Hitelből állampapírt venni? Jó üzlet lehet, most a semmiből is csinálhatunk milliókat

Gondolkodott már azon, hogy milyen jó lenne, ha a bankok kisebb kamatot kérnének a hitelekért, mint amennyit a betétekre fizetnek?

• Ha 5 százalékos a hitelkamat, de 8 százalékos a betéti kamat, akkor felveszünk és beteszünk egymillió forintot, nyertünk 30 ezret egy évben.
• Jó, de akkor vegyünk fel inkább 10 milliót, mert az már 300 ezres nyereség,
• vagy 100 milliót, akkor pedig 3 millió forint a profitunk,
• na és ha 1 milliárd forinttal játszunk, akkor egyenesen 30 milliót kaszálunk.

Jól hangzik, de ilyen helyzetet nem szoktunk látni, mert a betéti kamatok alacsonyabbak, mint a hitelkamatok, és eleve a bankok kedvező hitelt is csak jelzálogfedezet mellett adnak.

Most éppen ilyen is van

Ám, ha egy kicsit kiszélesítjük a fókuszunkat, mégis találunk ilyen megoldást. Bár az álmoskönyvek szerint sohasem jó hitelből befektetni, hiszen az rossz emlékeket idéz fel. Például a 2008-as válság előtt voltak olyan konstrukciók, amikor emberek sok pénzt buktak, mert még a lakásukat is elzálogosították, hogy valamilyen, például kínai csodabefektetésbe fektető unit linked alapokba tegyék a pénzüket, aztán nagyon pórul jártak.

Igen, de az egy kockázatos befektetés volt, most viszont olyan is van, ami szinte kockázatmentes. Olyan furcsa kamathelyzet alakult ugyanis ki a piacon, hogy a Bankmonitor független hitelközvetítő cég azt számolta ki, hogy remekül lehet keresni egy összetett konstrukcióval. Itt olvashatók a részletek, de a Telexnek Sándorfi Balázs, a cég alapító-ügyvezetője segített megérteni a konstrukciót, és bár igyekeztünk mindenféle lehetséges kockázatra is kitérni, de a matek valóban olyan impozáns, hogy érdemes megismerni.

Az ügylet két lába

Kezdjük az ügylet két lábával! A Telex is többször írt a PMÁK inflációkövető magyar állampapírokról. Egy ilyen állampapír úgy fizet kamatot, hogy a megelőző év átlagos inflációját fejeli meg 150 bázisponttal.

Legyen a példánk a 2030/I PMÁK, amely

• 2024 februárjában fix 16 százalékot fizet (2022-ben 14,5 százalék volt az átlagos infláció);
• 2025 februárjában pedig előreláthatóan 18,75 százalékot,

legalábbis, ha teljesül a Magyar Nemzeti Bank 17,25 százalékos hivatalos 2023-as inflációs előrejelzésének a középértéke (17,25 százalék + 1,5 százalék kamatprémium).

Ez tehát az elérhető hozam, de hogyan lesz erre pénzünk? Úgy, hogy amennyiben van egy tehermentes lakásunk, akkor a piacon felvehetünk szabad felhasználású (vagyis állampapírra is költhető) jelzáloghitelt. Egy 20 éves – 10 évre fix kamatú hitel már 9 százalékos kamattal is elérhető.

A Bankmonitor hitelkalkulátora alapján a CIB-nél, az MKB-nál, a Raiffeisennél és a Takarékbanknál is elérhetők 9-10 százalékos kamatú hitelek a megadott feltételrendszerben. Fontos azért tudni, hogy

ez jelzáloghitel, vagyis kell egy ingatlan, amit fedezetbe adunk, és a Bankmonitor úgy számolt, hogy 450 ezer forint igazolt jövedelme is van a családnak.

Mindenesetre, ha a befektetésünk 16-18,75 százalékot fial, de 9 százalékból finanszírozzuk, akkor a megnyerhető kamatdifferencia 7–9,75 százalék. Másképpen megfogalmazva, aki ezt a játékot 10 millió forinttal megjátssza két év alatt 1,6 milliót nyer, aki 20 millióval, az rögtön 3,2 milliót.

Rövid és hosszú táv

Eddig minden csodálatos, de az éles szemű olvasók észrevehették, hogy egy 2030-ban lejáró állampapírral és egy 20 éves hitellel valósítottuk meg a csodabefektetést. Mi van, ha később romlanak a feltételek?

Éppen ez az, hogy semmi. Ha ez a „mismatch”, vagyis illeszkedési zavar már gondot jelentene, vagyis az inflációkövető állampapír kamata 2026-ra beesne 9 százalék alá, akkor csak egyszerűen le kell zárni az ügyletet.

A PMÁP állampapírok 1 százalékos költséggel visszaválthatók, de a hitel is előtörleszthető. Sándorfi Balázs elmondta, hogy kiszámolták, ha az ügyfél minden költséget, hitelfelvételi díjat, közjegyzői díjat, előtörlesztési költséget rendez,

akkor is megmarad, a két év alatt az említett 1,6 millió forintos nyereség a 10 milliós hitelre, és ez nem is adóköteles, mert a lakossági állampapírral megszerzett kamat nem adózik.

Mire kell vigyázni?

Ez a konstrukció hitelből befektetés, de nem hitelből kockázatvállalás, mert itt a bevételek nem függnek valamely piac teljesítményétől, hanem előre meghatározottak. Úgy is fogalmazhatunk, hogy valójában nem a pénzünket fektetjük be, hanem a meglevő vagyonunkat (korábban tehermentes ingatlanunkat) hasznosítjuk, tesszük hozamtermelővé.

Nem várt esemény azonban mindig történhet, mire kell tehát vigyázni? Korábban például az állam határozottan fellépett az ellen, hogy a privátbanki ügyfelek a bankok lombardhiteleiből vegyenek magasabb hozamú állampapírokat. Itt sem kizárt, hogy az MNB, vagy az ÁKK rosszallását fejezi ki. De mit tehet az állam?

Egyetlen módon ronthatnák el ezt a játékot, ha a PMÁP visszaváltási jutaléka nagymértékben megemelkedne. Ez ugyanakkor nem valószínű, mert nagy öngól lenne. A 10 ezer milliárd forintos lakossági állampapír-állományban ez a „játék” aligha lesz több, mint 50-60 milliárd forint. Az állampapírok fő vonzereje a rugalmasság, az adómentesség, az ígéretes hozam. Az állam nem fogja a teljes volumen 0,5-0,6 százalékáért lerontani a konstrukciót mindenki számára. Az sem tűnik reálisnak, hogy az állam meg tudja különböztetni a hitelből vett inflációkövető állampapírokat a többitől.

Talán azért azt is illik leírni, hogy a magyar állam akár csődbe is mehet, de azért annak elég alacsony az esélye, hogy Magyarország ne törlessze a saját devizájában denominált adósságát.

Végül utolsó kockázatként említsük meg, hogy bár ez egy bombaüzlet, de az első kamatfizetésig (2024. február) a hitel után törlesztőket kell fizetni. Ha valakinek van ugyan lakása, de nem férne bele neki az, hogy a jövőbeli nagy nyereség reményében fizesse a havi törlesztőket, akkor két dolgot tehet:

• a felvett hitelből csak annyiért vesz PMÁP-ot, hogy azért az első év kamataira még maradjon,
• de jobb megoldás, ha a kamatfizetéseknél mindig annyi állampapírt visszavált, amennyi a törlesztéshez szükséges.

Dupla fedezet

A Bankmonitor – Sándorfi Balázs elmondása szerint – azon nyer, ha az ügyfél a közvetítőcég segítségével veszi fel a hitelt, ami az ügyfélnek azért éri meg, mert a tanácsadó az ügyfeleket végigsegíti a folyamaton, személyre szabott számolást végez, egyszerűsíti az ügyintézést (az ügyfélnek a bankba csak egyszer kell bemennie), és választ kap az ilyenkor átlagosan felmerülő 15-20 kérdésére.

Minden észérv mellett azért persze ott motoszkál az emberben, hogy na de tényleg, szabad ilyet, hitelből befektetni?

Ugyanakkor abban is van igazság, hogy teljesen elfogadott, hogy amennyiben egy fiatal lakásvásárlásra szánja el magát, akkor hitelt vesz fel, és a későbbiekben a jövedelme (bére) áll szemben a hitellel, az esedékes kamatokkal. Ebben a konstrukcióban a hitelfelvevő bére ugyanúgy befordítható a kamattörlesztésre, de valójában a vagyon tekintetében is dupla a biztosíték. A lakás és a megvásárolt állampapír áll szemben a hitellel.

Vagyis, aki idegenkedik a hiteltől, az ne csinálja, de aki nem, annak érdemes átgondolnia a konstrukciót.