A kínai–magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor – írja a kínai államfő a Magyar Nemzet hasábjain

„Májusban, amikor az Alföldön a virágok és a fű illata betölti a levegőt, Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására állami látogatást teszek Magyarországon” – így kezdődik az a publikáció, ami szerda hajnalban jelent meg a Magyar Nemzet oldalán. A szerző nem más, mint Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke.

Hszi Csin-ping szerdán érkezik Magyarországra, a háromnapos látogatása alatt több gyár építéséről állapodhat meg a magyar és a kínai fél, de a Budapest–Belgrád után újabb vasútvonalakat és energetikai projekteket is építhetnek majd kínaiak Magyarországon kínai hitelből. Erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Lássuk, hogy köszönti a Szijjártó szerint történelmi jelentőségű látogatást Hszi a kormányközeli lap hasábjain! Hát így:

„Nagyon várom, hogy visszatérjek az önök országába, és a magyar barátaimmal megoszthassuk gondolatainkat barátságunkról és együttműködésünkről, és megtervezhessük az újkori kínai–magyar kapcsolatok fejlesztését.”

A kínai államfő nem finomkodik Magyarország éltetésével a publikáció elején. „Magyarország híres csodálatos tájairól és neki dicsőséget hozó, kiváló szülötteiről. Gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik. A költő-hazafi Petőfi versei széles körben ismertek, csakúgy, mint a »zongora királyaként« emlegetett Liszt szenvedélyes zenéje. A magyar nép szorgalmas, elmés, nyitott és elfogadó. Mer új utakon járni, és innovatív készségekben gazdag. Találmányai mindegyike – így a golyóstoll, a hologram vagy a Rubik-kocka – az emberiség fejlődésének egy-egy meghatározó pontja” – írja.

Aztán rátér a kínai–magyar barátságra, amit úgy jellemez: „olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós”.

Ezután hosszan részletezi a Magyarország és Kína között fennálló együttműködés 75 éves múltját. Erről azt írja, „a folyamatosan változó nemzetközi környezetben a nehézségekkel dacolva, erőszak által meg nem félemlítve léptünk a szuverén országok független és autonóm baráti külkapcsolatainak helyes útjára”.

A múlt után pedig jöhet a jelen és a jövő, e tekintetben is felettébb derülátó a kínai államfő:

„A két fél magas szintű kölcsönös politikai bizalmat alakított ki, a kétoldalú kapcsolatok pedig a történelem legjobb időszakába, mondhatni az »arany vízi útra« léptek”.

„Mind Kína, mind pedig Magyarország fejlődésének fontos szakaszában jár. Kína arra törekszik, hogy előmozdítsa a színvonalas fejlődést és a külföld felé való nagyfokú nyitottságot, valamint arra, hogy a kínai típusú modernizációval átfogóan előmozdítsa az erős nemzet kiépítését és a nemzeti fellendülés nagy ügyét. Magyarország is azon fáradozik, hogy sikeressé váljon, nagyobb fejlődést érjen el. Remélem, hogy a mostani látogatásom által a magyar vezetőkkel együtt folytathatjuk a hagyományos barátságot, elmélyíthetjük a kölcsönösen előnyös együttműködést és a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget újabb magasságokba emelhetjük” – írja.

Majd öt pontban össze is foglalja, milyen magasságokba kell emelni a két ország közötti együttműködést:

1. A kétoldalú kapcsolatok politikai megerősítése. Kína kész arra, hogy „a magas szintű eszmecserék pozitív lendületét megszilárdítsa, támogassa a rendszeres kormányközi, törvényhozási és pártközi eszmecsere és szakpolitikai kommunikáció fenntartását, fenntartsa egymás alapvető érdekeinek határozott és kölcsönös támogatását”.
2. A fejlesztési stratégiák összehangolása, új csúcspontokat elérése a gyakorlati együttműködésben. Ennek kapcsán Hszi azt írja, „a kínai típusú modernizáció és fejlődés útján Magyarországra útitársként tekint”, és kész előmozdítani a magyar keleti nyitás stratégiájának mélyreható összehangolását, valamint felgyorsítani az olyan nagy együttműködési projekteket, mint a Budapest–Belgrád-vasútvonal építése. Ezenkívül a tiszta energia, a mesterséges intelligencia, a digitális gazdaság és a környezetbarát fejlődés területén is megerősítené az együttműködést Magyarországgal.
3. Az emberek közötti cserekapcsolatok és a közgondolkodás alapjainak megerősítése a kétoldalú kapcsolatokban. Hszi szerint Kína a kulturális, sport- és oktatási programok és a nyelvoktatás mellett „kész együttműködni Magyarországgal a további kölcsönös vízumkönnyítés, a két ország közötti közvetlen légijárat-bővítés, valamint a két ország közötti közlekedés kedvezőbb feltételeinek megteremtése érdekében” is.
4. „Élére kell állnunk a regionális együttműködéseknek, és ragaszkodnunk kell a Kína–EU-kapcsolatok helyes irányának fenntartásához” – írja Hszi, aki szerint „Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése lépést tart a korral”, és az utóbbi időben a Kína–EU közötti kapcsolatok is fellendülőben vannak.
5. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserék megerősítése, összefogás a globális kihívások kezelésére. „Kína és Magyarország hasonló nézeteket és egymáshoz közel álló álláspontot képvisel a nemzetközi és regionális kérdésekben. Ki kell tartanunk az összefogás és az együttműködés mellett, erőteljesen támogatnunk kell az emberiség közös értékeit, így a békét, a fejlődést, a méltányosságot, az igazságosságot, a demokráciát és a szabadságot” – írja a kínai államfő.

Hszi Csin-ping egy kínai és egy magyar közmondással zárja a publikációt. „A hasonló gondolkodásúak között a hegyek és vizek adta távolság nem jelent akadályt” – írja, ami szerinte összecseng azzal, hogy „a jó barát drágább az aranynál”.