Beláthatatlan nemzetgazdasági következményekre hivatkozva kérlelte Matolcsyék alapítványa az ÁSZ-t, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést

„A jelentéstervezetben foglalt megállapítások az MNB-t érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén.”

Többek között ezzel a mondattal érvel a Matolcsy György MNB-elnöksége idején létrehozott Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által március 19-én publikált jelentésben. A Magyarország nemzetbiztonságára való hivatkozással a PADME azt szerette volna elérni, hogy az ÁSZ ne hozza nyilvánosságra az elmúlt hetekben lezárt, az alapítvány működéséről, átláthatóságáról és befektetéseiről szóló jelentését. A fent idézett mondatból sejthető, mennyire súlyos állításokat fogalmazott meg az ÁSZ jelentéstervezete a PADME körüli ügyekről. Pedig ez csak az egyik érv a sok közül, a PADME oldalakon keresztül sorolja indokait arról, miért ne tárja a nyilvánosság elé az ÁSZ, hogy mit talált a vizsgálat során,

többek között a forint stabilitásával és „előre beláthatatlan nemzetgazdasági következményekkel indokolta” álláspontját.

De miről van szó pontosan? Március 17-én számolt be arról a jelentéstervezetet megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.

A portál a számvevőszéki jelentéstervezet alapján összegezte a főbb megállapításokat. Arról, hogy a számvevőszék súlyos helyzetet feltáró vizsgálatokat zárt le, néhány nappal korábban mi is írtunk, de a szabályozások értelmében a jelentést csak azután lehetett publikálni, hogy az érintett felek lehetőséget kaptak a reakcióra. Ez március 19-re megtörtént, ekkor hozta nyilvánosságra az ÁSZ a jelentéseket, kiegészítve az érintettek észrevételeivel. Az ÁSZ három, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált: egyet a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány gazdálkodásáról, egyet a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről (ezzel a Telexen külön cikkben foglalkoztunk), egyet pedig magának az MNB-nek a működési szabályszerűségéről. (A jelentéseket innen lehet letölteni.)

A Direkt36 cikke még a hivatalos publikálás előtt bemutatta, miről szól az első, a PADME gazdálkodásáról szóló tervezet, de ekkor még nem lehetett tudni, mit fűznek ehhez hozzá maguk az érintettek. Ebben a cikkben bemutatjuk a legfontosabb részleteket, mellette pedig azt is, hogyan védekezett az ÁSZ megállapításai ellen a PADME és a szervezet vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt.

A háromból a leghosszabb, közel négyszáz oldalas jelentés a PADME és a vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. tevékenységét vizsgálta. A cég közel 500 milliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon felett rendelkezett, az ÁSZ megállapítása szerint viszont a befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrán keresztül hajtotta végre. A jelentéstervezet szerint ezt az óriási összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, közben pedig a pénzből részesültek Matolcsy György nemrég távozott jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek, írta a Direkt36 cikke.

Ezek voltak az ÁSZ főbb megállapításai:

• A közel 500 milliárd forintot (amelyből 407 milliárd volt közpénz) kezelő Optima az ÁSZ szerint egy országokon átívelő, rendkívül bonyolult céghálót épített fel, amelyre az ellenőrzés során nem találtak racionális indokokat.
• Ezt az alapítói célokkal ellentétesen, magántőkealapok közbeiktatásával tette.
• Az alapítvány kurátorai nem dolgoztak ki megfelelő kontrollrendszert az Optima és a hozzá tartozó cégek gazdálkodásával kapcsolatban.
• Az Optima kockáztatta a rábízott vagyont, több százmilliárd forintot fektetett be két külföldi ingatlancégbe, amelyhez banki hitelt is felvett. Ezek a cégek a vásárlás óta sokat veszítenek az értékükből, és emiatt a vásárláson összességében jelentős vagyont bukott el az alapítvány.
• Emellett az Optima közel 130 milliárdhoz jutott az állami alapítású Neumann János Egyetemért Alapítványtól is kötvénykibocsátás útján, amelyre visszavásárlási kötelezettséget vállalt, de azt nem tudta teljesíteni. Az Optima a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Banktól is forráshoz jutott.
• Az alapítványra bízott vagyonból jelentős, sok milliárd forintnyi összegre szerződtek egy olyan érdekkörrel, amely a jegybank korábbi elnökének fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető. A kedvezményezett érdekkör (Raw Development Kft., Somlai Property Kft.) mögött Somlai Bálint áll, egy olyan magyar vállalkozó, aki vagyonának jelentős részét az MNB-től érkező megrendeléseknek köszönheti. Somlai a korábbi jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a körébe tartozik, Matolcsy korábban a Direkt36-nak is megerősítette, hogy Somlaival azonos a baráti társasága.

A Matolcsy-szálnak azonban ennyivel nincs vége. Ezt már nem az ÁSZ-tól, hanem leginkább a Válasz Online és Direkt36 tényfeltáró munkáiból tudjuk, de a Matolcsy Ádámhoz közeli üzleti körök egyéb, nehezen átlátható módokon is profitálhattak az Optimával való kapcsolatukból. A legnyilvánvalóbb átkötés az ingatlanokban érdekelt GTC-csoporton keresztül történt, erről a Válasz Online cikkében lehet bővebben olvasni.

Védjük meg a forintot!

A jelentés nemcsak az ÁSZ fő megállapításai szempontjából érdekes, hanem abból a szemszögből is, hogyan védekezik ezekkel szemben a PADME és az Optima. Egyértelmű, hogy szinte mindent igyekeztek bevetni az eszköztárból: a PADME az észrevételei elején rögtön azt kéri az ÁSZ-tól, hogy függessze fel a folyamatban lévő ellenőrzést, vagy legalább egészítse ki az alapítványnál folyamatban lévő intézkedésekkel, például a konszolidációs eljárások eredményeivel.

A PADME úgy érvel, hogy a jelentéstervezetben lévő tényállások már sok szempontból megváltoztak, így sok az olyan megállapítás, ami „már okafogyott, vagy módosítást igényel”. Az Optima például már korábban a csoport átfogó pénzügyi konszolidációjáról döntött, ami szerintük legalább hat hónapot vesz majd igénybe, így a PADME azt kérte az ÁSZ-tól, hogy ugyanannyi időre függessze fel az eljárást. Az észrevételekben a PADME azt is kiemelte, hogy ez a konszolidáció már önmagában „közvetlenül orvosolja a jelentéstervezet azon megállapítását, miszerint a döntéshozatali struktúra átláthatatlan és nem hatékony”.

Az alapítványnak látszólag rendkívül fontos volt, hogy a jelentés semmiképp se kerüljön nyilvánosságra.

Legalábbis feltűnő részletességgel kéri arra az Állami Számvevőszéket, hogy a jelentés nyilvánosságra hozatalát teljes egészében korlátozza. Többek között azzal érvel, hogy:

• A jelentés számos törvény által védett információt és titkot tartalmaz, ezek a törvények az ellenőrzés alá vont jogi személyeket és ezen személyek befektetőit is védik (itt az üzleti titokra vonatkozó törvényre, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozik a PADME).
• Az Optima tulajdonában álló lengyel Globe Trade Centre S. A. (GTC) és a svájci Ultima Capital S. A. egyaránt tőzsdén jegyzett társaságok, a PADME szerint emiatt a jelentés nyilvánosságra hozatala jelentős hatást gyakorolna a részvények árfolyamára, ezért „ezen információk tőzsdei bennfentes információnak minősülnek”.
• A jelentéstervezet bizonyos részei a magánélet védelméről szóló törvénnyel érvelnek.
• Mivel az Optima „nem egyedüli befektető” a jelentésben bemutatott cégekben, a nyilvánosságra hozatal a PADME szerint súlyos versenyhátrányt okoz, illetve súlyosan sértené a harmadik fél befektetők üzleti titkait, mellette hátrányos következményei lennének a folyamatban lévő üzletekre.
• Az észrevételek között szerepel a cikk elején már idézett pont: hogy a jelentésben lévő megállapítások befolyásolhatják Magyarország nemzetközi megítélését, kormányközi kapcsolatait, és sérthetik az ország nemzetbiztonsági érdekeit, főleg az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén.
• A PADME a forintot is behozta a történetbe: mivel a jelentés az MNB-hez köthető entitások gazdálkodási-befektetési gyakorlatáról szól, „melyek közvetlenül összefüggés látszatát kelthetik a forint árfolyamának stabilitásával és az ország pénzügyi védelmi képességével”, a jelentés publikálása a PADME szerint „növelheti a forint elleni spekulációs támadások kockázatát a devizapiacon, különösen egy olyan geopolitikai és gazdasági környezetben, amelyben Magyarország külső finanszírozási kitettsége jelentős”.
• Az alapítvány azt is felhozza, hogy a nyilvánosságra hozatal alááshatja az ország gazdasági szuverenitását, sérülhet a központi pénzügyi és devizapolitikai érdek.

„A fentieken túl a jelentéstervezet tartalma és összképe alkalmas az Alapítvány alapítója, azaz a Magyar Nemzeti Bankba vetett bizalom meggyengítésére, melynek előre beláthatatlan nemzetgazdasági következményei lehetnek”, szól a PADME végső érve. Értelemszerűen az ÁSZ-t a március 4-én megküldött észrevételek nem hatották meg, a számvevőszék mérlegelte ezeket, majd március 19-én publikálta a jelentést.

„Szembemegy a magyar kormány álláspontjával”

A PADME és az Optima rengeteg ponton kifogásolja az ÁSZ megállapításait, ezek közül a legfontosabbak, hogy szerintük nincs összhangban a jelentés tartalma azzal, hogy milyen időszakot vizsgál az ÁSZ. Emiatt az ellenőrzött időszakon kívül eső megállapítások az érintettek szerint „eshetőlegesek és nem tükröznek részletes vizsgálatot, hanem csak egyes kedvezőtlen színben feltüntetett körülmények kimaradására korlátozódnak. Ezért a jelentéstervezet alkalmatlan arra, hogy teljes és valós képet mutasson a gazdasági/vagyoni helyzetéről az ellenőrzött időszak vonatkozásában.” A PADME és az Optima emellett „határozottan elutasítja”, hogy magántőkealap létrehozásával próbálták volna eltitkolni a nyilvánosság elől a GTC-tranzakciót, sőt szerintük ennek épp ellenkezője történt, egyből közzétettek erről egy nyilatkozatot.

A következtetés az, hogy a jelentésben szereplő állítások többsége „2023 végét követően megvalósult eseményeken alapul, amelyek valós értékelését a jelentéstervezet meg sem próbálta elvégezni. Minderre tekintettel a jelentéstervezet megállapításainak jelentős része megalapozatlan, és a kapcsolódó elemzések felületesek és félrevezetőek.”

A PADME külön kifogásolja, hogy az ÁSZ szerint „bonyolult” a cégstruktúra – erre azzal reagált az alapítvány, hogy a „bonyolultság” nem jogi kategória, jogszabályi megfelelőségi szempontból nem értékelhető, a jelentés nem tartalmaz kézzel fogható kifogást, a struktúrájuk pedig nem sért semmilyen jogszabályt vagy gazdasági alapvetést. „A megállapítás inkább a tisztelt ÁSZ benyomásának tekinthető, mint megalapozott szakmai álláspontnak”, írják. Íme a cégstruktúra, amit a PADME részéről próbálnak megvédeni:

A dokumentum 166. oldalán van egy érdekes megjegyzés a magántőkealapokkal kapcsolatban is. A PADME azt írja: „Felhívjuk a figyelmet, hogy a tisztelt ÁSZ Optima Csoport átláthatatlanságát hangsúlyozó álláspontja szembemegy a Magyar Kormány magántőkealapokkal és befektetési alapokkal kapcsolatban mindenkor képviselt álláspontjával. Az ÁSZ megállapításai alapvetően elfogultak és megalapozatlanok, és kizárólag a nemzetközi kritikákat ismétlik. Ezzel szemben álláspontunk az, hogy a nemzetközi befektetési gyakorlatban teljesen megszokott és elfogadott a többszintű holding- és alapstruktúrák alkalmazása, amely számos előnnyel jár mind működési, mind befektetési (és számos esetben adózási) szempontból.”

Azaz a kormánytól elméletben független MNB alapítványa azt veti a kormánytól elméletben független ÁSZ szemére, hogy „szembemegy” a magyar kormány álláspontjával, amikor a magántőkealapok jelenlétét kritizálja.

Sokat elmond az alapítvány működéséről az is, ahogy az átláthatatlanságáról szóló kritikákra reagál. Az ÁSZ szerint a kuratórium a tagoknak sokszor nagyon kevés időt hagyott a pénzügyi döntésekre, a PADME viszont kiemeli, hogy „általános eljárás volt, hogy a kuratórium formális döntéshozatal amit minden esetben többszöri informális telefonos és személyes egyeztetések, telefonkonferenciák előzték meg”. Ezek során a kuratóriumi tagok egyeztethetik felvetéseiket egymással és az Optima vezetőségével.

Az állampapír már nem volt opció

A PADME egyébként azt, hogy meghozta az ÁSZ által kritizált befektetési döntéseket, részben az Európai Központi Bank irányelvével indokolja: az EKB 2015-ben ugyanis felszólította a jegybankot, hogy ne használja az alapítványra átruházott jegybanki forrásokat az állam finanszírozására, azaz ne állampapírt vegyen a pénzből (az eredeti hat MNB-alapítvány kezdeti vagyonát egyébként a lakossági devizahitelek forintosítása adta, amit 2014-ben kezdett meg a jegybank és a kormány). „Ezt követően született meg az a döntés, hogy az állampapírokban történő befektetés helyett az alapítvány jövedelemtermelő eszközökbe fektesse vagyonát”, érvel az MNB alapítványa. A PADME ezután hosszan részletezi, hogy az ÁSZ megállapításaival ellentétben miért nem történt vagyonvesztés a befektetések során.

További védekezések derülnek ki egy korábbi levelezésből is, amit szintén mellékelt a jelentés. A Windisch László ÁSZ-elnöknek címzett levelében Csizmadia Norbert, a PADME elnöke azt az érvet is felhozta, hogy a magasabb hozam volt a céljuk, amit az alacsony pénzpiaci kamatok is szükségessé tettek. Szerinte nagyobb kockázat lett volna az alapítványi alaptőke „bankszámlán történő szabad elhelyezése”, amit „az elmúlt időszak bankcsődjei, illetve brókerbotrányai is visszaigazoltak”. Csizmadia azt is megírta, hogy a GTC és az Ultima tőzsdén jegyzett cég, így a külföldi befektetések már csak emiatt sem lehetnek átláthatatlanok. (A GTC és az Ultima ügyével kapcsolatban a napokban derült ki egy újabb részlet, a Válasz Online cikke szerint a két céggel Kovács Petra néven levelezhetett Matolcsy Ádám, Matolcsy György fia.)

Az ÁSZ kritikájára, miszerint tulajdonosi érdekek helyett más, „személyes érdekek állnak” az egyes döntések mögött, Csizmadia azzal reagált:

az a leghatékonyabb modell, ha a végrehajtási folyamat végén is azok a személyek a felelősek, akik az első lépés megvalósításában is részt vesznek.

„Költséghatékony bérezési struktúra mellett nem kivitelezhető, hogy magasan priorizált – és pl. az alapkezelők esetén szigorú engedélyeztetési eljárásoknak is megfelelő – további ügyvezetők kerüljenek foglalkoztatásra.”

A jelentésben mellékelt levelezések felvetik a PADME könyvvizsgálójának, a BDO Magyarországnak a felelősségét is. Az ÁSZ szerint a PADME gazdálkodásának vizsgálata során felmerült, hogy az alapítvány beszámolói nem adnak megbízható és valós összképet a szervezet gazdálkodásáról. A számvevőszék ezt jelezte a Pénzügyminisztérium felé is, amely néhány rendkívüli vizsgálat után kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a 2021-es, 2022-es és 2023-as jelentések visszavonására. Az alapítvány felügyelő bizottsága a Matolcsynak írt 2025. januári levelében azt írja, álláspontja szerint elsődlegesen a BDO nem megfelelő könyvvizsgálói eljárására vezethető vissza a jelentés visszavonása, de felmerülhet még az Optima, illetve a kuratórium felelőssége is. Ugyanennek a levélnek egy másik érdekes pontja, amikor a felügyelőbizottság félkövér betűkkel kiemelve azt írja, „minden (befektetési) döntésért a kuratórium tartozik felelősséggel”.

Az ÁSZ százmilliárdokat érintő megállapításai tehát egyértelműen súlyosak: eleve az is elképesztő, hogy Európa közepén ilyesmi megtörténhetett, de rengeteg olyan kérdés van még, amire nem az ÁSZ-tól fogjuk megtudni a választ. Például, hogy hogyan fordulhat elő hasonló épp az MNB-nél (mint egy olyan szervezetnél, ahol elvileg a legnagyobb pénzügyi ellenőrző szaktudás összpontosul), mennyire érettek a feladatokhoz az alapítványok vagyonkezelői, hogyan adhatott hitelt a részben állami kézben lévő MBH, kik lesznek a személyes felelősök, mennyire férhet bele Orbán Viktornak az ügy nyomán egy valódi következményekkel járó politikai botrány, és mennyire biztonságos az alapítványi konstrukció a modellváltó egyetemeknél – ezekről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A „mennyi az annyi” szintén nehéz kérdés: a 444 cikke szerint a jelentésekből minden jel arra utal, hogy a PADME-vagyont gyakorlatilag teljesen lenullázhatták, az események idején 266 milliárd, jelen értékén közel 460 milliárd forintnyi alapítói vagyon tűnhetett el, és láthatóan nem áll rendelkezésre a Neumann János Egyetemért Alapítvány vagyona sem.

Hogy a jelentéseknek milyen következményei lesznek, egyelőre lehetetlen megmondani, ami biztos, hogy az első lépés megtörtént, az MNB-hez kötődő alapítványok (mind a PADME, mind a Neumann János Egyetemért Alapítvány) gazdálkodása miatt az ÁSZ több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett. Ám – mint korábban írtuk – vélhetően a kormánynak nem érdeke, hogy a mostaninál is nagyobb botrány legyen egy évvel a következő országgyűlési választások előtt a Matolcsy-kört érintően. Cikkünk megjelenésével egy időben derült ki, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megkezdte a nyomozást az MNB-alapítványok ügyében.