Veszik a részvényeket, mintha nem lenne holnap – de egyszer tényleg nem lesz

2021. október 12. – 15:26

frissítve

Veszik a részvényeket, mintha nem lenne holnap – de egyszer tényleg nem lesz
A New York-i tőzsde 2021. szeptember 30-án – Fotó: Spencer Platt / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

Régóta tart az áremelkedés a világ tőzsdéin, Magyarország pedig még a temérdek jó teljesítmény között is éllovas. Sok a friss pénz, javul az átoltottság, amióta beindult a gazdasági fellendülés is, mintha már tényleg csak a jó hírekre figyelnének a befektetők. Pedig az infláció megjelenése, a delta variáns, Kína súlyos gazdasági zavarai, de még a gazdasági ciklusok és a szektorok rotációs elméletei is mind-mind arra utalnak, hogy a részvénypiacok akár nagyon hirtelen is kijózanodhatnak.

Erőteljes áremelkedés jellemezte eddig idén is a nemzetközi tőzsdéket. A nagy piacok indexei átlagosan 30 százalékkal járnak magasabban, mint egy évvel korábban. Igaz, újszerű szelekcióval találkozhatunk, mert a legfontosabb nyugati piacok közül

  • az amerikai, a francia, az olasz, a spanyol éppen ezt a 30 százalékos átlagos, egyéves emelkedést hozta,
  • a német és a brit tőzsdék viszont most csak 20 százalékot tudtak drágulni,
  • a korábbi nagy felülteljesítő, vagyis Kína most a leggyengébbek közé tartozik, de azért még ez a rosszabb hozam is 10 százalékos emelkedést jelentett,
  • ugyanakkor egyes feltörekvő piacok, így az orosz és az indiai még az átlagnál is jobban (egy év alatt 50 százalékkal) gyarapodtak,
  • a Budapesti Értéktőzsde pedig az egyik legjobb tőzsde lett, egy év alatt 33 ezer pontról 53 ezerig nőtt a BUX-index, ez 60 százalékos drágulás.

Mi hajtja a piacokat?

A rövid bevezető nemcsak a számszerű adatok ismertetése miatt volt fontos, hanem azért is, mert egy csomó trendet is megmutat. Kína most azért teljesít rosszabbul, mert tényleg zavarok vannak a gazdaságában. A nagy rotáció jegyében pedig

az elmúlt 12 hónapban már nem a korábbi sztárok, vagyis a divatos amerikai cégek, a big tech és a megújuló energia vállalkozásai voltak a legsikeresebbek, hanem az old economy, vagyis a bankok és a klasszikus energiacégek felé fordult a befektetői figyelem.

A magyar parketten az ilyen papírok erősen jelen vannak (OTP, Mol), ezért lehetett kimagasló a magyar hozam.

Mindezt azonban hosszabb távon egyáltalán nem tartja irányadónak a globális vagyonkezelői piac egyik sztárja. Ulrik Fugmann, a BNP Paribas dán portfóliómenedzsere az energiaátmenetre szakosodott alapjával az elmúlt két évben 180 százalékos hozamot ért el. A szakember a Telexnek azt mondta, hogy egyáltalán nem kell attól megijedni, ha 2021-ben az olaj- és széncégek átmenetileg jobban teljesítettek, mint például a megújulóenergia-ágazat cégei.

Most ez a csúcstéma

A világ a következő években felfoghatatlan összeget, 115 ezer milliárd dollárt fog az energia-átmenetre költeni, vagyis a következő, nem éppen kicsi képlet megoldására:

  • A 2021–2036 közötti 15 évben még erőteljesen bővül a Föld lakossága, előrejelzések szerint 2 milliárd fővel nőhet a népesség.
  • A több ember, a magasabb életszínvonal miatt 2050-ig száz százalékkal több energiát fog fogyasztani a bolygó, mint ma.
  • De ezt a száz százalékkal nagyobb mennyiséget úgy szeretnénk elfogyasztani, hogy a ma 20 százalékos megújuló részarányból 2050-re eljutunk a nettó zéró kibocsátásig.

Vagyis Fugmann szerint a dekarbonizáció, az energiahatékonyság, a decentralizáció, a közlekedészöldítés olyan célok lesznek, hogy aki itt megtalálja a legjobb vállalatokat, biztosan pénzügyileg is sikeres lesz, mert a legnagyobb feladat mellett ez lesz a legjobb üzlet is.

2021 októberében egyéves visszatekintéssel egyes árupiaci eszközök, az olaj, az acél, de mindenekelőtt a földgáz sokkal nagyobb drágulást ért el (a gáz ára megnégyszereződött), mint a menő részvénypiacok. Ám ez az árrobbanás is csak abban segít, hogy begyorsuljanak a megújuló innovációk, hiszen azok a magas energiaárak miatt egyre jobb megtérüléssel kecsegtetnek.

Szélerőműveket telepítenek Németorszgágban 2020 októberében – Fotó: Patrick Pleul/picture alliance / Getty Images

A mostani áremelkedés

De térjünk még vissza a mostani általános nagy emelkedés okaira. Ha ezeket számba vesszük, négy elemet mindenképpen fontos kiemelni:

  1. Ma még olcsó a pénz, alacsonyak a kamatok, nagyon sok fiskális és monetáris program zajlik, a pénzpumpa után keletkező likviditás a részvénypiacokon is helyet keres magának, azokat is felfelé tolja.
  2. Viszont már közeledik vagy megérkezett az infláció, ami szintén a részvény- és ingatlanbefektetések, valamint az arany és az olaj számára lehet kedvezőbb időszak, a kötvénypiaci hozamokat azonban lerontja.
  3. És itt van az említett gazdasági fellendülés, amikor a hurráoptimizmusban korábban nem kedvelt papírok, bankok, energiacégek, bányák is felértékelődnek, ez a jelenség a nagy rotáció.
  4. És bár a sok áldozat miatt ezt még mindig kellő érzékenységgel kell jelenteni, de mintha a piacok úgy látnák, hogy a Covidból már tényleg kijöttek a nagy gazdaságok, mintha az átoltottság segítene, és a korábbi előrejelzésekhez képest a delta variáns és a negyedik hullám nem ütött be olyan keményen, nem várhatók megszorítások a gazdaságban.

Veszélyek és veszélyek

A baj csak az, hogy ennyi felhajtóerő ellenére, a fák azért alighanem ezúttal sem fognak egészen az égig nőni. Az infláció előbb-utóbb nehézséget is jelent a reálgazdaságban, leginkább azért, mert emelkedő hozamkörnyezetben kell majd az országoknak finanszírozniuk azt a rengeteg monetáris és fiskális csomagokban megtestesülő pénzt, amit az elmúlt másfél évben „kiszórtak”, és ez azért jelentős kockázat a jövőre nézve – mondja Török Lajos, az Equilor vezető elemzője.

Elemzése szerint, amíg a jegybanki pénzeső folytatódik, addig fennmaradhat a globális részvénypiacok emelkedése, de a kockázati faktorok egyre világosabban látszanak.

Most amolyan „határvonalnál” járunk, mert még mindig törékeny a piac, így nehéz visszafogni az állami pénzszórást, de a túlfeszített rugó változatosabb jövőt sejtet, ilyenkor már csak bizonyos papírokban marad szufla.

Problémák mindenhol

A pénz- és tőkepiacokra leselkedő rövid távú kockázatok közül mindenképpen kiemelkedik Kína. Az országban érezhető egyfajta politikai szemléletváltás is, Kína mindig a saját birodalmát próbálta befelé fordulva összetartani, most azonban expanzióban van, globális szereplővé szeretne válni, erőteljesen terjeszkedik például Afrika és a Nyugat-Balkán területén. Ezt a világ rossz szemmel nézi, miközben óriási problémák is jelentkeztek, amelyeket most tőzsdei oldalról fogalmazunk meg:

  • Az Evergrande gigantikus ingatlancég csődközelisége komoly, tovaterjedéssel fenyegető gazdasági és tőkepiaci válságot jelenthet.
  • A nemzetközi tőzsdékkel kapcsolatban érezhető egy általános kínai, politikai jellegű bizalomvesztés is. Ezt az Alibabát vezető autonóm milliárdos, Jack Ma eltűnése, majd az Ant Group nemzetközi tőzsdei megjelenésének megakadályozása is jelképezte. Vagyis Kína kommunista vezetése kedveli a kínai tőzsdét, de aki „nagyokos”, vagy aki nyugati tőzsdére menne, arra elég csúnyán rákoppint a párt.
  • Kína növekedésének globális súlya összességében is apad, az elmúlt évtizedben a világ GDP-növekedésének 65 százalékát Kína adta, a következő évtizedben ez azonban már csak 20 százalék lesz.

Ilyen és hasonló problémák szinte minden nagy piacon előfordulnak. Az Egyesült Államokban főleg az infláció a veszély, márpedig az biztos, hogy ebben a helyzetben nem segített az ország eszeveszett pénznyomtatása (infrastrukturális csomag, munkahelymegmentő program, helikopterpénz a családoknak).

Az Egyesült Királyság a brexit után egy kifejezetten gyengén muzsikáló, közvetlen ellátási zavarokkal is bajlódó gazdaság lett. De Európa és Magyarország szempontjából az sem semleges, hogy mi lesz Németországban, az EU gazdasági motorjában, hogy boldogul majd az új kormányzat. Például nagyon problémás lett a német zöldenergia-átallás. Hosszabb távon az ilyen lépések természetesen üdvözlendőek és elengedhetetlenek, de rövid távon a szén és az atom párhuzamos kivezetése szétcsapta az európai áram- és gázpiacot.

A nagy rotáció

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere szerint a most látható folyamatok előrejelzését segítheti, ha megértjük a gazdasági ciklusok nagyobb ívű rotációs szabályszerűségeit.

Ahogy a tőke keresi a ciklus különböző szakaszaiban a legjobbnak ígérkező befektetéseket, úgy vándorol az egyes eszközosztályok és szektorok között. A Covid-válság előtti 10 év szokatlanul hosszú és erőteljes felívelő szakaszt jelentett, de most fokozatosan visszatérnek az inflációs aggodalmak, majd beindul a kamatemelési ciklus.

A klasszikus képlet szerint egy válság végén először a részvények és a kötvények fordulnak emelkedőbe még a recesszió alatt, vagyis azt megelőzően, hogy a makrogazdasági mutatókban – leginkább a GDP-ben – érzékelhető lenne a kilábalás.

Majd következik az önfeledt felívelés, ekkor minden emelkedik, egészen addig, amíg meg nem jelennek a kamatemelési félelmek a piacon, mert innentől kezdve a kötvények már alulteljesítővé válnak. A felívelés csúcsán már mindenki kockázatokat lát, de a nyersanyagok – a maguk szokásos tehetetlensége miatt – még egy kicsit tovább emelkednek. Most valahol itt tartunk, de ezek után tankönyvszerűen eljön a leszálló ág, amiben előbb minden esik, majd ezután legelőször a kötvények kezdenek egész jó befektetésnek tűnni. És indul újra a körforgás.

A rotációnak nemcsak az eszközosztályok között, de a szektorok szintjén is van értelme. Itt eleinte a technológiai szektor és a tartós fogyasztási javakat előállító iparágak drágulnak, majd az ipari vállalatok és az alapanyaggyártók, az érett szakaszban az energiacégek. A piac tetőzése után a mindennapi fogyasztási cikkek gyártói, az egészségügy és a közműcégek, tehát a defenzívebb jellegű szektorok teljesítenek felül. Ez a ciklus, amelyben ha egy kör lement, minden indulhat elölről.

Kiss Péter szerint ugyanakkor a helyzet most nem olyan vészjósló: a delta variáns a globális növekedési kilátások csökkenését okozta, de egyelőre úgy tűnik, hogy túl vagyunk a nehezén. A világgazdaságban a következő években is magas növekedés (igaz, az átlagosnál magasabb és tartósabb inflációs környezet) várható, emelkedő kamatkörnyezetben. A központi bankok továbbra is támogatók, azonban a tartósabb infláció miatt lépéskényszerbe kerülhetnek. A részvénypiacokon eddig nem volt nagyobb ijedség, de minden szakember szerint most már nem lehet mindent becsukott szemmel megvenni, szükséges a szelekció.

Magyarország jobban teljesít(ett)

A magyar gazdaság eközben rendkívül erős felpattanást mutat (idén akár a korábban sokat emlegetett „hét százalék” sem kizárt). Az infláció most egy ideig biztosan gond lesz, de azért van esély a megfékezésére, és jó hír, hogy az MNB inflációs fronton a sarkára állt, ezzel sokat javított a hitelességén – más kérdés, hogy a kormány a választási pénzpumpájával a siker ellen dolgozik.

A mostani folyamatoknak azonban Magyarország és a régió a nyertese maradhat, részben a ciklikus szektorok magas aránya miatt, részben azért, mert a magyar papírok még mindig diszkonttal forognak.

– mondja Kiss Péter. A magyar tőkepiacon most sok klasszikus szektorban működő cég hasít, ilyen az OTP (e papírról itt írtunk részletesebben is), a Mol, a Masterplast és a Waberer's, vagyis egy bank, egy energetikai cég, egy építőanyag-gyártó és egy szállítmányozó is remekelt.

Minden cég esetében voltak természetesen egyedi sikerfaktorok is, de azért a nagy rotáció is visszaköszönt. A Masterplast második éve veri teljesítményével a teljes hazai mezőnyt, a szigetelőanyagokkal foglalkozó cég nyert az építőanyagok áremelkedésén, de a legjobb pillanatban nyitott az egészségügyi szegmens felé, ezen üzletág termékeire óriási most a kereslet. Török Lajos szerint azért már elég drága a papír, a cég mutatóinak továbbra is extrém módon kellene javulnia, hogy erről az árazásról a további drágulás is indokolt legyen.

Dolgozók a Masterplast Nyrt. újonnan átadott egészségipari alapanyaggyártó üzemében Sárszentmihályon 2021. június 29-én – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Mol, Waberer’s

A legtöbb elemző most a Mollal kapcsolatban is optimista. A cég ugyan még az energiaátmenet nagy kihívást jelentő folyamatának elején tart, de Pletser Tamás, az Erste Bank olajpiaci elemzője szerint a Molnál annyira bombaerős lett a második negyedév riportja, hogy a társaság így meg is emelhette év végi eredményelvárását, 2,3 milliárd dollárról 3 milliárd dollárra.

A társaság életében az nagyon ritka, hogy egyszerre hoz erős eredményt három fontos szakmai terület, vagyis a kutatás-termelés, a feldolgozás-kereskedelem és a fogyasztási szolgáltatások. A cégnek az is segített, hogy sok olyan terméket használunk most (csomagolások, maszkok), amelynek alapanyagait a Mol petrolkémiai üzletága állítja elő, ráadásul mivel Ázsiából drágább lett a behozatal, a verseny sem olyan erős.

A cég annak is örülhet, mi a klímaszempontok miatt kevésbé, hogy mivel a Covid alatt ingyenes volt a parkolás, ráadásul a lakosság félt a tömegközlekedéstől, a magyarok kicsit vissza is szoktak az autóra, belföldön több benzint fogyasztanak. Török Lajos szerint

mindenesetre az osztrák OMV vagy a PKN Orlen értékeltségéhez képest még mindig olcsó a Mol.

Az elemző emellett a Waberer’s kimagasló teljesítményére is felhívta a figyelmet. A szállítmányozó cég sokat javított a legnehezebb helyzetben levő üzletágán, a nemzetközi fuvarozáson. Ügyesen stratégiát váltott, már nem taxis modellt folytat (amikor a megrendelő kérésére bárhonnan bárhová szállít), hanem dedikált útvonalakra fókuszál, ezzel nagyon sokat javított a számain, de az Equilor szerint a cég még mindig jelentősen alulértékelt.

Nemzetközi ötletek

Ami pedig a jövő irányait illeti, a legtöbb szakember ilyen magas árszintről már nem a piacok általános megvásárlását, hanem a csipegetést, a legfinomabb sütemények megkeresését javasolja.

A szakemberek ugyan konkrét részvényvásárlási javaslatokat (befektetési tanácsot) csak korlátozottan fogalmazhatnak meg, de az Equilor és a BNP Paribas előadásaiból azért kimazsoláztunk pár ígéretes ötletet.

Az Equilor erősnek tartja a Sea Limited kilátásait, ez a cég a „szingapúri Amazon”, amely elképesztő növekedést ér el az e-kereskedelemben és a videójáték-üzletágban Ázsiában, sőt már Latin-Amerikában is sikeres az indulás. Rendelkeznek egy nagyon ígéretes fizetési platformmal is, de a cég értékeltsége még alacsonyabb, mint a híres versenytársé.

Hasonló ötlet lehet a ProShares Pet Care ETF, ami egy olyan tőzsdén kereskedett alap, ami a háziállatüzlet legjobb cégeit fogja össze. A háztartásokban élő háziállatok száma növekszik, globálisan is egyre fontosabb része a családok életének a házikedvenc, és a kisállatok egészségére és ellátására nagyobb összeget fordítanak a családok. Az előrejelzések szerint óriási iparági növekedés várható a következő években, a 2020-as 232 milliárd dollárról 2027-re 350 milliárd dollárra nőhet az iparág összesített bevétele.

És a megújulók…

Ulrik Fugmannék alapja főleg az „environmental solution” szegmensből, vagyis azokból a cégekből válogat, amelyek valóban megoldást javasolnak a klímaváltozás problémáira.

Az jó hír, hogy az EU mellett már Japán, India, Kína, USA, illetve Dél-Korea is elkötelezett a zéró kibocsátás mellett, de nem is olyan egyszerű megtalálni a szegmens legjobb vállalatait.

A legtöbb ilyen alap a nagy bajnokok körül sűrűsödik, de ha beteszek újabb 10 millió dollárt a Teslába, Elon Musk észre sem veszi, és sok olyan nagyvállalati részvény is akad, ahol csak az egész cégbe tudok fektetni, pedig annak csak egy üzletága foglalkozik a jövő megoldásaival.

A Plug Power a másfél éve még csak jövőbeli egzotikumnak tűnő zöld hidrogén ágazat egyik legígéretesebb cége, a Sunnova napenergiacég pedig abból nyerhet, hogy a Joe Bidentől 110 éves adómentességet kapó amerikai napenergia-ágazat fejlődése révén az amerikai áramtermelésben 3 százalékról 6 százalékra nőhet a fotovoltaikus rendszerekből származó energia aránya.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.