Január 19-től már 16 százalékos kamattal is kapható állampapír

2023. január 19-től már elérhető az Államadósság Kezelő Központ két új, inflációkövető állampapír-sorozata. A Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) sorozat új tagjainak a kamata két elemből (kamatbázis és kamatprémium) áll össze. A kamatbázis a 2022-es átlagos éves infláció, amely a KSH számítása alapján 14,5 százalék volt. Erre fizet a 2027/K jelű termék 0,75 százalékos kamatprémiumot, míg a 2030/I sorozat 1,5 százalék kamatprémiumot. Vagyis

• a 4 éves (2027-ben lejáró) 2027/K induló kamata 15,25 százalék,
• a 7 éves (2030-ban lejáró) 2030/I induló kamata 16 százalék.

Újabban ez a sztártermék

Korábban a magyar lakosság a MÁP + nevű terméket kereste a legjobban, de jelen inflációs környezetben annak az éves átlagos 4,95 százalékos kamata már egyáltalán nem vonzó. A magyarokat szokták azzal vádolni, hogy pénzügyileg nem tudatosak, sok készpénzt, vagy folyószámlán tartott pénzt hagynak kamatmentesen „poshadni”, de valójában, ha az embereknek a saját pénzükről kell dönteni, azért elég racionálisak. Az emberek most is átpártoltak a Prémium-termékcsaládba.

Tavaly azonban még egy probléma világított. Az inflációkövető papír úgy működik, hogy a megelőző év átlagos inflációja felett fizet kamatprémiumot. Igen ám, de 2022-ben, amikor már egyre feljebb kúszott az infláció, senki nem tartotta volna szívesen a pénzét olyan állampapírban, amely a 2021-es év 5,1 százalékos átlagos inflációja alapján fizetett volna csak kamatot.

A hibrid termék

Vagyis a Prémium-termékek kamata túl lassan követte volna a megváltozó inflációt. Ezen tavaly változtatott az ÁKK, és egy ügyes reformmal bevezette a 2027/J és 2029/I elnevezésű PMÁP-sorozatokat.

Itt az volt a trükk, hogy hibrid kamatozást vezetett be a kibocsátó. Meghatározott egy kezdőkamatot (11,75 százalék), hogy az már rögtön versenyképes legyen, és jelezte, hogy amikor meglesz a 2022-es inflációs adat, akkor a papírok átárazódnak, vagyis a 2022-es infláció felett fizetnek. Ez tetszett a lakosságnak, rengeteg ilyen papírt vettek.

A termék ugyanis gyakorlatilag azoknak segít a legtöbbet, akik szeretnék megőrizni a pénzük reálértékét, ugyanakkor idegenkednek a bonyolultabb portfólióktól, a devizatartástól, vagy a kockázatosabb részvényektől, befektetési alapoktól.

Ugyanakkor az államnak is jó, ha megfogja a lakosság pénzét. Részben azért, mert a magyar állam most nagyon nagy finanszírozási igénnyel dolgozik – gondoljunk csak az energiaszámlákra –, részben pedig azért, mert ha magas az infláció, és nincsen olyan megtakarítási termék, amely megőrzi a pénz értékét, akkor az embereknek jobban megéri elfogyasztani a pénzüket, mielőtt az elveszítené az értékét; vagyis a kínálat hiánya a nagyobb lakossági kereslet miatt tovább emeli az inflációt.

A versenytársak

Márpedig alacsony kockázattal nincs igazán versenyképes kínálat. Ma egy bankbetét általában csak 5-6 százalékot kínál. Ha megnézzük a Bankmonitor betétösszehasonlítóját, bár a Gránit és a MagNet ajánlatai között van egy-két 8-10 százalékos ajánlat is, azért látható, hogy a bankbetét most nem értékőrző.

De böngészhetjük a többi, a lakosság számára is elérhető állampapírt, akkor is azt látjuk majd, hogy a többi termék alacsonyabb hozammal érhető el, a Prémium-család megtérülése kimagaslik. A PMÁP ugyanis valamivel még az infláció felett is fizet, ami sokkal vonzóbb.

Azért persze ezt nem úgy kell elképzelni, hogy most a 26 százalékos pénzromlási ütem a viszonyhozam, hanem fontos, hogy évente egyszer, az éves átlagos infláció alapján határozódik meg a kamatbázis.

Vagyis az új papírok az emelkedő infláció alatt, az éppen 26 százalékos inflációhoz viszonyítva már nem annyira nagyon vonzók a maguk 16 százalékos kamatával, de ha majd csökken az infláció, akkor nagyon attraktívak lesznek, például lehet, hogy majd 6 százalékos aktuális inflációnál is még 16 százalékon ragad a kamat.

Milliárdosok kíméljenek!

Fontos tudni, hogy azért érdemes átgondolni, hogy mennyi időre szeretnénk befektetni a pénzünket, mert a lejárat előtt csak általában 1 százalékos (korábban esetenként 2 százalékos) veszteséggel lehet visszaváltani a papírokat. Egyébként a PMÁP korábbi két sorozata már majdnem ilyen jó volt, mert a 4 éves 2027/J és a 6 éves 2029/I egyaránt 11,75 százalékos éves kamattal kezdett, de a 2027-ben lejáró sorozat januártól, a 2029-ben kifutó sorozat pedig februártól már maga is átáll a nagy kamatra.

Vagyis a 2022. évi éves átlagos fogyasztói árindexet fejelik meg 0,75 százalékkal, illetve 1,5 százalékkal, azaz ezek kamata is eléri a 15,25 százalékos, illetve a 16 százalékos szintet.

Ez persze már csak annak érdekes, aki rendelkezett ilyen papírokkal, mert amikor kijön a két új sorozat, akkor a régiek már nem vásárolhatók meg.

Új elem a kibocsátásoknál, hogy immár értékesítési korlát is van a PMÁP kibocsátásoknál. A legtöbb ember számára azért nem akkora korlátozás, hogy 250 millió forintnál többet nem lehet lejegyezni; ez túl sok embert nem érint, igaz, ha csak párszázan lemaradnak, az is sokmilliárd forint.

És akkor végül arról, hogy mikor lesz igazi aranybánya ez a papír. Ha igaz lesz a kormány, az elemzők és az MNB prognózisa, vagyis a jelenlegi magas pénzromlási szint után az infláció hirtelen csökkenni kezd, például 2023-ban átlagosan 15 százalék lesz, de 2024-ben már csak 4,3 százalék, akkor óriási reálhozamot fizet egy ilyen papír.

Képzeljük el, hogy 2024-ben már az átlagos szinten, vagyis 4,3 százalékon áll a hazai infláció, de a PMÁP-papírok még mindig 15,75, illetve 16,5 százalékot fizetnek, ebben az időszakban 10 százalék feletti reálhozamot érnek el a papír tulajdonosai majd, ami egyenesen mesés.

Természetesen mindebben a képben azt feltételeztük, hogy az infláció gyors csökkentése reális, és egyéb probléma sem lesz a magyar lakossági állampapírok körül.

Nem túl drága ez?

Ha a megtakarítók most korrekt, később mesés hozamot realizálnak a magyar államon, az nem veszélyezteti az állam gazdálkodását? A kérdés jogos, és nagyon alaposan ki lehet nyitni, hiszen az ÁKK azt is bejelentette, hogy 2023. január 4-én sor került Magyarország idei első nemzetközi kötvénykibocsátására. A 4,25 milliárd dollárnyi kötvény iránt mintegy háromszoros volt a befektetői érdeklődés. Végül

• az 1,5 milliárd dollár összegű, 5 éves futamidejű évi 6,125 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 6,273 százalék lett,
• az 1,5 milliárd dollár összegű, 10 éves futamidejű évi 6,25 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 6,509 százalék,
• az 1,25 milliárd dollár összegű, 30 éves futamidejű évi 6,75 százalékos fix kamatot fizető sorozat hozama 7,098 százalék.

A HVG részletes értékelése alapján ez drága finanszírozás. A kérdés igen összetett, és sokféleképpen lehet értékelni. Ha nagyon leegyszerűsítjük a modellt, nagyjából így szokott kinézni Magyarország, mint uniós tagállam esetében a „drágasági” verseny.

• A legolcsóbb a vissza nem térítendő támogatás,
• majd az uniós hitel,
• az IMF,
• a nemzetközi piaci (deviza),
• az intézményi forint,
• végül a lakossági papír a legköltségesebb.

A lakossági papír tehát drága, de előnye, hogy hazai, vagy más szóval önfinanszírozás és a lakosság szórt, lehet abban bízni, hogy a lakosság nem egyszerre kezdi kivenni a pénzét.

Egy dollárpapír esetében

Egy dollárkibocsátás értékelésénél ismét több szempont játszik. Mekkora a viszonyhozam (US. treasury), mekkora az országkockázati felár, hogyan tudja az ÁKK a dolláradósságot „elcserélni” euróadósságra, mert ő valójában mindig euróban számol.

Nos, ha a korábbi időszakokhoz viszonyítunk az amerikai kamatszint valóban kicsit magasabb most, mint a közelmúltban, az országkockázat nagyjából ugyanott van, mint a tavalyi kibocsátásoknál, és a swap után úgy tudjuk, hogy átlagosan 5,2 százalékos az euróban számolt kamatkifizetés.

Hogy ez olcsó, vagy drága? Sajnos ez most a piac. Vagyis, miközben hosszú évekig olcsó volt az államot finanszírozni, most már sokkal drágább.

Frissítés: Cikkünk korábbi verziójában a 2029/I sorozat helyett a 2029/J sorozatot említettük. Mivel a két sorozat kamatozása azonos, az állítások akkor is érvényesek, azzal a különbséggel, hogy miközben a 2029/I kamatperiódusa feburárban jár le, a 2029/J-é márciusban.