A Revolutnak már nem elég, hogy a magyarok többedik bankkártyaként használják, a magyar bankok óvatosságra intenek

Nagyot szólt a közelmúltban a már félmilliós magyar táborral rendelkező, orosz gyökerű, de londoni központú Revolut bejelentése, miszerint Magyarországon is elkezdte használni európai (litván) banki engedélyét. Joe Heneghan, a Revolut európai uniós vezérigazgatója közleményében azt hangsúlyozta, hogy azon magyarországi ügyfeleket, akik a Revolut Bankra cserélik („upgradelik”) meglévő szolgáltatásaikat, betétbiztosítási rendszer is garantálja.

Az átállás csupán néhány percet vesz igénybe az ügyfelektől

– írta a cég közleménye.

A bejelentésre azonnal reagált a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ezt írta:

„Az MNB hazai pénzügyi felügyeleti hatóságként üdvözlendőbbnek tartaná, ha a Revolut Bank magyarországi székhellyel, tőkeerővel s a hazai jegybank felügyelete alá tartozó leánybankként végezné tevékenységét itthon.”

Az MNB visszatérően figyelmezteti a magyar ügyfeleket a Revoluttal kapcsolatos kockázatokra, itt és itt is olvashat erről.

Most az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) is beszállt, és szintén hűtötte a kedélyeket, amikor közölte: a magyar OBA jobban el van látva tőkével, mint a litván társintézmény. Vagyis a maguk visszafogott módján ezek az intézmények arra figyelmeztették a magyar ügyfeleket, hogy azért óvatosan ezekkel a külföldiekkel.

Miért jönnek bankként, mi lesz más?

Ha megpróbáljuk értelmezni, hogy mi történt, a Revolut alighanem eléggé nyíltan megüzente: ma már nem elégszik meg azzal, hogy a magyarok csak amolyan kiegészítő jelleggel, többedik kártyaként vagy speciális fizetési lehetőségként használják.

Nyíltan hadba szállt azért, hogy akár első számú pénzügyi partnere is legyen a lakosságnak. Ez természetesen a hazai bankoknak fájhat, vagy legalábbis kihívást jelenthet. A következő kérdések pedig biztosan felmerülhetnek:

• Miben lesz más, esetleg nagyon más a Revolut Bank, mint a jelenlegi Revolut?
• Mit kapnak a magyarok, ha a Revolut Bankhoz szegődnek?
• Mit kockáztatnak ezzel?
• És hogyan módosulhat a közeljövőben a mai szolgáltatáscsomag?

Uniós útlevél, kellemetlenségek nélkül

Az Európai Unió egyik alappillére a négy szabadságjog, vagyis az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása a tagországok között. A pénzügyi piacon ez azt is jelenti, hogy amennyiben egy fintech megszerez egy szolgáltatási licencet az Európai Unión belül, a többi országban elég csak bejelentést tennie erről, nem kell újabb engedélyeztetési köröket futnia a helyi hatóságoknál.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtóközleménye szerint

„a Magyarországon is elinduló Revolut Bank jelenlegi tervei szerint előbb határon átnyúló intézményként (s később tervezetten fióktelepeként), vagyis nem itthoni banklicenccel rendelkező leánybankként működik majd hazánkban”.

Magyarországon vannak a bankoknak olyan terheik, amelyek versenyhátrányt jelenthetnek egy itthoni cégnek a külföldiekkel szemben – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu bankszámla-szakértője, akinek cége alaposan kielemezte a Revolut szolgáltatásait, mindez itt érhető el.

A tranzakciós illeték és társai

Első helyre kívánkozik a magyar és a nem magyar szolgáltatás különbözőségében a pénzügyi tranzakciós illeték, amelyet a magyar bankoknak kell fizetniük az állam felé, és amelyet átháríthatnak az ügyfelekre. Az RSM oldalán olvashatók a pontos szabályok, mindenesetre vannak mentességek, limitek, de a tranzakciók után az adóalap 0,3 százalékát adóként kell megfizetni.

A pénzügyi tranzakciós illeték sokat ront a magyar bankok versenyképességén, így ha a Revolut külföldi bankként előnyösebb díjakat tud kínálni a magyar ügyfeleknek, versenyelőnyhöz juthat.

Ingyenes készpénzfelvétel

Magyar sajátosság emellett a törvénybe foglalt ingyenes készpénzfelvétel is, amit havi 150 ezer forint erejéig kell nyújtani a belföldi ATM-kből. Ezt a Revolut Banknak is nyújtania kéne a jelenlegi 75 ezer forint helyett.

De ilyen magyaros szabály az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma is, amely 2009 óta megtiltja, hogy egy bank az infláción felül díjat emeljen, vagy új díjelemet vezessen be, illetve egy addig ingyenesen nyújtott – nem akciós – szolgáltatásra díjat vezessen be.

Ezzel már a Revolutnak külföldi bankként is lehetett tapasztalata: idén tavasszal olyan változtatást kívánt bevezetni, amelyben havi ötben maximálta volna az ingyenes készpénzfelvételek számát (legfeljebb havi 75 ezer forint erejéig).

A jegybank fellépése nyomán azonban végül elállt ettől. Az MNB itt speciális helyzetbe került, ő inkább piaci jelzések alapján „kért”, közvetlenül ugyanis ő a Revolut felé nagyon korlátozott jogosítványokkal rendelkezik, inkább csak a litván felügyelettel tud konzultálni.

Hol van a betétbiztosítás?

Egyelőre tehát nagyon jelentős a különbség aközött, hogy valóban magyar székhelyű intézményként, vagy Magyarországon is szolgáltató, de litván licenccel rendelkező bankként van jelen a Revolut.

Ha a fintechnek valóban magyar cége is lenne, akkor egyrészt a Revolutnál elhelyezett betétekre a magyar betétbiztosítás vonatkozna, amely bár mértékében ugyanannyi, mint a jelenlegi litván, de könnyebben tudnák intézni a betétesek az esetleges kártalanítást, ha befagynának a betétek a Revolutnál.

Erre egyébként elég kevés esély van, hiszen a Revolut jelenleg egy speciális európai uniós pénztípust, e-pénzt használ, amelynek jellegzetessége, hogy a betett pénzzel arányosan valódi pénzt kell birtokolnia fedezetként, az ügyfelek pénzéhez nem nyúlhat.

Ez teszi lehetővé az egyszerűbb ügyfél-azonosítást, pontosabban annak akár a hiányát is. A Revolut ezzel egyébként nem él, de ha élne, akkor a készpénzhez hasonlóan a revolutosok kisebb összeget anélkül is a kártyájukon tarthatnának, hogy beazonosítanák magukat.

Magyar bankszámla, panaszkezelés

Ha a Revolut valóban magyar cégként jelenne meg, akkor a magyar ügyfelei magyar bankszámlaszámot is kaphatnának, amellyel sokkal magabiztosabban lehetne a fizetéseket is a Revolutra kérni.

Jelenleg ugyanis két kevésbé előnyös megoldást választhatnak a magyar ügyfelek. Vagy egy litván egyedi bankszámlaszámot adnak meg, amelyre nemzetközi átutalásként igen borsos díjért lehet elküldeni a pénzt, vagy egy magyar bankszámlaszámot, amely viszont minden ügyfélnek ugyanaz.

Ha közös a számlaszám, akkor kínosan ügyelni kell arra, hogy a közleményben pontosan az szerepeljen, amit a Revolut kér, különben a pénz nem talál oda a címzetthez. Egyikért sem fognak rajongani a hazai munkáltatók, bár ha euróban, eurószámlára küldik a pénzt az unión belül, akkor az belföldi díjjal megy el Litvániába is.

Mindenesetre egy magyar céggel és ügyfélszolgálattal, a Revolut védekezhetne a neobank elleni legfontosabb érv ellen is. Amíg ugyanis a fintechnek nincs hazai jelenléte, addig egy tranzakció reklamációja vagy egy befagyasztott jóváírás ellen nagyon nehézkes és kellemetlen fellépni. Márpedig az utóbbira a Revolut pénzmosás elleni gyakorlata miatt nagy igény lenne, hiszen az internetes fórumokban rengeteg panasz olvasható a váratlan számlazárolásaikról.

Hitelezési célok?

A jelenlegi helyzet alapján azonban a fenti formában nem lesz jelen a Revolut Bank Magyarországon, így ezek a változások sem fognak bekövetkezni. Vagyis nem lesz magyar betétbiztosítás, nem lesz egyedi magyar bankszámlaszám minden ügyfélnek, és nem lehet a céget felkeresni sem az országon belül.

Mi értelme van akkor egy magyarországi Revolut Banknak? Valószínűsíthető, hogy a lépésre inkább azért volt szükség, hogy a cég megszabaduljon az e-pénz alapú licencétől, vagy kibővítse azt

– mondja Gergely Péter. Amíg ugyanis az Európai Unió eme könnyített hozzáférésű elektronikus pénzét kínálja, addig nem kínálhat például hiteleket, de sok más korlátozás is vonatkozik rá. A legtöbb ismert bank fő bevételét a pénz kihelyezése, vagyis a hitelezés adja. Emellett persze mindenki állhat több lábon, mindenféle jutalékot, díjat szedhet, számlavezetésért, devizaváltásáért, kártyáért, de a tulajdonosok és a befektetők alapvetően mindig a hitelezés megtérülésére koncentrálnak.

A Revolut sokféle és valóban élvonalbeli szolgáltatást nyújt (többféle devizanem, olcsó átváltás, nemzetközi készpénzfelvétel, részvények, utasbiztosítás, kriptók, gyerekeknek kínált app), viszont egyelőre nem termel profitot, hanem évről évre csak égeti a befektetői pénzét.

Nyilvánvaló, hogy ez még az ügyfelek megszerzésének (horgászzsargonnal a „beetetés”) időszaka, de egyszer majd váltani kell, és valahonnan profitot is kell szerezni. Alighanem ennek a hitelezés lehet egy nagyon fontos eleme, hiszen előbb-utóbb már nem jut friss forráshoz a Revolut, ha nem fordít a szekér irányán.

Mi a korlát?

Ha Magyarországon vizsgáljuk a Revolut hitelezési jövőképét, a jelen konstellációban, külföldről üzemelő leánybankként az biztos, hogy korlát, hogy a bank nem tud részt venni a speciális, állami támogatású lakáshitelek és más népszerű programok terítésében.

Inkább a nemzetközi piacon most jól futó, egyszerű, rugalmas, személyi hitelezési trendeket hozhatja el Magyarországra. Bevezethet például olyan személyi hiteleket, amelyekre évek óta egyre nagyobb kereslet van. A magyar bankok 10 százalék körüli THM-mel, végig fix törlesztővel és 2 milliónál kicsit magasabb átlagos hitelösszeggel nyújtanak ilyen hiteleket.

Idén július óta az MNB által kialakított Fogyasztóbarát Személyi Hitel pecsétet csak azok a bankok tarthatták meg, amelyeknél teljes egészében online lehet igényelni a kölcsönöket. Jelenleg a Budapest Banknak, a Cofidisnek, az Erste Banknak, az OTP-nek, az MKB-nek és a Takarékbanknak van ilyen terméke.

A Revolut pont ebben a legerősebb, vagyis az online folyamatokban (legendák vannak arról, hogy milyen hatalmas, ezres fejlesztői csapat dolgozik a folyamatok egyszerűsítésén), és a magyar bankoknak ez azért még eléggé új terep, a szelfis bankszámlanyitás is alig pár banknál érhető el idehaza, vagyis itt támadhat a Revolut Bank.

De bevezethet akár olyan kisebb összegű kölcsönöket is, amelyek csak pár százezer vagy tízezer forintosak, esetleg a futamidejük extrém rövid, akár rövidebb, mint egy hónap.

Ezekben jellemzően az a metódus, hogy amíg megérkezik az ügyfél fizetése, addig jó drágán használhatja már a bank pénzét. A logika nem távoli a hitelkártya vagy a folyószámlahitel logikájától: ha túl szeretnél nyújtózkodni a takaródon, segítünk, de jól megkérjük az árát. Angliában ezek a kis hitelek pár évvel ezelőtt annyira teret nyertek, hogy az ottani felügyeletnek határozottan be is kellett avatkoznia. (Aki esetleg a nemzetközi szakirodalomban rákeresne a termékre, a payday loan, salary loan, payroll loan, small dollar loan néven lehet olvasni erről a trendről.)

Vagy bepróbálkoznak a többieknél?

Egy másik kitörési pont lehet a Revolutnak az európai pénzforgalmi irányelv, a PSD2 – mondja Gergely Péter. Ez lehetővé tenné, hogy a Revolut – szigorúan csak az ügyfél felhatalmazása alapján – bekérdezhessen az ügyfelei többi bankszámlájára és a számlatörténetüket lekérhesse. Így ügyes algoritmusokkal könnyen meghatározhatná, hogy kinek milyen hitelt ajánljon, ami más bankok ajánlatai alá megy, de a Revolut azért még keres rajta.

De a Revolut is elindíthatja a BNPL, vagyis buy now pay later (vásárolj most, fizess később!) részletfizetési webshopos szolgáltatását, amiért most megőrül a világ.

Az utóbbi időben dollármilliárdos cégfelvásárlások zajlanak ebben az ökoszisztémában, mindenki a nagyon praktikus online és kis összegű áruhitelről beszél. Pedig valójában itt is alighanem az a legjobb tanács, hogy azt vegyük meg, amire szükségünk van, és amire van pénzünk, ne azt, ami egyszerűnek hangzik, de valójában egy drága adósságról van szó. Vagyis egy példával: egyszerűbb lehet azt vállalni, hogy a bankkártyánkról minden héten levonhat a bank egy évig 2 ezer forintot, mint azonnal kicsengetni 84 ezer forintot egy tévéért, de azért közgazdaságilag mégis jobb a teljes összeg azonnali kifizetése.

Lesz-e magyar székhelyű Revolut Bank?

Ennek elvi akadálya nincs. Cikkünk elején idéztük az MNB-t, amelynek közleménye szorgalmazza, hogy a Revolut magyar leánybankként végezze a tevékenységét itthon.

Ez azonban a fentiek tükrében egyelőre nem várható. A magyar piaci környezet jelenleg nem segíti a napi pénzügyeket támogató külföldi bankok közvetlen hazai megjelenését. A 2008-ban indult pénzügyi-gazdasági válság hatására több bank már kivonult Magyarországról, ez gyakran azt jelentette, hogy a külföldi szereplő eladta a részesedését a Magyar Államnak (volt ilyen lépés a most integrálódó MKB, BB vagy Takarékbank történetében is).

Az elmúlt évtizedben sok politikai vagy jegybanki vezető részéről elhangzott az igény a többségében magyar bankrendszerre, és olykor azt a vágyat is lehetett hallani, hogy csak néhány bank lenne optimális Magyarországon. A kormány végül el is érte, hogy a magyar bankszektor ötven százaléka magyar kézben legyen.

Csak óvatosan!

Vagyis a környezet, akárcsak a fenti nyilatkozatok nem arra utalnak, hogy Magyarország nagyon invitálna új külföldi szereplőket a magyar bankpiacra. A jelen konstrukcióban pedig az ügyfeleknek azt valóban meg kell fontolniuk, hogy amennyiben a Revoluttal bármilyen működési vagy fizetési probléma jelentkezne, a Magyar Nemzeti Bank helyett a litván felügyeleti hatósághoz kell fordulni, litván vagy angol nyelven.

A mai feltételrendszerben a nagyobb összegű banki ügyleteknél (legyen szó a betéti vagy a hiteloldalról) így talán megnyugtatóbb Magyarországon bejegyzett pénzügyi szolgáltatóhoz fordulni.

Ám az is biztos, hogy ez az érv örökre nem fogja megvédeni a hazai szolgáltatókat a globális innovátoroktól, a magyar bankoknak biztosan sokat kell abban fejlődniük, hogy még praktikusabb, rugalmasabb digitális megoldásokat kínáljanak.