A teljes ágazatot magával ránthatja a csőd szélén táncoló ingatlanfejlesztő mamutcég Kínában

Kezd eldurvulni a helyzet Kínában az Evergrande nevű ingatlanfejlesztő-óriás mélyrepülése miatt: a héten alvállalkozók rohanták meg a cég székházát, sőt, arról is érkeztek hírek, hogy egy elkeseredett kisvállalkozó túszul ejtette egy hotelszobában az egyik területi vezetőt.

A Reuters beszámolója szerint Sencsenben százas nagyságrendben tüntettek az Evergrande partnerei, a többségük a teljes anyagi ellehetetlenülés szélén áll az ország második legnagyobb fejlesztőjének csődközeli állapota miatt. A South China Morning Post a drámai székházas akcióról és az elkeseredett tüntetők helyzetéről videós riportban is beszámolt:

Az óriásvállalat lefelé tartó spirálja tavaly év vége óta tart, és mostanában ér a végjátékhoz: miközben egyre többen sürgetnek állami beavatkozást, a piacok kénytelenek a legrosszabb forgatókönyvet, vagyis egy Lehman Brothers-szintű csődöt is számításba venni. Egy ilyen esemény messze nem csak a partnereknek, de a teljes kínai ingatlanágazatnak és a tőkepiacnak is mélyütést vinne be.

Kiütötték a vörös vonalak

De hogy kerülhetett ilyen helyzetbe egy olyan cég, amelynek 200 millió négyzetméternyi ingatlana van kínai nagyvárosokban, piaci értéke még tavaly nyáron is meghaladta a 45 milliárd dollárt, és alapítója a csúcson a második leggazdagabb kínai volt?

Erről részletesen magyarul munkatársunk írt a G7-re, egy kicsit rövidebben pedig:

az Evergrande eladósodásra alapuló üzleti modellje egy általános irányváltással összefüggésben egyszer csak sok lett a Kínai Kommunista Pártnak, ezt pedig a jelek szerint a cég nem fogja túlélni saját erőből.

A kínai ingatlanpiac sajátosságainak egy része világszerte ismert, az úgynevezett szellemvárosok (látszólag mindenfajta valós piaci igény nélkül felépülő ingatlanok tömege) jelensége például már régóta aggasztotta a nemzetközi közvéleményt. Ebből mostanáig nem lett komolyabb probléma, de az állam mostanában beindult szabályozási törekvéseiről ez már nem mondható el.

Kínában tavaly (is) száguldott az ingatlanpiac, ami gyorsította ugyan a koronavírus miatti lefagyásból való kilábalást, de a vezetés aggodalmait is felszította. Az állampárt, hogy gátat szabjon a spekulációnak és az eladósodásnak és hűtse a gazdaságot, új szabályokat vezetett be. A „három vörös vonal” néven emlegetett csomag a 12 vezető ingatlanfejlesztő cégre vezetett be új pénzügyi korlátozásokat, amelyek értelmében a cégek nettó adósságát a saját tőkéjük 100 százalékában, a rövid távú hitelállományt a készpénzvagyonuk 100 százalékában, a teljes kintlevőség mértékét az eszközállomány 70 százalékában maximalizálták.

Hihetetlen adóssághalom

A csomag rendkívül érzékenyen érintette az Evergrande-et, mivel annak teljes működése a rendkívül agresszív, hitelből megvalósuló terjeszkedésre épült. Ennek köszönhetően úgy vált tőzsdei céggé és a kínai felfutás megkerülhetetlen szereplőjévé, hogy közben Kína legnagyobb vállalati hitelállományát halmozta fel. 2020 végén a cégcsoport zászlóshajójának 205,7 milliárd jüan (több mint 31 milliárd dollár) kötvényével kereskedtek a tőkepiacokon, amire még rárakódott szintén nem elhanyagolható mennyiségű bankhitel.

A teljes kölcsönállományt 305 milliárd dollárra, nagyjából 90 ezer milliárd forintra becsülik, ami a teljes kínai GDP 2 százaléka. Összehasonlításképpen: a magyar államadósság nemrégiben beállt hétéves csúcsán nominálisan ennek nagyjából a fele, közel 47 ezer milliárd forint volt.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a befektetői és partneri bizalom tavaly inogni kezdett. Az Evergrande 2020-as pénzügyi beszámolója szerint több mint 50 százalékkal lépte túl az állam által elvárt szintet adósságállomány szempontjából, ami a konszolidációs ígéretek mellett sem volt megnyugtató, ráadásul időközben perek is indultak a céggel szemben a késedelmes fizetések miatt. Egy ponton több tízmillió dollárnyi eszközét is befagyasztották.

A kisebbnek induló problémák aztán továbbgyűrűztek, miután az Evergrande nem fizetett ki a lejárat idejére olyan értékpapírokat, amelyeket fizetség gyanánt, készpénz helyett volt szokása partnereknek adni. Ezek a papírok a bevett gyakorlat szerint fedezetként is használhatók voltak korábban, ám amikor a nemfizetésnek híre ment, és már nem fogadták el egyes bankok, sok érintett találta magát kényelmetlen helyzetben.

Az Evergrande részvényeinek értéke meredeken zuhanni kezdett: a tavaly nyári csúcson még 25,8 dollárért forogtak a hongkongi tőzsdén, de ezen a héten már ennek az értéknek a tizedét sem, 2,54 dollárt lehetett kapni értük.

Lavinát indítana egy ekkora csőd

A történet eddig állami beavatkozás nélkül zajlott, és mostanra odáig fajult, hogy az Evergrande-nek több mint 70 ezer befektető felé van elmaradása, és háromnegyed Manhattan területű épülete áll befejezetlenül. Ez egyúttal azt is jeleni, hogy több mint egymillió, előre értékesített lakás vásárlója került teljes bizonytalanságba.

A cég méreténél fogva az utóbbi két hétben fokozódó részvénypánik kihat a teljes ágazatra (ami viszont a kínai gazdasági teljesítmény negyedéért felelős), és azon keresztül a kínai értékpapírpiacra is. A befektetők, akik a júniusig tartó 15 hónapban 527 milliárd dollár értékben vásároltak kínai részvényeket és kötvényeket, a Bloomberg beszámolója szerint elkezdenek eladni.

Ennek megfelelően az államon és Hszi Csinping elnökön egyre nagyobb a nyomás, hogy tegyen valamit az ügyben, a befektetők pedig azt találgatják, mekkora sokkot és gazdasági kárt hajlandó a kommunista párt elviselni ebben az ügyben. A Bloomberg által megkérdezett ingatlanpiaci elemzők és bankárok többsége szerint

nem valószínű, hogy az állam hagyni fogja bedőlni a céget, inkább azt jósolják, hogy a szabályozók olyan adósság-átstrukturálási javaslatot fognak kidolgozni, amely minimálisra csökkenti a rendszerszintű kockázatokat.

Ugyanakkor korábban olyan vélemények is napvilágot láttak, miszerint a hosszú távú gondolkodás és kockázatminimalizálás jegyében akár az is szóba jöhet, hogy a párt leveszi a kezét a cégről. Ebben az esetben a társadalmi kár tetemes lenne, hiszen nem csak a mamutcéget, de annak rengeteg beszállítóját és hitelezőjét is érintené. Nem beszélve a tovagyűrűző ingatlanpiaci hatásokról: elemzők erre az esetre részvénypiaci pánik mellett az ingatlanárak drasztikus zuhanását is jósolják.

A kínai állam egyébként attól sem szokott visszariadni, hogy magáncégeket vegyen át: 2019-ben például a Baoshang Bank, 2020 elején HNA Group felett vette át az irányítást (az egykor hatalmas konglomerátum azután jutott bajba, hogy a koronavírus-járvány elintézte a fő üzletágát, az idegenforgalmat).

Felszólítás van, megoldási javaslat még nincs

A pozitív kimenetel azonban még ebben az esetben is kétséges. A hét második felében a kínai piacokon már látványos volt az Evergrande-hatás, a bóvli kategóriájú kötvények ára hozama 18 hónapos csúcsra ugrott, az ingatlanpiaci cégek részvényárfolyama pedig zuhanni kezdett. Egyes kínai bankok négyéves csúcsot jelentő áron halmozzák a jüant, ami annak a jele, hogy felkészülnek az esetleges válságüzemmódra.

Miközben arról még mindig nem jelentettek be semmit, hogy mit tervez a kormányzat (pl. jön-e a várva várt átütemezési forgatókönyv, esetleg hagyják csődbe menni a céget), az ország legfőbb pénzügyi szabályozója felszólította az Evergrande alapítóját, hogy oldja meg a cég adósságproblémáit.

Beszámolók szerint olyan sűrű a homály, hogy jelenleg még az állami tulajdonú bankok vezető tisztviselői is csak várják a pekingi vezetők útmutatását. A kínai lakásügyi minisztérium mindenesetre a héten közölte az Evergrande-del kapcsolatban álló legfontosabb bankokkal, hogy az ügyet ismerő személyek szerint a fejlesztő nem lesz képes teljesíteni a szeptember 20-án esedékes kamatfizetéseket.