Átfogó nukleáris megállapodást és a kínaiakkal közösen előkészített új vasútvonalakat jelentettek be

Hszi Csin-ping szerda este érkezett Magyarországra, majd csütörtökön adtak közös sajtótájékoztatót Orbán Viktorral. Ezen a két ország jó kapcsolatát méltatták, de konkrétumokat nem jelentettek be. A sajtótájékoztatót gálavacsora követi.

Hszi és Orbán sajtótájékoztatója után nem sokkal kezdődött Szijjártó Péter magyar külügyminiszter sajtótájékoztatója. Szijjártó Hszi látogatása előtt arról beszélt: 16 új bejelentést fognak tenni, és még két kérdésben tárgyalnak.

Szijjártó a sajtótájékoztatóján azt mondta: rendkívül sikeres tárgyalásokon vannak túl, 18 ügyben egyeztek meg. A legfontosabb az, hogy egy projektlistát állítanak fel azokról az infrastruktúra-fejlesztésekről, amelyeket közösen szeretnének megvalósítani. Ezek között van, hogy:

• kínaiakkal közösen kezdjük el előkészíteni a Budapestet elkerülő tehervasúti vonalat. Ez az, amit régen V0-nak neveztek.
• És ugyanígy, a kínaiakkal együtt kezdjük el előkészíteni a Ferihegyre vezető gyorsvasutat.
• A kínaiakkal közösen fejlesztik a magyarországi elektromosautó-töltő állomásokat.
• Egy új, az eddiginél nagyobb áteresztőképességű határátkelőt nyitnak Szerbia és Magyarország között. Szerinte ezt az indokolja, hogy Röszke rendkívül leterhelt, és ott túl hosszú kamion- és autósorok vannak.
• A kínaiakkal és a szerbekkel közösen elkezdik vizsgálni, hogyan lehet a leggyorsabban és legjobban kőolajvezetéket építeni Szerbia és Magyarország között.
• Mostantól lehet cseresznyét és szarvasmarha-szaporítóanyagot exportálni Kínába.
• Megállapodtak egy nukleáris együttműködés elindításában is, amely a nukleáris energiatermelés teljes vertikumát le fogja fedni.

Szijjártó a sajtótájékoztatót azzal zárta: történelmi látogatás volt a mostani, és történelmi léptékű dolgokban sikerült megállapodni.

Aranyúton a két ország kapcsolata

Szijjártó előtt nem sokkal, Orbán és Hszi Csin-ping közös sajtótájékoztatóján arról volt szó, hogy a két ország között még soha nem volt ilyen jó a kapcsolat. Orbán elmondta: 20 éve nem járt kínai elnök Magyarországon, azóta rendkívül megváltozott a világ és a két ország kapcsolata is.

Orbán szerint Magyarország történelmi léptékben elvesztette a 20. századot, és ezért az a célja, hogy megnyerje a 21. századot. Ezután megköszönte a Magyarországra érkező kínai beruházásokat és a jó diplomáciai, valamint gazdasági kapcsolatokat. Bejelentette, hogy a kínai–magyar együttműködést kiterjesztik a nukleáris iparra, amelyben eddig nem volt együttműködés. A tervük az, hogy a következő évtized elején 60-70 százalék felett legyen a nukleáris energiatermelés aránya Magyarországon. (Kínai–magyar nukleáris együttműködésről már korábban is szó volt, arról, hogy ez mit takarhat, itt írtunk bővebben.)

Orbán után Hszi Csin-ping szólalt fel, aki megköszönte Sulyok Tamásnak és Orbán Viktornak a meghívást és a vendéglátást, és átadta a kínai nép üdvözletét a magyaroknak. Megemlítette, hogy a két ország között 75 éve van diplomáciai kapcsolat, amely ez alatt most van a legjobb állapotban.

Hszi elmondta: részletesen megtárgyalták Orbánnal a legfontosabb kérdéseket. Egyetértettek abban, hogy Kína és Magyarország mindig is jó viszonyban voltak egymással, de ezt a viszonyt tovább akarják javítani. Ezért a következő időszakra stratégiai partnerséget köt a két ország, amellyel arany útra terelik a kínai–magyar kapcsolatot. Hszi azzal zárta a beszédét: hiszi, hogy mind Kína, mind Magyarország fényesebb jövő elé néz.

Egyre szorosabb gazdasági együttműködés

Kína az utóbbi években Magyarország egyik legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere lett. A kínai beruházások a koronavírus-járvány után ugrottak meg igazán. Kína a nyugati országokhoz és Japánhoz képest jóval később kezdett el iparosodni, a lemaradásukból fakadóan pedig sokáig csak egyszerűbb termékek gyártásával tudtak részt venni a világkereskedelemben. Autógyártásban azonban mostanra már kezdik utolérni az európai és japán márkákat, az akkumulátorok gyártásában pedig egyenesen megelőzték a nyugati világot.

Vagyis a kínai cégek ma már magas színvonalú, bonyolult termékeket is ki tudnak fejleszteni, amelyeket szeretnének a világ legtöbb pontján eladni. Az egyik legfontosabb piacuk pedig Európa, amely lemaradt az elektromos autók és az akkumulátorok fejlesztésében, így ideális felvevőpiac a kínai aksiknak és autóknak.

A kínai cégeknek egyrészt a logisztikai okokból, másrészt egy esetleges kínai–európai kereskedelmi háború esetén a védővámok kivédése érdekében fontos, hogy az EU-ban eladott termékeiket az unión belül gyárthassák le. Kínai beruházások más országokban is vannak, azonban Magyarországra – a méretünkhöz képest – kiemelten sok kínai gyárépítést jelentettek be az utóbbi időben.

Ezek közül a legnagyobb a CATL debreceni akkumulátorgyára, amely 7,3 milliárd euróból, vagyis átszámolva körülbelül 2900 milliárd forintból valósulna meg. A második legnagyobb a BYD szegedi autógyára, amely a meg nem erősített sajtóhírek és iparági pletykák szerint 5 milliárd euróból, vagyis majdnem 2000 milliárd forintból épülne fel.