Még több zsírt javasolnak Amerikának az új hivatalos táplálkozási ajánlások

Az Egyesült Államok új egészségügyi minisztere, és az ő egészségesebb Amerikát célzó mozgalma fogta magát, és visszahozta a már 15 éve elvetett, piramis formájú táplálkozási ajánlást, ráadásul meg is fordította. Az új tótágaspiramis tetején egy óriási steak látható, sajttal, tejjel és zöldségekkel. Az ábra könnyen összezavarhatja azt, aki eddig úgy hitte, a legmodernebb ajánlások szerint kevés húst (abból sem vöröset), inkább hüvelyeseket és zöldséget kéne ennünk. Trump kormányának egészségpolitikája több ponton fittyet hány a tudományra és a fenntarthatóságra. A január elején bemutatott ajánlás létező problémákra ad nehezen érthető és még nehezebben betartható tanácsokat, és többször keveredik ellentmondásba önmagával.

Az ötévente frissülő, új irányelveket Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter „Make America Healthy Again” (Tegyük újra egészségessé Amerikát) mozgalmához igazították, arra ösztönözve az amerikaiakat, hogy több fehérjét és teljes zsírtartalmú tejterméket fogyasszanak. Emellett csökkentsék az étrendjükben az ultrafeldolgozott élelmiszereket, kerüljék a hozzáadott cukrot és édesítőszert tartalmazó ételeket. Már több amerikai szakmai társaság kritizálta az új amerikai ajánlásokat, mert úgy vélik, nincs kellő bizonyíték a korábbi fehérjebeviteli ajánlás jelentős megemelésére, a zsíros tejtermékek népszerűsítése pedig úgy általában kedvezőtlen a szív-ér rendszeri betegségek megelőzése szempontjából.

Az új ajánlás olyan alapanyagokat helyez a figyelem középpontjába, amelyekből Amerika régi kedvencei tevődnek össze: nehéz nem egy gyorsétterem menüjére gondolni, ha marhahús és marhafaggyú kerül egy táblázat kiemelt helyére. A marhafaggyú itthon alig ismert alapanyag, pedig az eredeti McDonald's hasábburgonya fontos összetevője volt, amit egészségügyi okokból tiltottak be, és a hagyományos hamburger receptek szerint a húspogácsákat is faggyúval kell összegyúrni. Ugyanakkor tilt sok olyan élelmiszert, ami valóban sok kárt okoz az amerikai táplálkozásban.

A tányér érthető volt, a piramis összezavar

Dietetikus szakértővel elemeztük a magát forradalminak hirdető új amerikai táplálkozási ajánlást. Soltész Erzsébet szerint az első probléma, hogy a piramis, mint ábrázolás, rég elavult. Nem véletlenül váltották le már az egész világon, nálunk is 15 éve a tányérmodellre. A nálunk okostányérnak, Amerikában My Plate-nek nevezett ábrázolás, ami 2020–2025 között volt érvényben, az élelmiszercsoportok ajánlott arányát adagolási útmutatókkal egészíti ki, ami egyéni szinten is megvalósíthatóbbá teszi. A tányérmodell nagyrészt egybecseng a világszinten mérvadó táplálkozási ajánlásokkal. Ezekben fontos szerepet kapott a fenntarthatóság nézőpontja, és az, hogy az állati eredetű élelmiszereket csökkenteni javasolják az étrendben. Ezeken a modelleken a tányér fele mindig növényi eredetű: zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, magok. A fehérje és teljes értékű gabona a tányér másik felét tette ki. Ezzel szemben az új amerikai modell grafikus illusztrációjának tetején egy nagy steak látható, gabona a legalján, a többi elszórva.

De a tányér formájú ábrázolás nem csak a szemléltetés módjában más. Egyrészt hangsúlyt helyez arra, hogy az ajánlott élelmiszertípusok hozzáférhetők legyenek mindenki számára. Másfelől hasznos abból a szempontból is, hogy megjeleníthetővé tette a különböző életszakaszok specifikus táplálkozási ajánlásait – ilyen például a magyar Okostányér gyerekekre szabott verziója. Az új amerikai piramis egyszerűbb üzeneteket fogalmaz meg, ami nem jelenti azt, hogy ez könnyebben beépíthető lesz egy átlagos amerikai család mindennapi táplálkozási szokásaiba.

Ezek a tanácsok az élettani hatásoktól, egészségi állapottól, élethelyzettől és a jelenlegi amerikai élelmiszeripari körülményektől független általánosságok – véli Soltész Erzsébet.

Eddig a világon minden korábbi táplálkozási ajánlás tudományos konszenzusokon alapult, igazolt eredményekre, bizonyítékokra. Az új amerikai táplálkozási piramisnál most az úgynevezett „köztudomásra/józan észre” való hivatkozás keveredik a tudománnyal, így nehéz szétszálazni a megalapozott javaslatokat és az aktuális trendekre támaszkodó tippeket.

Egyél fehérjét – de mi az a fehérje?

A dietetikus szerint az ajánlásban valójában nincsenek nagy újdonságok, csak a hangsúlyok kerültek máshová. A legfontosabb változás a fehérjefogyasztás kiemelése és a mennyiség növelése. Magyar mértékegységekre átszámítva testtömegkilogrammonként 1,2-1,6 gramm fehérjét javasolnak naponta, miközben a világon jelenleg az érvényes ajánlás testtömegkilogrammonként 0,8-1 gramm. Soltész Erzsébet szerint egyelőre a nemzetközi táplálkozástudományban nem evidencia, hogy ilyen mértékben kellene növelnie bárkinek életkortól, egészségi állapottól, fizikai aktivitástól függetlenül a napi fehérjebevitelét. A változtatás azért is furcsa, mert az amerikaiak – ugyanúgy, ahogyan a magyarok is – nem esznek kevés fehérjét, sőt. A gond, hogy a fehérjeforrások nagy része telített zsírban gazdag, sóban bővelkedő, feldolgozott termék, például húskészítmény (felvágottak, virslik, májkrémek) és zsíros tejtermék.

A jó fehérje nem vörös hús

Problémás az is, hogy a vörös húst az új amerikai ajánlás az egészséges fehérjeforrások között sorolja fel, pedig a jelenleg érvényes szakmai irányelvek nem javasolják a rendszeres fogyasztását. Korábbi cikkünkben részletesen tárgyaltuk, milyen minőségű és mennyiségű fehérjére lenne szüksége az átlagembernek. A vörös hús és a zsíros tejtermékek előnyben részesítése aztán ellentmondásba kerül azzal, hogy a napi energiabevitel 10 százalékában maximálják a telítettzsír-bevitelt.

A dietetikus szerint ez a cél kivitelezhetetlen, hiszen ha a javasolt fehérjebevitel zsíros húsrészekből, húskészítményekből történik, az egyben jelentős telítettzsír-mennyiséget is magában foglal, ami növeli a szív-ér rendszeri és anyagcsere-betegségek kockázatát.

Fontos hozzátenni, hogy ezek az ajánlások nem alultáplált népességnek szólnak, hanem egy rekordszámú elhízottból és rengeteg cukorbetegből álló társadalom tagjainak.

Ez az ajánlás az EAT Lancet, a legfontosabb tudományos fórum bolygómentő étrendjétől is nagyon távol esik. Itt a fenntarthatósági szempontok szerint gondolkodva a zöldségeket és hüvelyeseket adják meg legfontosabb alapélelmiszernek.

Az új amerikai piramismodell fehérjeforrásnak jelöli meg a hüvelyeseket és magokat, méghozzá úgy, hogy egy kategóriába teszi őket a marhahússal és a tejtermékekkel. Ez a dietetikus szerint egy furcsa, szakmai szempontból szokatlan besorolás, hiszen a babfélék komplex szénhidrát-, fehérje- és rostforrásnak számítanak.

Zsíros tej, vaj, joghurt, marhafaggyú

Fontos változás még, hogy mostantól azt javasolják az amerikaiaknak, hogy válasszák a zsíros tejtermékeket. A legtöbb ajánlás évtizedek óta inkább a zsírszegény tejtermékeket részesíti előnyben, ami a dietetikus szerint az amerikai fogyasztói szokások miatt ambivalens kérdés. A zsírszegény/zsírmentes tejtermékek sokszor jelentős mennyiségű hozzáadott cukrot és adalékanyagot tartalmaznak – ezek a termékek a cukoranyagcsere és az emésztőrendszer egészsége szempontjából sem előnyösek. De a zsíros tejtermékek sem kezelhetők homogén kategóriaként: az élőflórás görög joghurt, a jó minőségű kemény sajt, kevés vaj a kiegyensúlyozott étrend része lehet, míg egy adalékanyagokkal teli ömlesztett sajtkészítményt vagy cukrozott bolti tejdesszertet semmiképp sem ajánlanak rendszeres fogyasztásra. Itt megint az ábrázolás és az általánosító megfogalmazás a baj: nem a zsíros tejtermékek ajánlása a gond, hanem az, hogy nem illusztrálják, mennyi az egészséges belőlük az egyes életkorokra, egyéni adottságokra vonatkozóan.

Az alkohol rossz – de mennyi?

Aggályos lehet az is, hogy az alkohollal kapcsolatos javaslatok lazultak az új rendszerben. Korábban volt egy kvantitatív határ, egy napi maximális megengedett mennyiség. Most általánosságban ellenjavallt az alkohol, ez azonban a szakértő szerint nem ültethető át könnyen a gyakorlatba, jobban felfogható, ha van egy konkrét korlát. A limit korábban férfiak számára maximum napi 2, nőknek pedig napi 1 ital volt.

No cukor, no nasi

A szakértő szerint az új ajánlások jó üzenete, hogy azt javasolják, kerülje mindenki a finomított szénhidrátokat, a cukrozott termékeket és üdítőket. Az is hasznos, hogy az ajánlás kitér a bélmikrobiom egészségét támogató élelmiszerekre, és ajánl fermentált alapanyagokat. A dietetikus szerint ugyanakkor a cukor teljes tiltása nem életszerű. A tudományos kutatások alapján az érvényes ajánlások ma a hozzáadott cukor mennyiségét a napi energiabevitel 10 százalékában javasolják korlátozni, hozzátéve, hogy az 5 százalékot nem meghaladó mennyiségnek további egészségi előnyei lehetnek.

A gabonákra vonatkozó előírások az ábra alapján azt sugallják, mintha az új ajánlás nem helyezne rájuk nagy hangsúlyt, hiszen az alsó csücsökbe kerültek. Valójában foglalkozik ezzel is, és – helyesen! – kerülendőként jelöli meg a finomított szénhidrátból készült élelmiszereket, például a cukrozott, ultrafeldolgozott gabonapelyheket, kekszeket, bolti édességeket. Emellé azonban nem állítanak egyértelmű alternatívát, pedig a teljes értékű gabonatermékek a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos összetevői: a cukrozott-agyonfeldolgozott élelmiszerek helyett érdemes lenne népszerűsíteni például a natúr gabonapelyheket, a barna rizst, a bulgurt, a durumtésztát, a teljes kiőrlésű, jó minőségű kenyereket. Az amerikai fogyasztók számára gondot okozhat, hogy az ilyen termékek egy kisebb, általános élelmiszerboltban nem is érhetők el.

A javaslatok felhívják a figyelmet az ultrafeldolgozott élelmiszerek mennyiségének csökkentésére, ami nagy feladat elé állítja az átlagembereket, hiszen nagyon nehéz megállapítani valamiről, hogy mennyire feldolgozott (lásd korábbi cikkünket az ezt jelölő NOVA rendszerről és NutriScore jelölésről). A feldolgozott termékek között is vannak fontos tápanyagokat, értékes rostokat tartalmazó élelmiszerek, az új amerikai ajánlás viszont nem nyújt segítséget ezek megkülönböztetésében. A dietetikus szerint a feldolgozott élelmiszerekkel kapcsolatban is inkább elveket kellene tanítani, mint tiltani. Az adott élelmiszer összetevői, a hozzáadott cukor, só és a telítettzsír-tartalom is számít, és az sem mindegy, hogy mennyit eszünk egy adott étkezés részeként belőle. Az étcsokoládé például feldolgozott élelmiszer, de egy-két kocka belőle jobb választás egy nagy vödör agyoncukrozott, gyümölcsöt alig tartalmazó joghurtnál.

Egészséges, hasznos telítetlen zsírok

Helyes, hogy az ajánlás kiemeli az egészséges zsírok fontosságát, de itt sem jó a példák sorrendje. A telítetlen zsírok legfőbb forrásai nem az állati eredetű élelmiszerek, hanem a hidegen sajtolt olajok, magvak és diófélék. Nem beszélve arról, hogy itt is figyelembe kellene venni az egyes élelmiszerek előállításának ökológiai lábnyomát, ami nem kiemelt szempont ebben az ajánlásban.

Az új ajánlás szerint a fontossági sorrend:

1. fehérjék (vörös húsok, húsok, tojás, hüvelyesek);
2. zsíros tej és tejtermékek;
3. zöldség-gyümölcs;
4. egészséges zsírok (hús, szárnyas, tojás, hal, magok – itt a sorrend problémás, hiszen nem a húsféleségekben van a legtöbb egészségesnek tekintett zsiradék).

Soltész Erzsébet szerint az új ajánlásban megjelölt problémák valósak, tényleg egészségügyi válsághelyzet van Amerikában. De nem csak ott: a fejlett világban szinte mindenhol súlyos betegségeket okoz az egészségtelen táplálkozás, és az emiatt járványszerűen terjedő elhízás.

Az új, fejre állított piramissal és az ajánlásokkal kapcsolatos jogos kritika, hogy a tudományos alapokat összemossa a „józan ész” alapján megfogalmazott, népszerű trendeket követő tanácsokkal. Az általános, helyenként egymásnak ellentmondó elvek nehezen értelmezhetők és azok gyakorlati megvalósítása is kemény feladat. Amerikában nehéz nem ultrafeldolgozott, nem cukros élelmiszert találni a boltokban, és ha mégis van, az szinte megfizethetetlen, így az alacsonyabb jövedelmű tízmilliók számára csak a „tiltott” élelmiszerek jelentenek elérhető opciót (nem véletlen, hogy az elhízottak aránya tipikusan a legszegényebb amerikai államokban a legmagasabb).

Magyarországon ebből a szempontból jóval előnyösebb a helyzet, korábban írtunk róla, hogy az ajánlások követésével nem drágább egészségesebben táplálkozni. A hazai Okostányér ajánlás sokkal érthetőbb és könnyebben alkalmazható a saját életünkre az új amerikai piramishoz képest, és jóval erőteljesebb összhangban van az aktuális táplálkozással kapcsolatos tudományos eredményekkel.