Osztriga, kagyló és lazac a tengerparton – megkóstoltuk Orbán Viktor ebédjét az ostiai étteremben
2023. január 6. – 14:10
Tenger, garnéla, homár, Vatikán: kinek ne jelentené ezeket a szavakat Olaszország? Mondjuk, valószínűleg sok embernek nem ezt jelentik, de kedden Orbán Viktornak például pontosan ez fedte le római látogatását. A miniszterelnök külföldi útján feleségével együtt ellátogatott XVI. Benedek ravatalához, majd az ostiai La Bussola étteremben ebédelt. Mi pedig utánacsináltuk: estére már ott is találtuk magunkat a tengerparti étteremben, ahol, amint kimondtuk Orbán nevét, egyből láthattunk is öt különféle képet róla.
Kedden látogatott Rómába a magyar miniszterelnök, miután december 31-én elhunyt a Vatikán emeritus pápája, XVI. Benedek (erről itt, temetéséről itt írtunk). Orbán és felesége, Lévai Anikó miután lerótták kegyeletüket XVI. Benedek emeritus pápa ravatalánál, egy elegáns Róma közeli étteremben, a tengerparti Ostiában található La Bussolában zárták a napot egy ebéddel: polippal, articsókával, homárral, mindenféle egyéb tengeri herkentyűvel.
Orbán elismerően nyilatkozott az étterem menüjéről később, így megnéztük mi is, milyen az a hely, ami elnyeri a miniszterelnök tetszését. Bár Orbán a római magyar nagykövetség munkatársai és az olasz rendvédelem társaságában fogyasztotta lakomáját, mi csak ketten keltünk útra. Orbán ebédjéhez a nagykövetség foglalt asztalt, így mi is megpróbáltuk időben bebiztosítani helyünket az étteremben: angol nyelvű levelünkre azonban nem válaszoltak, így 50-50 százalékos alapon, de elindultunk Ostiába.
Az iránytű
A La Bussola megtalálása elsőre azért nem volt egyszerű. Az étterem neve ugyanis iránytűt jelent olaszul, és a vendéglátóhelyektől hemzsegő olasz partokon, mondhatni, tengernyi ilyen nevű üzemegységgel találkozni. A térkép első ostiai ajánlata a negyed központjába vitt minket. A második ajánlat egy tengerparti La Bussola volt, tipikus munkás-dokkos környéken, vidéki gyrososokat idéző éttermek között – hamar egyértelművé vált, ez sem lehet az az étterem, ahova Orbánt vitték ebédre.
Harmadik keresésre aztán eljutottunk a Róma központjától autóval nagyjából egy órára lévő, tengerparti La Bussolába. Az olasz újságok és az Orbánról feltöltött képek alapján hamar egyértelművé vált, végre jó helyen vagyunk. Egy nagyjából 60-70 fős étterembe léptünk be, ahol a teraszról egyből ráláthattunk a tengerre. Bent, a nagy fehér épületen belül pedig a gigakínálatú borhűtő és homárakvárium, jégen pihenő tengeri herkentyűk között egyből kaptunk asztalt is a csütörtök este nem túl zsúfolt helyen.
A helyfoglalástól egyébként elsőre eléggé tartottunk: a téli időszakban nem igazán van élet Olaszországnak ezen a részén (ahol nagyjából a tengerpart az egyetlen látnivaló), a Google-értékelések pedig elsőre elrettentettek minket: több olyan visszajelzést is írtak a korábbi vendégek, amelyek alapján asztalfoglalásuk ellenére sem kaptak helyet bent. Hát még asztalfoglalás nélkül. Minket viszont egyből leültettek, annak ellenére is, hogy közös nyelvet nem igazán találtunk: a pincérek, de még a tulajdonos is csak olaszul beszélt, viszont a közös nyelv hiánya ellenére is elképesztő kedvesen fogadtak minket.
Orbán neve és egy élő homár
Amint leültünk, kézbe is vettük az étlapot, amin elég széles árkategóriában mozogtak az ételek: aki ide betér, rendelhet például főételt 14 eurótól (kb. 5550 forint) egészen 180 euróig (kb. 71500 forint), előételt pedig 9-től (3500 forint )egészen 150 euróig (60 ezer forint) is. A menü értelmezésénél nem ütköztünk akadályokba – holott olasz étlapoknál nem mindig alapvetés, hogy angolul is szerepelnek rajta a fogások, itt kétnyelvű menüről választhattunk.
Ezután következett a rendelés: Orbán Viktor az étkezése után elismerően nyilatkozott a séf ajánlásairól, különösen a nyers hal és kagyló előétel, valamint a katalán homár nyerte el a tetszését, mondta korábban Havasi Bertalan a médiának. Jeleztük hát, hogy olvastuk, itt járt a magyar miniszterelnök, így mi is az ő menüsoráról szeretnénk valamit kipróbálni, hiszen neki nagyon tetszettek ezek a fogások. A közös nyelv hiányában túl sok mindent nem értettek ebből a pincérek,
de amint kimondtuk Orbán nevét, mosolyogni kezdtek a pincérnők, oda is jött hozzánk az étterem tulajdonosa, hogy általa készített képeket mutasson a miniszterelnökről.
Fordítóprogramok segítségével aztán gyorsan megbeszéltük, hogy az érdekel minket, milyen ételek vannak a tulajdonos által mutatott képeken. „A lot, a lot” kifejezéssel próbálták felénk jelezni, hogy Orbán sok mindent kipróbált, de az első három fogást meg is mutatták nekünk az Orbánról készült képeken, összevetve a saját menüsorukkal:
- az első, amire rámutattak, a Lévai Anikó előtt fekvő salátás tál volt (ebben volt a polip is), a 40 eurós (kb. 16 ezer forint), úgynevezett „a ház vegyes előételei”;
- majd a „nyers hal mixre” böktek, ez 150 euróba (kb. 60 ezer forint) került;
- végül pedig a katalán homárra (50 euró, azaz kb. 20 ezer forint), amihez egy élő homárt is bemutattak nekünk a medencéből.
Bár a képen voltak még egyéb tányérok is, ezen a ponton végül megbeszéltük a pincérekkel, hogy akkor a Lévai-féle salátamixből, illetve a nyers hal mix egy kisebb, 45 eurós formájából szeretnénk kérni. Hozzávetőlegesen: ezekből a fogásokból rendeltek a mellettünk lévő asztaloknál is, egy négyfős család kérte ki az Orbánék által is rendelt 150 eurós tornyot, egy pár pedig a miénkhez hasonlóan a 45 euróst.
Orbán Viktor félreértett barátai
Legnagyobb meglepetésünkre a 85 eurós rendelésünk vége az lett, hogy sorjában, tál tálat követve érkeztek tengeri herkentyűk az asztalunkhoz. Az étterem nyilván nem véletlen van rajta a legjobb tengeri ételes olasz éttermek listáján, osztrigát, kagylót, lazacot, polipot, tintahalat is kaptunk a rendeléssel. Az elsőre is érezhető volt, hogy környékbeli alapanyagból dolgoznak, ráadásul a pincérek kedvesen foglalkoztak az egész étkezés alatt velünk.
Az egyetlen kérdés, ami bennünk felmerült úgy az ételek felétől, hogy mégis hogy lehet magyar gyomorral ennyi és ilyen sokféle tengeri herkentyűt letolni a torkunkon rosszullét nélkül. Végül fel is adtuk a dolgot és olívaolajas kenyeret rágcsáltunk, összességében viszont abszolút egy jó éttermet próbáltunk ki: lehet, hogy Orbán Viktornak a könyvajánlói után inkább az étteremajánló vonalra kéne ráfeküdnie.
A jó hely ellenére viszont az alsó hangon is (a három, pincérek által mutatott fogás alapján számolva) 100 ezer forintra rúgó rendelést elég nehéz lenne Orbán után magyar pénztárcával bírva folyamatosan lekövetni – ahogy, hozzáteszem, ekkora mennyiségű tengeri herkentyűt sem tudnék életemben még egyszer megenni. Legalábbis, ha valakinek nem emelték meg nyáron 3,5 millió forintra a fizetését, akkor egy Orbán-ajánlós étkezés is már valószínűleg a határokat feszegetheti nála. Mi mondjuk viszonylag jól jártunk, az étterem 10 százalék kedvezményt ütött be a számla kihozásakor, bár azt nem tudjuk, miért.
Valószínűleg az történhetett, hogy a nyelvi akadályok miatt azt feltételezték: Orbán barátai vagyunk, és ő ajánlotta nekünk az éttermet is.