A kormány 2023-as számai szerint fájdalom nélkül is eljöhet a gazdasági konszolidáció
2023. január 1. – 10:16
A Pénzügyminisztérium prognózisa optimista, kérdés, hogy a lakossági fogyasztás és a reálkeresetek növekedése mellett vajon mi fogná meg idén a pénzromlást.
A kormány az év utolsó napjaiban (egészen pontosan december 30-án) közzétette a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági előrejelzéseit, amelynek optimista üzenete az, hogy fájdalom, azaz recesszió nélkül is csökkenhet a hiány és az infláció. A dokumentumok itt érhetők el, vagyis innen tölthetők le. A Portfolio alapos elemzése pedig itt olvasható.
A kormány szerint 2022-ben 4,8 százalék lehetett a növekedés, és ebből nemcsak fennmarad jövőre is 1,5 százalék, de még a lakossági fogyasztás is pluszos marad.
Ráadásul a dokumentumban a PM arra is vigyázott, hogy nehogy negatív reálkereset-változást mutasson, így a bérek jobban fognak emelkedni, mint az árak.
Ez egyrészt eléggé optimista jóslat, másrészt kissé nehezen magyarázza azt, hogy akkor vajon hogyan fog gyorsan apadni az infláció. A Portfolio elemzésében kiemelte, hogy a bevételi számok egyik legfontosabb üzenete, hogy a kormány valóban azzal számol, hogy 2023 után kivezeti az extraprofitadókat. Ezért 2024-ben jelentősen visszaesik a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből remélt állami bevétel.
Ez még akkor is pozitív üzenete a táblázatoknak, ha természetesen elég furcsa lenne, ha a kormány a határozottan kétévesre kommunikált adók hosszabb beszedési periódusával számolna egy hivatalos dokumentumban.
A magasabb kamatok miatt az állam számára a kamatkiadások növekedése és annak fedezése tűnik kiemelt feladatnak.
A több évre szóló előrejelzések a későbbi évekre már nem túl izgalmas olvasmányok. Ki az, aki azt jósolja, hogy 2025-ben váratlanul romlás következik majd be a munkaerőpiacon, vagy 2026-ban megtörik az infláció mérséklődő trendje? Nem, minden ilyen jóslat mond valamit egy-két évre, majd onnan előrevetíti a stabilitást, a kiegyensúlyozottságot, a visszafogott ütemű, de javuló irányú változásokat.
A 2024 és 2026 közötti számokkal így talán kevésbé érdemes foglalkozni, mindenesetre a most hivatalosnak tekinthető kormányzati előrejelzés ekkor már 4 százalék feletti növekedést, folyamatosan 3 százalékig apadó inflációt és 1 százalékig csökkenő költségvetési hiányt jósol.
Végül egy furcsa „múlt idő, jövő idő” kérdésről. A 2022–2026 közötti évekre vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzés értékelését ott érdemes kezdeni, hogy 2022 után vagyunk már, de a 2022-es évben is van még mit „előrejelezni”, hiszen nem ismerjük a végleges adatokat.
Vagyis a fő számokból most úgy tűnik, de nem biztos, hogy 2022-ben végül 6,1 százalékos lehet a költségvetési hiány, az infláció átlagos szintje pedig „megállhat” 14,6 százaléknál. Nem jó olvasni, hogy 2023-ban a hiány 3,9 százalék lesz (de ezt azért már a költségvetési rendeletből lehetett tudni), és fájó, hogy az átlagos infláció 15 százalékra kúszhat fel.
Ez persze egyáltalán nem azt jelenti, hogy az infláció növekvő pályán maradna, de hiába esik majd a remények szerint gyorsan a pénzromlás, az átlag így is magasabb lesz az idén, mint amennyi tavaly volt (lesz).