Irodalom

Anyám szeretné, ha velük vacsoráznék a nappaliban. De szerintem ez még korai. Sokévnyi zsigeri gyűlöletet nem lehet lemosni egy közös és sikeres üzleti vállalkozás frissen csepegő nektárjával. Telextárcák.

Tudom, hogy igazam van – Bandi élvezte a nyertes pozíciót. Tudta, hogy nézik a barátai. Feszítette a büszkeség. Elvette a vaníliás fagyit, vitte az asztalhoz. Telextárcák.

Csatakos örömmel érkezünk a moziba, igazi páholyba ülünk, mint az urak. Aztán elindul a film, és mi várjuk boldogan a pucérságot, elégedetten ülünk a helyünkön, ám amikor a jól megérdemelt meztelenség végre feltűnhetne, nem tudunk a vászon irányába nézni. Telextárcák.

Az okozta neki a legnagyobb élvezetet, amikor Jocika a haját vágta. Ahogy a hajához nyúlt, mintha a hámsejtjei finom elektromos hullámokat közvetítettek volna végig az egész testén. Telextárcák.

Milyen jó, hogy otthon, indulás előtt még eszébe jutott az a múltkori pite. A különféle társkereső oldalakon szerzett tapasztalatai alapján a nők bizonyos kor felett számontartják a dobozkáikat, ő pedig semmiféle felületet nem akart adni a szemrehányásra. Telextárcák.

Hős volt a Papi, ahogy leverte, mennyit hallgattad ezt gyerekkorodban. Aztán hirtelen nagyon sok minden megváltozott. Átmentetek Papiékhoz vasárnapi ebédre, izgultál, nem tudtad, hogy ki is az a bácsi egyáltalán, kezdett elhalványodni a szemedben. Telextárcák.

Mindenki a rohanó időről beszél, és mióta. Legalább százhúsz éve rohan az idő, de ez nem egészen igaz, százhúsz évig rohanni, sprintben vágtázni, meg sem állni, még az időnek is sok, belefárad, elunja, lesérül, föltöri a lábát, mittudomén. Telextárcák.

Amikor meghal valaki, hirtelen milyen sok barátja lesz. Ha híres ember az illető, akkor még több. Csupa felszabadult boldog embert. Mindenki örül, hogy nem ő halt meg. Telextárcák.

Aztán Orsi nem ment haza, bent maradt fél hatig az irodában, egész délután a keresztanyjáról mesélt, de nem figyeltem rá, csak úgy csináltam, mintha figyelnék, a megfelelő helyen bólintottam, a megfelelő helyen szomorúan néztem vagy nevettem, nem bírtam odafigyelni a szavaira. Telextárcák.

Emlékszem, hogyan kezdődött. Úgy, hogy nem nézhettük a Starsky és Hutchot, sem a San Francisco utcáin-t, mert a krimikben sok az erőszak.

Petya otthon már csak arra emlékezett, hogy Farkas egy kockás szalvétát gyűröget a kezében, és sírós hangon azt mondja, az apjuk otthon nagyon megverte az anyukáját, és azzal fenyegetőzött, hogy rájuk gyújtja a házat. Telextárcák.

Hogy megrekedt, hogy egy nappal később indul, mert megrekedt és nem indítják el, vagyis már elindították, de visszafordították, és benne vannak az utasok, és most az egyik megpofozta a légikisasszonyt, aki most sír. Telextárcák.