Körvonalazódik, hogy mit kezdene a Tisza a multicégekkel, az adókedvezmények visszavágása arra utal, hogy a párt nem feltétlenül törekedne újabb óriásberuházások hazánkba csábítására.

Már egy 2026-os igazi repülőrajt sem látszik elégnek ahhoz, hogy 2028-ra ez teljesüljön. Kivéve ha tovább folytatódik a forint erősödése, de az eredeti terv nem erről szólt.

Ezúttal is közös bankszámláról mehetett a tízszámjegyű utalás, a pénzt a több hektáron zajló beruházásra költhették.

Fontos cégeket szorított sarokba a kormány a szennyezési kvóták megadóztatásával, de most úgy néz ki, hogy közel 200 milliárd forintot kell majd visszafizetnie. Igaz, csak a választások után.

Itthon nem látszik, hogy az automata kasszák elvennék a boltosok munkáját, még ha más országokban van is erre bizonyíték.

Lényegében monopolhelyzetbe kerülne Hernádi Zsolt cége a vasúti karbantartási piacon, ha megvalósul az elképzelés a MÁV kisebb, saját tulajdonú műhelyeinek eladásáról.

Sok balatoni kereskedő és vendéglátós annyira rosszul élte meg a tavalyinál jóval gyengébb 2025-ös szezont, hogy elkezdtek dolgozni egy saját érdekszövetség létrehozásán.

Hirtelen minden ötödik finn benzinkút sorsa kérdésessé vált, de nekünk a burgaszi olajfinomító lehet a legfontosabb.

Július és szeptember között közel 20 milliárd forint ment el állami kommunikációra, ennek több mint fele a köztereket elárasztó plakátokat magukban foglaló kampányokra.