gazdaságpolitikának köszönhető, hogy a legnagyobb nyugati és keleti vállalatok is indítottak beruházásokat Magyarországon az elmúlt években.
Szijjártó a meghallgatáson arról beszélt, 255 beruházáshoz adott támogatást a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA), ez több mint 6000 milliárd forintnyi beruházást jelent, amivel 25 ezer új munkahely jött létre. A kínai beruházások értéke kiemelkedő volt itthon, az Európába irányuló kínai beruházások 44 százaléka érkezett Magyarországra. Regionálisan Magyarországra másfélszer akkora értékben érkeztek külföldi beruházások, mint a másik három régiós országba (Lengyelország, Csehország, Szlovákia) összesen.
A miniszter külön kitért az autóipari vállalatokra. Szerinte a járműgyártók folyamatosan fejlesztik a kapacitásaikat, külön kiemelte a BYD, a Mercedes és a BMW gyárfejlesztéseit és bővítéseit, ami szerinte a jövő évben nagyban segíteni fogja az ország gazdasági növekedését. Felvezetőjét azzal zárta, hogy a magyar gazdaságnak turbulens világgazdasági környezetben kellett helyt állnia, és ezt kiválóan teljesítette is. Szijjártó szerint minden adott ahhoz, hogy jövőre jelentős gazdasági növekedés történjen itthon.
Nem meglepő, hogy drágult Paks II.
A júniusig párbeszédes, azóta független Tordai Bence Oroszország és Magyarország gazdasági kapcsolatairól kérdezte Szijjártót. Többek között érdeklődött a megdrágult paksi atomerőmű bővítéséről, és arról is, mennyire éri meg az országnak, hogy egyre több gázt veszünk egyre drágábban Oroszországtól. A Gazprombank ügyével kapcsolatban pedig arról kérdezte a minisztert, hogy miért annyira fontos az orosz gáz a kormánynak, hogy azt is kockáztatnák, hogy kizárják Magyarországot a globális elszámolási rendszerből. A beruházásokkal kapcsolatban a képviselő azt kérdezte, hogy az autóipar hanyatlása közben biztosan az-e a legjobb döntés, hogy akkumulátorgyárak építésével még inkább az autóiparra utalja a kormány a gazdaságot.
Csárdi Antal volt LMP-s képviselő hosszan beszélt arról, hogy milyen súlyos környezeti károkat okoznak az akkumulátorgyárak. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy mekkora kapacitásig tervezi még a kormány bővíteni a hazai akkumulátorgyártást, hogyan tervezik ellensúlyozni az akkumulátorgyárak jelentette súlyos környezeti terhelést, és hogy tervezik-e szigorítani az ezekre a gyárakra vonatkozó szabályozásokat. Csárdi arról is beszélt, hogy több, a kormány által támogatott vállalat is elbocsátott magyar munkavállalókat az elmúlt időszakban. Az volt a kérdése Szijjártóhoz, hogy vissza kell-e majd fizetniük az állami támogatást ezeknek a vállalatoknak.
A DK-s Dávid Ferenc az elmúlt időszakokban folyamatosan romló GDP-növekedés adatairól és a legfrissebb, szintén csökkenést mutató termék-külkereskedelmi adatokról beszélt. Arról kérdezte a külügyminisztert, hogy ilyen gazdasági teljesítmény mellett miért ennyire optimista a kormány a gazdasági növekedéssel és a külkereskedelemmel kapcsolatban.
A Jobbik részéről Z. Kárpát Dániel tett fel kérdéseket. Ő arra volt kíváncsi, hogy a következő években hány vendégmunkás érkezésére számít a kormány, és hogy következmények nélkül fog-e maradni az, hogy számos, a kormány által támogatott külföldi vállalat is leépítéseket eszközölt az elmúlt időszakban. A képviselő azt javasolta, hogy ezek a vállalatok kötelezve legyenek a támogatás visszafizetésére, és a csok vagy a babaváró hitelek esetében használt büntetőkamatot alkalmazza a kormány.
Szijjártó válaszát azzal kezdte, hogy elutasít minden olyan kérdést, ami az energiabiztonságot és a gazdasági stabilitást ideológiai kérdéssé próbálja tenni. A külügyminiszter szerint egyelőre Oroszország a legolcsóbb és a legmegbízhatóbb gázforrás Magyarországnak. Zajlanak egyeztetések török, azeri és katari gáz importálásról is, de erre még nincsenek kiépítve a kapacitások, a délkelet-európai gázvezetékrendszer kapacitásai erre már nem használhatók. Szijjártó arról is beszélt, hogy képmutatás, hogy a nyugat-európai országok kritizálják Magyarországot amiatt, mert orosz gázt vesz, miközben például Franciaország is növelte az orosz gáz importját.
Szijjártó szerint a Gazprombankkal kapcsolatos amerikai döntés nagyon súlyos, mert Magyarország több ponton is érintett ebben, de a tegnapi oroszországi látogatása során ennek a helyzetnek a megoldásáról is beszéltek. Az érintett beruházások finanszírozása nincs veszélyben – mondta a külügyminiszter.
Az elektromos energia iránti igény a következő időszakban folyamatosan növekedni fog – mondta Szijjártó. Szerinte ha nem akarunk külföldi importra hagyatkozni a villamosenergia-ellátásunkban, szükség van Paks II.-re. Egy atomerőmű megépítése nagyon hosszú folyamat, ezért alapvető fontosságú, hogy a felek bármikor újratárgyalhassák a szerződést. Ez már egyébként a szerződés hatodik módosítása volt. A beruházás megdrágulásának szerinte az az oka, hogy egy ilyen hosszú idő alatt megvalósuló beruházásnál változik a gazdasági környezet és a nyersanyagok ára is, erre pedig reagálni kell a szerződésben.
Az elektromosautó-iparral kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta a külügyminiszter, hogy habár most keresletcsökkenés jellemző a szektorban, hosszú távon a kereslet nőni és stabilizálódni fog. Ennek fényében szerinte jó döntés volt, hogy a kormány belevágott az elektromosautó-ipar és az ehhez kapcsolódó akkumulátorgyártás támogatásába. Az akkumulátorgyárak vízigénye a külügyminiszter szerint nem annyira kiugró, hogy az problémát jelentsen a gyárak közelében található településeken. Az ezekre a gyárakra vonatkozó szigorításokkal kapcsolatban pedig azt tanácsolta Csárdi Antalnak, hogyha úgy érzi a képviselő, hogy valamelyik hatóság nem tartotta be a szabályokat, tegyen feljelentést.
A külügyminiszter összességében optimista a jövő évi gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban, mert el fog indulni azoknak az üzemeknek a termelése, amiket az elmúlt időszakban Magyarországra települtek. Ez a termelés szerinte jó hatással lesz a magyar gazdaság növekedésére.
Habár Szijjártót a gazdasági bizottság hallgatta meg, nem csak a gazdasággal kapcsolatban kapott kérdéseket. Az ellenzéki képviselők kérdezték a külügyminisztert többek között a felvidéki iskolák tervezett bezárásáról, a Külgazdasági és Külügyminisztériumot ért hekkertámadásról és a kegyelmi botrányban érintett Balog Zoltán püspök nagyköveti kinevezéséről is. A bizottságot vezető Bánki Erik fideszes képviselő többször figyelmeztette az ellenzéki képviselőket, hogy a külpolitikával kapcsolatos kérdéseiket a külügyi bizottságban tegyék fel a miniszternek.
A Felvidékkel kapcsolatban arról beszélt Szijjártó, hogy az iskolabezárások még egyelőre csak sajtóhírek. A szlovák kormány képviselői arról biztosították a külügyminisztert, hogy akárcsak a nyelvtörvény esetében, itt sem terveznek olyan módosítást, ami csorbítaná a magyar kisebbség jogait. A külügyminisztériumi hekkertámadással kapcsolatban azt mondta, hogy nem került ki olyan adat, ami gyengítené az ország tárgyalási pozícióját.
