Hszi Csin-ping: Mind Kína, mind Magyarország fényesebb jövő elé néz

• Közös sajtótájékoztatót tartott csütörtök este Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Hszi Csin-ping kínai elnök.
• Az eseményen hosszan méltatták a két ország közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatot, de konkrétumokat nem jelentettek be.

Húsz éve járt Magyarországon utoljára kínai elnök – kezdte Orbán Viktor Hszi Csin-pinggel tartott közös sajtótájékoztatóját. Szerinte húsz éve még egypólusú világ volt, most azonban már többpólusú világ van, amelynek egyik központja Kína. Megköszönte a kínai elnöknek, hogy a koronavírus-járvány idején segítettek Magyarországnak, majd leszögezte, hogy Magyarország mindig csak ezt az egy Kínát ismerte el.

Orbán ezután az orosz–ukrán háborúról beszélt, amelyben szerinte az Európai Unión belül Magyarország áll egyedül a béke oldalán. Ezért dicsérte Hszi Csin-ping kínai elnök békejavaslatát.

Orbán ezután arról beszélt, hogy húsz év alatt négyszeresére nőtt a kínai–magyar kereskedelmi forgalom. Ezenkívül szerinte akkor csak egy, most hét repülőjárat van a két ország között. Szerinte megtiszteltetés, hogy Kína meghívott minket a kínai gazdaságba, és hogy a kínaiak részt vesznek a magyar gazdaság modernizációjában. Elmondta: tavaly az összes Magyarországra érkező beruházás háromnegyede Kínából jött, amelyekért a többi régiós országgal versenyeztünk.

Orbán szerint Magyarország történelmi léptékben elvesztette a 20. századot, és ezért az a célja, hogy megnyerje a 21. századot. Ezután megköszönte a Magyarországra érkező kínai beruházásokat és a jó diplomáciai, valamint gazdasági kapcsolatokat. Bejelentette, hogy a kínai–magyar együttműködést kiterjesztik a nukleáris iparra, amelyben eddig nem volt együttműködés. A tervük az, hogy a következő évtized elején 60-70 százalék felett legyen a nukleáris energiatermelés aránya Magyarországon. (Kínai–magyar nukleáris együttműködésről már korábban is szó volt, arról, hogy ez mit takarhat, itt írtunk bővebben.)

Hszi: Soha nem volt ilyen jó a kínai–magyar kapcsolat

Orbán után Hszi Csin-ping szólalt fel, aki megköszönte Sulyok Tamásnak és Orbán Viktornak a meghívást és a vendéglátást, és átadta a kínai nép üdvözletét a magyaroknak. Megemlítette, hogy a két ország között 75 éve van diplomáciai kapcsolat, amely ez alatt most van a legjobb állapotban.

Hszi elmondta: részletesen megtárgyalták Orbánnal a legfontosabb kérdéseket. Egyetértettek abban, hogy Kína és Magyarország mindig is jó viszonyban voltak egymással, de ezt a viszonyt tovább akarják javítani. Ezért a következő időszakra stratégiai partnerséget köt a két ország, amellyel aranyútra terelik a kínai–magyar kapcsolatot.

Hszi szerint kompatibilis az Egy övezet, egy út kezdeményezés és Magyarország keleti nyitása, ezért fog közös projektekbe a két ország. Szerinte megerősítik Kínában a magyar, Magyarországon pedig a kínai nyelv oktatását, valamint fejlesztik a magyar–kínai pénzügyi kapcsolatokat.

Hszi elmondta: Kína támogatja Magyarországot abban, hogy gyorsabban fejlődjön, és hogy nagyobb szerepet töltsön be az Európai Unióban. Kína és Magyarország szerinte hasonló állásponton van sok fontos nemzetközi és regionális kérdésben. Bejelentette ezért, hogy előre akarják mozdítani a két ország közötti szorosabb együttműködést.

Hszi azzal zárta a beszédét: hiszi, hogy mind Kína, mind Magyarország fényesebb jövő elé néz.

Hszi budapesti útja

Hszi Csin-ping látogatása előtt Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: 16 új bejelentést fognak tenni, és kettő témában még tárgyalnak. Hszi látogatásának első napján aztán Szijjártó újra elmondta, hogy Szegeden épít autógyárat a kínai BYD – ezt azonban egyszer már decemberben is bejelentették.

Hszi Csin-ping, a Kínai Kommunista Párt főtitkára és Kína elnöke szerda este érkezett meg Budapestre. A látogatását a két ország hivatalos kapcsolatfelvételének 75. évfordulójára szervezték, aminek diplomáciai jelentősége valóban nagy, hiszen Hszi az erősödő gazdasági kapcsolatok dacára nem járt még Magyarországon államfői minőségében, pedig a régión belül már több helyen megfordult.

Hszi egy magas rangú tagokból álló delegációval érkezett Magyarországra, aminek tagja Vang Ji külügyminiszter, Lan Foan pénzügyminiszter, Vang Ventao kereskedelmi miniszter, Dzsen Sancsie, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság elnöke és Ju Csianhua, a Vámügyi Főigazgatóság főigazgatója is.

A kínai elnök és delegációja május 10-ig, azaz péntekig lesznek Magyarországon, vagy ahogy a kínai elnök írta a kormányközeli Magyar Nemzetben megjelent publikációjában: abban az időszakban jött magyar barátaihoz, „amikor az Alföldön a virágok és a fű illata betölti a levegőt”. A kínai–magyar barátság Hszi Csin-ping szerint „olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós”.

Egyre szorosabb gazdasági együttműködés

Kína az utóbbi években Magyarország egyik legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere lett. A kínai beruházások a koronavírus-járvány után ugrottak meg igazán. Kína a nyugati országokhoz és Japánhoz képest jóval később kezdett el iparosodni, a lemaradásukból fakadóan pedig sokáig csak egyszerűbb termékek gyártásával tudtak részt venni a világkereskedelemben. Autógyártásban azonban mostanra már kezdik utolérni az európai és japán márkákat, az akkumulátorok gyártásában pedig egyenesen megelőzték a nyugati világot.

Vagyis a kínai cégek ma már magas színvonalú, bonyolult termékeket is ki tudnak fejleszteni, amelyeket szeretnének a világ legtöbb pontján eladni. Az egyik legfontosabb piacuk pedig Európa, amely lemaradt az elektromos autók és az akkumulátorok fejlesztésében, így ideális felvevőpiac a kínai aksiknak és autóknak.

A kínai cégeknek egyrészt a logisztikai okokból, másrészt egy esetleges kínai–európai kereskedelmi háború esetén a védővámok kivédése érdekében fontos, hogy az EU-ban eladott termékeiket az unión belül gyárthassák le. Kínai beruházások más országokban is vannak, azonban Magyarországra – a méretünkhöz képest – kiemelten sok kínai gyárépítést jelentettek be az utóbbi időben.

Ezek közül a legnagyobb a CATL debreceni akkumulátorgyára, amely 7,3 milliárd euróból, vagyis átszámolva körülbelül 2900 milliárd forintból valósulna meg. A második legnagyobb a BYD szegedi autógyára, amely a meg nem erősített sajtóhírek és iparági pletykák szerint 5 milliárd euróból, vagyis majdnem 2000 milliárd forintból épülne fel.