„Mindent megeszünk, amit a konyhán találunk!” – mondta Orbán Viktor a dormándi Hétvezér Csárdában, de ez országjáró gasztrotúrájának csak egy villanása. Csülökkel, pacallal, birkapörkölttel, tócsnival, csirkelábbal és sztrapacskával van tele a miniszterelnök Facebook-oldala az utóbbi hónapokban, és semmi nem mozdíthatja el a zsíros, nehéz, húsos vagy bő olajban sült ételektől. Még a böjt sem zöldséget vagy halat jelent nála, hanem még több olajat, tojást és tejzsírt, rántott gombát és olyan rántottát eszik, amiben még a tojásnál is több sajt van.
Tudatosan vagy ösztönösen, de egyértelműen gasztronómiai, evésközpontú, ételhangsúlyos a miniszterelnök kampánya, aminek kézenfekvő célja a lájkgyűjtés. Jól kiépített, bejáratott utat folytat ezzel a stratégiával, Németh Szilárd éveken át váltott ki ujjongó és hüledező, de mindenképpen zajos reakciókat a Facebookon főzős, evős posztjaival. Mióta ő kevésbé aktív ezen a vonalon, a szerepét Orbán vette át, és kitartóan viszi a témát már hónapok óta, annak ellenére, hogy sok más témájú posztjához képest nem annyira népszerűek a hamburgerek és a haltepertők az oldalán. Nézzük, mit eszik, milyen táplálkozási elvek és dietetikai szemléletmód mentén választ a tányérjára Magyarország első embere, és milyennek mutatja ezzel a magyar konyhát!
A gasztroposztokat végignézve a sorozat szándékos építkezésnek látszik, amelynek során a miniszterelnök hétköznapi magyar átlagembernek tűnhet, aki a sok munkában folyton megéhezik. Azt eszik, amit mindannyian, magyarosnak mondott, hagyományos ételeket, illetve azokat a tájjellegű fogásokat, amelyekkel az országjárás során találkozik. Az evős posztok tudatosságát jelzi a közös cím is, hiszen a képek fölött mindig feltünteti: „Országjárás – büfékocsi”. Közelebbről vizsgálva azonban a dolog jóval összetettebb.
Az utóbbi években a kormány és a Magyar Turisztikai Ügynökség leginkább a fine diningot támogatta. A járvány alatt is a magas gasztronómiát képviselő éttermek kaptak segítséget, nagy pénzeket fektettek a Bocuse D’Or szakácsversenybe, valamint a hazai Michelin-kalauz kiadásába is. A fine dining kormányzati támogatása viszont kedveszegetté vált az utóbbi években, és idén már nem érkezett több csillag az országba.
Arról, hogy maga a miniszterelnök mit eszik, régebben csak apróságokat lehetett tudni, elvétve voltak kolbászozós, pörköltözős, lángosozós posztjai. A magas gasztronómiát személyesen sosem népszerűsítette egyértelműen, de gyakran lekapták őt, ahogy civilben nem mindig pörköltön él, hanem előkelőbb éttermekben eszik. Például római útján sem a legegyszerűbb sarki helyet választotta, a Comói-tónál is luxushelyen evett, és Michelin-csillagos étteremben is vacsorázott. Ezekről az étkezésekről viszont csak véletlenül értesülhet a nyilvánosság, a Facebookon, szándékoltan nem jelennek meg.
Az viszont jól látszik, hogy a miniszterelnök minden 2026-ban érvényes dietetikai elvre, táplálkozási ajánlásra, orvosok és szakemberek aktuális tanácsaira fittyet hány. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének aktuális javaslatai szerint a tányérunk felét zöldségeknek kellene kitenniük, a másik felén pedig alacsony zsírtartalmú hús, tojás vagy hüvelyesféle kellene legyen, teljes értékű gabonákkal. Ebben a cikkben ezt a rendszert példákkal is illusztráltuk. A só, a telített zsír és a cukor fogyasztását minden dietetikus csökkenteni javasolja. Ehhez képest Magyarországon az ajánlásokhoz viszonyítva túl sok húst eszünk, különösen nagy mennyiségben fogyasztunk feldolgozott húsipari termékeket, és nem eszünk elég zöldséget.
Természetesen minden ember a maga ízlése és testéhez való viszonya szerint táplálkozik, de ha egy miniszterelnök tudatosan és programszerűen mutatja meg a magyar állampolgároknak, mit eszik, annak óriási súlya, felelőssége van.
Ha pedig minden hivatalos magyar, szakemberek által összeállított ajánlással szembemegy, és olyan ellenpéldát mutat, amelyet tömegek követhetnek, azzal kárt is okozhat, így az ilyen jellegű megnyilvánulásai is felelősséggel járnak. Pláne hogy mindeközben a magyar táplálkozási ajánlásokat sok helyen kötelező betartani, az óvodai, iskolai menzákon például a gyerekeknek muszáj nagyon kevés sóval, kevés zsírral, minimális cukorral főtt ételeket enniük, és bő zsírban sült ételeket csak heti egyszer ehetnek.
Csülök, birkapörkölt, pacal, hot dog, tatár. Zöldséggel csak elvétve találkozunk az Orbán Facebook-oldalán megjelenő ételek között, szinte mindegyik fogás nehéz, zsíros, húsalapú étel. A képekhez fűzött kommentárjaiban vagy a videókban gyakran népszerűsíti az alkoholfogyasztást és a túlevést is, azt vallja, hogy szégyenkeznie kell annak, aki nem eszi meg egy átlagembernek elegendő adag sokszorosát. A szándék nyilvánvalóan nem az, hogy megmutassa a magyar népnek, hogyan lehet helyesen táplálkozni, inkább azt akarja megmutatni, hogy ő is egy közülünk, a nép gyermeke, az evés, az ételek pedig alapvető, örök érvényű kapcsolódási csatornák.
A látványos evőszéria nyáron kezdődött, amikor egy forró júliusi napon halászlevet fogyasztott, csípősen, méghozzá fröccsel. Egy későbbi videójában sört is forgatott a kezében, miközben beszédet írt, bár tartott a hatásaitól, ezért kacsintva jelezte, hogy csak a munka végeztével fogyasztja majd el, nehogy csálé legyen a beszéd. Bár hazánkban kiemelkedően nagy problémát jelent az alkoholizmus, a második Orbán-kormány már 2010-ben legalizálta az otthoni pálinkafőzést, majd 2021-től újra adómentessé is tette. Maga Orbán néhány éve arról beszélt, hogy a pálinkát alapvető élelmiszernek tartja, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig nemrégiben egy kormányinfón elmondta, hogy nem véli károsnak a rendszeres pálinkafogyasztást. Tavaly a kormány kocsmaprogramot is indított.
A halfogyasztás népszerűsítése viszont kifejezetten hasznos dolog, hiszen nagyon kevés halat eszünk, ha mégis, akkor sem helyit, hanem messziről hozott tengeri halakat választunk. Egy későbbi fotón a miniszterelnök haltepertőt is mutatott, amely különösen ritkán fogyasztott halétel mostanában, és még ha már kicsit sok is az amúgy egészséges omega-3 zsírsavakból, összességében remek, hogy Orbán halevésre buzdít.
Bár általában kifejezetten hazai ételekre fókuszál a miniszterelnök, az utóbbi időben megtörte ezt a szokását néhány amerikai alapétellel. Először lányával, Orbán Ráhellel evett hot dogot Washingtonban, csípősen, mustárral, majd néhány napja egy amerikai gyorsétteremlánc bécsi üzletében egy hamburgerről állította, hogy az a legjobb – bár itt hozzátette, hogy nem evett belőle, hiszen böjt van. Ez alapján úgy látszik, ha nem a magyar konyha fogásait eszi, akkor az amerikai az, ami a legközelebb áll a szívéhez, vagy legalábbis ezt tartja a csapata az imidzsébe illeszthetőnek. Az amerikaiak táplálkozási problémáinak, amik tömegeknél okoznak elhízást, főleg a feldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztása az oka. Ezzel a jelenlegi amerikai kormány legújabb táplálkozási ajánlása is igyekszik felvenni a harcot, más kérdés, hogy sok ellentmondással párosulva, például a marhahúsfogyasztás és a zsírok előnyben részesítésével.
A magyar konyha azért mindig első marad Orbánnál, ezt a hot dogon kívül először egy burek törte meg, amelyet Szabadkán evett november végén Aleksandar Vučić szerb elnökkel. Jóllehet, ez nem feltétlenül húsétel, a legzsírosabb péksütemény, ami a világon létezik. A határon túli magyar turné szlovákiai állomásának is fontos eleme volt a gasztronómia: a sátorosbányai étteremben sztrapacskát evett, ami egy krumplis, juhtúrós nokedli, de azért általában van rajta rengeteg zsíros szalonnapörc is, és ha a kiírásnak megfelelően valóban tócsnit evett hozzá, amely bőséges olajban sült krumplilepény, akkor ezzel az alapvetően szinte növényi fogással is túllépett minden zsírlimitet.
Talán a legnagyobb hullámot az a gasztroposzt verte, amikor Orbán Viktor ellátogatott a kőbányai kínai negyedben található Jegenye utcába, ahol egy kis büfében csirkelábat fogyasztott. Míg a környék öt-tíz éve még az ínyenc hipszterek zarándokhelye volt, azoké, akik felfedezték, hogy sokkal autentikusabb és finomabb kínai ételeket lehet enni az ottani éttermekben, mint a belvárosi büfékben, mára nagy tömegek járnak ki gombócozni, levesezni. A miniszterelnök a csirkeláb fogyasztása közben tisztázta, hogy nem egzotikus dolog a baromfi végtagjának elfogyasztása, hiszen feleségének is ez a kedvence, és a mamája is ezt főzte a levesbe. Ezt csak annyival egészíteném ki, hogy a magyar hagyományokban inkább a kollagénes szaft kialakításának céljából került egy-egy ilyen elem az ételekbe, nem mindenki rágcsálta őket olyan bőszen, míg a kínai konyha szándékosan játszik a porcos, bőrős, inas elemek állagaival.
Karcagon birkapörköltet kell enni, ezt többször is említi a miniszterelnök. Ez a haltepertőhöz hasonlóan olyan tájétel, amit egyre kevesebben esznek itthon. Azért is megosztó, mert rettentő lassan fő, és nagyon erős szaga van. Kétségtelennek tűnik, hogy ezúttal a legőszintébb megnyilvánulásokat tették ki a közösségimédia-felelősök, hiszen Orbán olyan örömmel tunkolja a szaftba a kenyeret, hogy kilátásba helyezi a váltóing szükségességét is, hátha leenné magát. Már a tűzhelyen melegedő lábosba beleeszik, de akkor még nem elégedett az étel hőmérsékletével, hozzá is teszik, hogy a birka még fagyos – ezek szerint nem frissen főtt az autentikus alföldi fogás, amit, ahogy mondja, komolyan vesznek.
Hogy egy hely komoly, azt onnan lehet tudni, hogy pacalt készítenek – mondta később is, mikor Lázár Jánossal betértek Hatvanban egy vendéglőbe.
Ha nagyot akart menni a Facebookon, akkor a legjobb helyet választotta Orbán a Pléh Csárdával. A budapesti büfé óriási rántott húsairól híres, de az óriásit itt tényleg komolyan kell érteni, közel félméteres darabokról van szó. Amikor én jártam ott, az ízük nem volt jó, és az állaguk sem, de a hely népszerűsége töretlen, olcsó, nagy adagok, sok panír, sok olaj. Miután a miniszterelnök elviccelődött azon, vajon mammutból készülnek-e a húsok, szégyenzacskónak nevezte a maradék elcsomagolására használt nejlonokat.
Azért nem csak eszik a miniszterelnök, néha kávét is iszik, kifejezetten azért, hogy felvigye a vérnyomását – mondta nevetve, mikor Lázárral útközben betértek egy kávézóba. Magyarországon a magas vérnyomás közel a lakosság felénél jelent problémát, gyakran vezet súlyos betegségekhez. Bár a kávé nem a legelső, ami ront ezeken az állapotokon, sokkal inkább a sok zsíros étel, a túlevés és az ezek által okozott elhízás.
Gasztroposztjaiban nem csak azt írja meg a miniszterelnök (illetve csapata), mit eszik, de gyakran azt is állítja, hogy ahol eszi, ott a legjobb az adott étel. Étteremajánlói pedig kifejezetten az egyszerű, kis csárdákhoz, vendéglőkhöz kötődnek. Így van ez a csülökkel is, a vitnyédi Kantár fogadó egyszerű út menti kisvendéglőnek tűnik, alacsony árakkal, hagyományos ételekkel, még zúzapörköltet is készítenek.
Az utóbbi hetekben még inkább felpörgött a gasztrotartalom, volt farsangi szalagos fánk, ami a sok hús után legalább édes, ha bő olajban sült is. Később Orbán nosztalgiázott a nagymama töltött káposztájáról, amivel a mai lányok hiába versenyeznek, hiszen nincs sparheltjük, pedig ezek szerint ez a töltött káposzta alapfeltétele.
Mivel a miniszterelnök gasztronómiai kampánya a hús és egyéb zsíros ételek fogyasztása köré fonódik, nyilvánvaló, hogy kellett bele egy disznóvágás is, ami szerinte nem gyereknek való látvány. A halott disznót aztán megszemélyesítve pózolnak „Laci böllérrel”, a kép címe: mi hárman. A hagymás vért szigorúan fogyasztja, és megfelelőnek ítéli, a kolbász receptjébe pedig nem szól bele – mondja, nem okoskodik, hiszen az a böllér feladata, idegen helyre óvatosan megy, és úszik az árral.
A sorozat csúcspontja a legjobb tatár című poszt, amelyet abban az étteremben készítettek, ahol aztán a híressé vált ultipartit is tartották többek között Korda Györggyel. A tatár sok zöldséggel és cirádásra faragott vajszeletekkel van tálalva, van mellette egy fokhagymagerezd is, amelybe egy fogpiszkálót szúrtak. Ennél a képnél a hús mint téma marad a középpontban, de a magyaros konyha felől ismét elmozdul a francia–német konyha felé. Ezt kompenzálandó a tatár mellett látni valami sülthús-vagy pörköltféleséget is egy kis bögrében, köretként, bár nehéz megmondani, hogy körömpörköltet vagy csirkeszárnyat látunk-e. A sorozat folyamatosan bővül, olykor napjainkban már a politikai csipkelődéseket is gasztronómiai motívumokkal mondja el a miniszterelnök, mint a „Tiszás büfékocsi” című poszt esetében, ahol kacsák láthatók egy aranyhallal teli patak partján, félreérthetetlen utalásként Magyar Péterre.
Mindannyiunkban több ördög lakozik: a magyar lélek, aki a hagyományaihoz kötődik, farsangkor fánkot süt, vendégségben örömmel tunkolja a szaftot, és ha határon túlon jár, sztrapacskát eszik a kisvendéglőben. Ám ott van mellette az is, aki egészségesebben szeretne élni, és ennek feltételeit ismeri. Orbán Viktor gasztroposztsorozata azt a közkeletű magyarkonyha-képet népszerűsíti, amely hús- és zsírközpontú; mindent bő olajban süt; a húson túl csupán fehér lisztes és krumplis dolgokat tartalmaz; a disznóvágás szertartása köré épül; és sok alkoholfogyasztással jár. Ez a fajta táplálkozás és életmód pedig elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet, és sok más, az életre veszélyes egészségügyi problémát okozhat.
Nem könnyű feladat egy ilyen helyzetben egy ország vezetőjeként példát mutatni, hiszen a hazai hagyományokat ápolni kell. Ugyanakkor a magyar konyhának is van zöldségesebb, színesebb, kevésbé húsos-zsíros vonala, amelyen keresztül lehet a választókkal kapcsolatot teremteni anélkül, hogy még több zsír elfogyasztására buzdítaná őket.
