Karikó Katalinnal világhírű lett, most az összeomlás felé halad a német vakcinagyártó
A koronavírus-járvány idején a német BioNTech sok milliárd euróval lett gazdagabb. Most viszont nem megy jól az üzlet. A Nobel-díjas Karikó Katalin korábbi munkahelye létszámot csökkent, sőt most már biztos, hogy több üzemétől is kénytelen megszabadulni.
A céggel párhuzamosan az alapítók, a török származású német házaspár, Uğur Şahin és Özlem Türeci is világhírűvé váltak. A később Nobel-díjat kapott Karikó Katalin – miután a Pennsylvaniai Egyetemet nem érdekelték a kutatásai – 2013-ban csatlakozott hozzájuk, és vezette az mRNS-alapú oltóanyag-fejlesztéseket. 2022 szeptemberében távozott, mondván, több időt szeretne szentelni a tudományos alapkutatásainak. Tanácsadóként továbbra is kapcsolatban van a vállalattal.
Az utóbbi néhány évben erősen beesett a BioNTech és az amerikai gyógyszer-óriás Pfizer által közösen kidolgozott koronavírus elleni vakcina, a nálunk is bevetett Comirnaty iránti kereslet. A mainzi székhelyű vállalkozásnak más engedélyezett terméke pedig nincs. Míg 2021-ben még mintegy 19 milliárd euró forgalmat bonyolított le, tavaly már csak alig 3 milliárd bevételt tudtak elkönyvelni. Csőd nem fenyeget, ugyanis az előző évekből még bőven vannak tartalékok. A tavasszal Şahin mégis bejelentette, hogy konszolidálják a cégcsoportot, nem kívánják tovább üzemeltetni több telephelyüket. Ezt a túl alacsony kihasználtsággal, kapacitásfelesleggel, szükséges költségmegtakarításokkal, valamint az onkológiára való összpontosítással indokolta.
A berlini JPT Peptide Technologies GmbH leányvállalaton, amely szintetikus peptidek kutatásával és fejlesztésével kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt, még sikerült túladni. A peptidek aminosavakból álló rövid kémiai láncok, amelyek az immunsejtekhez kötődnek, és ezáltal pontosan kimutatható, hogy az immunrendszer milyen mértékben reagál egy vakcinára. A mintegy 130 főt foglalkoztató egységet egy müncheni székhelyű befektetői csoport, a DUBAG Group vette meg idén augusztusban.
Kudarcos eladási kísérletek
Három további telephelyre viszont hónapokig próbáltak vevőt találni, sikertelenül. Emiatt egyszerűen becsukják ezeket. A tübingeni üzemük 2027 végén zárja be kapuit, Marburgban 2028 elején, Idar-Obersteinben pedig 2028 végén állnak le. Mindez körülbelül 1800 alkalmazottat érint. Annak érdekében, hogy a telephelybezárások szociálisan kielégítő módon történjenek, elfogadható végkielégítési feltételekről állapodtak meg a munkavállalói tanáccsal. Részleteket egyelőre nem közöltek a felek.
A marburgi gyárban mRNS-alapú Covid-19-oltóanyagokat, valamint plazmid-DNS-t – amely az mRNS-oltóanyagok és a sejtterápiák fontos kiinduló anyaga – készítenek. Ezt a részleget a BioNTech korábban a svájci Novartis gyógyszeripari konszerntől vette át, és több millió eurót költött rá. Idar-Obersteinben többek között korai klinikai fejlesztési szakaszban lévő gyógyszereket állítanak elő. A tübingeni telephely a Curevac székhelye volt, amely egykor a koronavírus-oltóanyag kifejlesztéséért folyó versenyben a BioNTech versenytársa volt. 2025 nyarán vásárolták fel.
A BioNTech közlése szerint saját szakértői és ingatlanügynökök mérték fel az eladási lehetőségeket. Megkerestek potenciális befektetőket, valamint olyan nemzetközi és hazai középvállalkozásokat, amelyek mRNS, antitestek és plazmidok gyártásával vagy sejt- és génterápiával foglalkoznak. Mindegyik üzem esetében komolynak tűnő bizalmas tárgyalásokra került sor, de egyikkel sem sikerült megállapodásig jutni. A BioNTech magyarázata szerint ez elsősorban a jelenlegi nehéz piaci és befektetési környezetnek tudható be.
Óriási veszteségek
A világszerte mintegy 7200 alkalmazottat foglalkoztató BioNTech évek óta átalakulási folyamatokon megy keresztül. Számos új termék fejlesztésén dolgoznak, elsősorban a rák kezelésének a területén. Emellett a vállalat az mRNS-alapú immunterápiákra, valamint az antitest-hatóanyag-konjugátumokra koncentrál. Ez utóbbi keretében az antitestek segítségével a kemoterápiás hatóanyagokat célzottan juttatnák el közvetlenül a ráksejtekbe. (Az egyik terápia tesztelését augusztus végén leállították, mert nem javította a betegek túlélési esélyeit.)
Mindez rengetegbe kerül, emiatt a BioNTech igencsak veszteséges. Az idei első félévben az operatív eredmény mínusz 1,35 milliárd euró volt, miközben tavaly még csak mínusz 802 milliót tett ki. Ráadásul ez pont abban az időszakban történik, amikor Şahin és Türeci legkésőbb az év végén elhagyja a BioNTechet, jóllehet az általuk alapított cégben megtartanak 15 százalékos részesedést. Az új vállalatnál a következő generációs, mRNS alapú gyógyszerek fejlesztésének kívánják szentelni az idejüket. A szeptember 1-jén bejegyzett új társaság neve Arife, székhelye szintén Mainzban van. Az „Arife” szó egy arab-török eredetű női név és szabad fordításban „Tudós nőt”-t jelent.
Hírek szerint a házaspár kiválása nem megy zökkenőmentesen. Ölre menő tárgyalások folynak a hatóanyagprojektek megosztásáról, a szabadalmi jogokról, valamint arról, hogy akár több száz alkalmazott is átmenne az Arife-hez. Ez olyan tudásveszteséget jelentene az elárvult BioNTechnél, amelyet nem lehet új alkalmazottak felvételével pótolni.
