Az amerikai szankció a Gazprombank ellen nem vicc, valamit gyorsan ki kell találni

Az Egyesült Államok váratlanul új szankciókat hirdetett Oroszországgal szemben, többek közt a Gazprom bankját is büntetőintézkedésekkel sújtva. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által megfogalmazott szankciók publikusak.

A piac komolyan veszi a bejelentést, forrásaink egy része szerint ez a szabály egy EU-s vevőnek „technikai KO-val” ér fel, a piac másik része viszonylag komolytalan lépésnek tartja a szankciókat.

Aki szerint a szankció komolyabb, mint ahogyan elsőre kinéz, azzal érvel, hogy aki az oroszoknak majd a szankció hatályba lépése után fizet, azt kockáztatja, hogy kizárja magát a dollárelszámolású pénzügyi rendszerből, ezt pedig senki nem szeretné. Az oroszok pedig úgy működnek, ha van pénz, van gáz, ha nincs pénz, nincs gáz, ők sem fognak nagyon hátrálni. Ráadásul a Gazprombank elleni szankció már nem sokaknak, főleg Magyarországnak és Szlovákiának fáj.

A kormány és a hazai energiakereskedő szakemberek egy része szerint ez egy nagyon komoly veszély, így nem lesz könnyű fizetni az orosz gázért.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mindenesetre azt írta, hogy „a közép- és délkelet-európai országok egy jelentős részének az Oroszországból származó földgáz továbbra is fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonsága szempontjából, ezért

az intézkedés akár komoly nehézségeket is okozhat ebben a térségben.

Erről hosszan egyeztettünk ma Törökország, Bulgária és Azerbajdzsán energiaügyi minisztereivel. Továbbra is biztosítjuk Magyarország energiaellátásának stabilitását és biztonságát, a jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy mennyire fontos az előrelátás. A földgáztározóinkban hathavi földgázmennyiség van, és a legközelebbi fizetési kötelezettség a földgázért majd csak egy hónap múlva keletkezik.”

Kamuszagú vagy fájdalmas lépés?

Az amerikai pénzügyminisztérium hivatala mindenesetre elvileg korlátozta

• a Gazprombank Joint Stock Company-t,
• a luxemburgi székhelyű GPB International SA bankot,
• a hongkongi székhelyű GPB Financial Services Hong Kong Limitedet,
• a ciprusi székhelyű GPB Financial Services Limited és GPB-DI Holdings Limited cégeket ,
• a svájci székhelyű Gazprombank (Switzerland) Ltd-t,
• valamint a dél-afrikai székhelyű GPB Africa és a Middle East Pty Ltd cégeket.

Abban forrásaink nem biztosak, hogy olyan nagyon egyszerűen kikerülhetők lesznek a szabályok. Elvileg beléphetnének olyan közvetítők, akiket a nyugatiak és az oroszok is elfogadnak, de a dollárelszámolásból senki nem akar kimaradni, vagyis egy török, kínai, vagy kazah bank sem akarja azt a kockázatot vállalni, hogy kidobják az amerikai kapcsolatokból (ma ezt az orosz szabályok alapján sem tehetnék meg).

Mások szerint azonban teljesen komolytalan elképzelés az, hogy valamely szereplők szankcionálásával meg lehessen szüntetni a gázszállítást, ha az maga nem betiltott. Korábban a rubelalapú kereskedést betiltó szankciókat egy pillanat alatt megoldotta Oroszország. Vlagyimir Putyin egy rendeletben előírta, hogy a földgázpiaci vevők fizessenek a gázszállításért egy olyan rendszer alapján, amely a kemény valutát rubelre váltja át. A vásárlók két számlát nyithattak a Gazprombankban, egyet rubelben és egyet devizában. Vagyis gyorsan volt megoldás, amit a vevők zöme elfogadott, így Magyarország is.

Most is van, aki azt gondolja, hogy ez a szabály sem fogja megakadályozni a szállítást, majd kitalálják, hogy ki, hol veszi át a gázt, semmilyen szankciós tilalom eddig sem tudott érvényesülni.

Úgy tudjuk, hogy az orosz gáz vevői közül vannak, akik közvetlenül fizettek a Gazprombanknak, vannak, akik Oroszországban máig aktív és elfogadott olasz, vagy német levelezőbankokon (corresponding banks) keresztül fizettek. De ez végül is mindegy, mert akinek fizetnie kellene, az nem fogja kockáztatni, hogy letiltsák a dollárelszámolásról.

Magyarországról nézve mindenesetre nem néz ki jól a bejelentés. Miért tesz ilyet az Egyesült Államok a tél beköszöntének napján? – kérdezi egy forrásunk, miközben azt persze az OFAC nem tudhatta, hogy Budapesten jelképesen éppen esni fog a hó.

Az Egyesült Államok a Gazprombank mellett mintegy 50 másik orosz bankot és az ellen-Swift-et, vagyis a Pénzügyi Üzenetek Átviteli Rendszerét (SPFS) is célba vette. A fő kárvallottak azonban Magyarország és Szlovákia lehetnek, akik hosszú távú szerződést kötöttek az orosz Gazprommal.

Ha minden így marad, a piaci kommentárok szerint 2024 végén valószínűleg lehetetlenné válik az EU-s államoknak, hogy fizessenek a Gazprombanknak.

A Kreml egyelőre annyit közölt, hogy a szankciókkal Washington megpróbálja akadályozni az orosz gázexportot, de fognak találni megoldást. Ha jól ítéljük meg a hazai közhangulatot, valójában a piac is ma inkább arra tesz, hogy folytatódnak majd a szállítások.

Furcsa washingtoni lépés

Azt több forrásunk kiemelte, hogy nagyon furcsa az amerikai döntés, hiszen ezzel egy béna kacsa leköszönő adminisztráció a következő adminisztráció életét átírja. Hogy ez pontosan miért így történt, az innen feltárhatatlan. A logikus magyarázat forrásaink szerint az lehet, hogy a Biden-kormányzat szívességet akar tenni a Trump-adminisztrációnak, vagy kifejezetten Donald Trumpék kérték meg Joe Bident, hogy csavarják még mesterségesen magasabbra a nyomást, hogy ne valódi engedményt kelljen majd adni az esetleges fegyverszünetért Oroszország felé, hanem lehessen úgy engedni, hogy az csak egy friss keményítés visszacsinálása. Hiszen ha a megbukott, leköszönő kormányzat még gyorsan valódi intézkedéseket akart volna hozni, akkor miért nem hamarabb lépnek azok hatályba?

A távozó Biden-adminisztráció által ledobott „atombomba” mindenesetre vagy csak, december végén (a gázpiaci határidőkkel), vagy április végén (a banki kivételekkel) élesedik, ez pedig sokak szerint kicsit hiteltelenné teszi az intézkedést. A decemberi határidő általánosan a gázos szerződésekre vonatkozik, de van egy lista, amely április végéig, vagyis a fűtési szezon végén túlnyúlva jelent haladékot.

Ami történik, az európai szemmel egyáltalán nem vicces.

A német gazdaság például már nagyon letérdelt, nem véletlenül van most kormányválság Németországban, hiszen az olcsó orosz gáz nélkül nagy bajban van a német gyógyszeripar, vegyipar és autóipar is. Ez már nem lehet az Egyesült Államok érdeke – véli egy forrásunk, de valójában a német belpolitikai térkép alapján egy balról- jobbra fordulattal éppen az Ukrajnát támogató erők fognak erősödni.

Azért ma még mindenki csak találgat, keveseknek van határozott véleménye, miközben közvetetten nagyon sok hazai cég, energiakereskedő, bank, földgáztároló is érintettek. A piac szereplői szerint mindig mindenre van köztes megoldás, ha maga az olaj-, vagy a gázszállítás nem tiltott, addig egyes szereplők, legyen az a Lukoil, vagy a Gazprombank kiiktatása teljesen lényegtelen.