Tíz éve elhagyott kavicsbányát nyitottak újra Salgótarjánban

„Úgy tíz éve megcsúszott a talaj, aztán magára hagyták” – mondta egy salgótarjáni veterán bányász arról a hetvenes években beindított kavicsbányáról, amely az elmúlt tíz évben magára hagyottan állt, most azonban újra megnyitotta az új tulajdonos. Földcsuszamlás ma már nem fenyeget, a rétegek stabilizálódtak, így a kitermelésnek biztonsági akadálya nincs, gazdasági indokoltsága viszont annál inkább. A megnyitón elhangzott, hogy a bányanyitások általában a lakossági tiltakozások miatt kerülnek a hírekbe, ezúttal azonban az önkormányzat szerint a város és a lakók is profitálni fognak a beruházásból, és a kitermelés után is jól hasznosítható lesz a most félig kimart, kihasználatlan domb.

Az évtizedek alatt kitermelt domb belsejében két munkagép állt kanáltól kanálig húzódó nemzetiszínű szalaggal, előtte pedig Salgótarján polgármestere beszélt arról, hogy az önkormányzat és a lakók is profitálnak a beruházásból: több lesz a város bevétele és olcsóbb lesz a kavics.

Fekete Zsolt szerint a megyei jogú városok sorában az adóbevételt tekintve hátul kullogó Salgótarján szociális programját is segíti a bánya, azzal, hogy a kitermeléskor keletkező faanyag az önkormányzat tűzifaprogramjába kerül, így a rászorulóknak több forrásból biztosíthatják a fűtést. Emellett infrastrukturálisan is fejlődik a város: több útja stabil burkolatot kap és a beruházó cég saját költségén egy utat is épít a bányától közvetlenül a város jelenlegi ipari parkjához. Ez már csak azért is hasznos lesz – mondta a polgármester –, mert a bányában rejlő egymillió köbméter kavicsot 4-5 év alatt kitermelik, helyén pedig – részben a még megmaradt domb elhordásával – egy ipari park létesülhet, nagyobb, mint a jelenlegi. Ezzel a rekultiváció kérdése is rendeződik.

Helyben olcsóbb lesz a sóder

Az építőipari alapanyagok ára az elmúlt fél évben nagyon látványosan megugrott: a fa, az acél, a tetőfólia is drágult – a globális áremelkedés okairól itt olvashat bővebben –, van, aminek az ára kétszeresére, háromszorosára nőtt, drágult a cement, a kavics, a homok, így értelemszerűen a beton is.

A kormány erre kiviteli tilalommal, hatósági árral, extraprofitra kimért adóval reagált – ez utóbbi például a homokra, kavicsra is érvényes, de a zúzottkőre történetesen nem –, és kormánybiztost nevezett ki az árak letörésére. Méghozzá azt a Gyutai Csabát, aki korábban a budai Várban zajló beruházásokat felügyelte, amelyek körül egy kormányzati átvilágítás még 2018-ban súlyos szabálytalanságokat tárt fel – az iratokat idén perelte ki az Átlátszó –, ám az egykori fideszes zalaegerszegi polgármester iránti kormányzati bizalom nem tört meg.

A piacgazdaság folyamatai azonban nehezen befolyásolhatók pusztán rendeletekkel. A képlet alapvetően egyszerű: ha a kínálat nagyobb, mint a kereslet, az ár esik, ha a kereslet nagyobb, az ár nő.

Salgótarjánban most ötezer forintért juthat a megrendelő egy köbméter sóderhez. A bányát újra beindító Search4good Kft. ügyvezetője, Dávid Máté szerint ez az új bányával helyben 3000 forintra is szelídülhet. Az ár nagy részét ugyanis a fuvar teszi ki, most 80-130 kilométerről érkezik az alapanyag, ezért lehet helyben kitermelve jóval olcsóbb.

Feltéve, ha van rá kereslet az elmúlt 30 év legnagyobb nyertesének nem mondható Nógrád megyében. De a remények szerint van, például olcsóbb lesz a 23-as út bátonyterenyei elkerülő szakaszának megépítése – amelynek még nincs nyertes pályázója –, de az egyik betongyár salgótarjáni telephelyére is olcsóbban jöhet az alapanyag – más kérdés, hogy ez önmagában nem teszi olcsóbbá országosan a beton árát.

A beruházásoknál azonban nemcsak az ár miatt szempont, hogy milyen messziről jön az építéshez használt anyag, hanem azért is, mert a szállítás környezetterhelését, a teherautók szén-dioxid-kibocsátását is figyelembe kell venni – érvelnek a bányaipar képviselői.

Az állam nem csak az árakba nyúlt bele

Az építőipari alapanyagok drágulására bevetett árszabályozás csak az egyik eszköz volt, amelyet az állam bevetett az ágazatban: változtak a pályáztatás feltételei, könnyebben elveszíthetővé vált a bányászati jog, és nagyobb mozgástere lett az államnak a tulajdonviszonyok megváltoztatásában is.

A szerdán megnyitott Salgótarjáni III. kavicsbányát tavaly az utolsók között pályáztatták meg a régi szabályok szerint, azaz nyílt tenderen, amelyet a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat bonyolított le, miután a korábbi tulajdonostól ismét az államra szállt a bányászati jog.

2020 nyarán azonban életbe lépett a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott kormányrendelet, amely lehetővé tette, hogy az állam elővásárlási jogot jegyezzen be minden olyan bányára, amely építőipari alapanyagok kitermelésével foglalkozik.

A nyílt tenderek helyett megjelentek a meghívásos pályázatok, és az állam a bányászati jogot eladás helyett bérbe is adhatta. Ez történt Délegyházán egy több mint 400 hektáros területen, amelynek zárt tenderen való értékesítése egy véletlenül kirakott közleményből derült ki.

Orbán Viktor minderről azt mondta, cél, hogy olyan vállalkozók kezében legyen a kitermelés, akik valóban a kitermelésben és nem a versenytársak kiszorításában – és így az árak felhajtásában – érdekeltek.

A nyertes egy olyan cég lett, amelyet nem sokkal korábban a Balázs Attila által vezetett Bayer Construct vásárolt meg. Balázst nem politikai kapcsolatoknak köszönhető pályázatok nyerteseként, hanem a piacon is érvényesülő vállalkozóként írják le, ám több állami pályázat nyertese vagy alvállalkozója volt már, jól áll a vissza nem térítendő állami támogatások terén is, és tavaly résztulajdonosa lett az Appeninn Nyrt.-nek, mielőtt a kormányfő veje, Tiborcz István hivatalosan kiszállt volna az irodaházakkal, kikötőkkel teli cégből.