El a kezekkel a szabad sajtótól!

Szabad sajtó. Március 15-én még az íze is más ennek a két szónak. Nem véletlen, hogy az 1848-as tizenkét pontból rögtön az első a sajtó szabadságát kívánta, a márciusi ifjak is tudták, egy szabadon gondolkodó nemzet számára létfontosságú, hogy szerkesztőségei minden befolyástól mentesen dolgozhassanak.

Ma a hatalom, intézkedéseit szuverenitásvédelemnek hazudva, tovább próbálja szűkíteni a szabad nyilvánosságot Magyarországon. Ezt megengedni és hagyni pedig történelmi bűn lenne.

Bár a Szuverenitásvédelmi Hivatal és az általa készített, tanulmányoknak nevezett írások nyelvezete a ‘40-es és ‘50-es évek sötétségét idézi, időben nem is kell ennyire messzire menni a párhuzamért: ilyesmi történik a jelen Oroszországában is. Vlagyimir Putyin hatóságainak már egyetlen közösségimédia-poszt is elég ahhoz, hogy valakit „külföldi ügynökké” nyilvánítsanak. Putyin emberei – szintén a szuverenitásvédelemmel takarózva – olyan jogszabályokat alkottak, amiket azóta a civil társadalom és a független média elhallgattatására használnak.

Legyen világos: sem Vlagyimir Putyin, sem Orbán Viktor nem a nemzetük szuverenitását védik, amikor a szabad sajtóra támadnak, hanem a sajátjukat. Minden, ami most történik, abból következik, hogy a magyar kormány saját magát azonosítja a nemzettel. Emiatt bélyegez nemzeten kívülinek, azaz idegennek mindent, amit nem tud a saját politikai érdekei szerint irányítani. Így lettek „idegen érdekek képviselői” tudományos kutatóintézetek, civil jogvédő szervezetek és a független sajtó is, azaz minden szervezet, amelyik a politikán túli elvekre alapozza működését. Mert a hatalom Magyarországon már kizárólag a politikát érzékeli, semmilyen más nyelven nem beszél. Ezért mindenki gyanús, mindenki ellenség számára, aki a demokratikus vitákban részt vesz, vagy közérdekű információkat tesz közzé.

Azt állítják, külföldi érdekeket szolgálunk. De amit valóban a szemünkre akarnak hányni, az az, hogy nem az ő érdekeiket szolgáljuk. Ez utóbbi igaz is: a független sajtó nem a hatalmat szolgálja. Ezért független. De nem szolgálunk külföldi érdekeket sem. Ha valamilyen érdeket szolgálunk, akkor az a magyar érdek. Hiszen magyar embereket tájékoztatunk az országuk és a világ dolgairól, ez a tájékoztatás pedig egy egészséges demokráciában létfontosságú.

Ezeknek a magyar embereknek, az olvasóinknak, nézőinknek és támogatóinknak is nekiugrik a Fidesz, amikor külföldi ügynöknek nevez bennünket. A támadásuk ugyanis valójában az igazságot kereső, szabadon gondolkodó, független emberek ellen irányul.

Őket szolgálja a Telex. Titeket szolgál a Telex.

A propaganda pedig megismételheti ezredjére is, hogy milyen pályázatokon kaptunk mekkora támogatást, éppen azért vannak könnyű helyzetben, mert ezekről a pályázatokról mi magunk számolunk be, hiszen a Telex működése átlátható, minden pénzügyi forrásunk nyilvános, nincsenek eltitkolt támogatások vagy befolyásoló érdekcsoportok. A kormányközeli sajtómunkásoknak elég csak kimásolniuk a korábbi átláthatósági jelentéseinkből vagy cikkeinkből, hogy honnan mennyi pénzt kaptunk. Ilyen egy „leleplező cikk” a fideszes médiában.

De miért is titkolnánk bármit? Mi minden projektünkre büszkék vagyunk, azokról mind azt gondoljuk, hogy egy jobb ország építéséhez járultak hozzá. Értékes tartalmak születtek, hazai és nemzetközi díjakkal is elismerték, és olvasóink is értékelték őket.

Sokszor írtuk már le, de valójában újra és újra érdemes elmondani, hogy láttuk, hogyan zajlott le 2010 óta a független sajtó és intézmények módszeres felszámolása, többek között az Origo, az Index, az SZFE és a CEU esetében. Az eszközök változatosak: ellehetetlenítés, megszállás, megbélyegzés. De a cél ugyanaz: a hatalom nem akarja, hogy a nem irányított és befolyásolt intézmények és szervezetek működni tudjanak. Mindegyik sikeres támadásuk újabb darabot sorvaszt el a szabad és kritikus Magyarországból.

És azt sem érdemes elfelejteni, hogy ez az egész milyen gazdasági környezetben zajlik: ebben az országban az állam a legnagyobb hirdető. Ez már önmagában is hungarikum, de az pláne, hogy a hirdetések megrendelésekor és kifizetésekor nem a hatékonyság a fő szempont, hanem a politika: nem az alapján dönt például egy állami cég a hirdetésre szánt közpénzek sorsáról, hogy hol éri el a számára legfontosabb célközönséget, hanem hogy milyen kormánybarát lapoknak vagy személynek jöhet jól a hirdetésbe burkolt állami támogatás.

Közpénzmilliárdokból fenntartott pártmédia, elzárt információk, megszállt reklámpiac, ez tehát az alap, de ez láthatóan még mindig nem elég. A kormány már azt sem akarja engedni, hogy a független szerkesztőségek a megmaradt reklámpiacon és olvasói támogatásokból fennmaradjanak. Szűkítenék, sőt el is vennék a külföldi pályázati lehetőségeket, külföldi ügynökökről hadoválva próbálnak újságírókat megbélyegezni, és ki tudja, milyen hatósági zaklatások jönnek még.

A munkánkat egészen biztosan nem a média teljes leuralására törekvő állam akármelyik hivatala fogja megítélni, hanem az olvasók. Nekik pedig továbbra is tetszik, amit csinálunk. Látjuk, hogy minden fontos történésnél – legyen szó választásról, háborúról, járványról, tüntetésről – az olvasók hozzánk és a többi szabad szerkesztőséghez fordulnak. Amikor tétje van annak, hogy az ember megbízható információhoz jusson, mindenki hozzánk jön, nem a kormánymédiához.

A központilag irányított propagandalapok közlik a legtöbbet helyreigazításokból is, és rendre a Telex a legkevesebbet. És akárhogy erőlködik a kormány, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Reuters Institute legutóbbi felmérése szerint a Telexet tartják az egyik legmegbízhatóbb hírforrásnak a magyarok.

Az olvasók nap mint nap bizonyítják, hogy szükségük van a politikai befolyástól mentes hírekre, és nem elégednek meg a pártmédia üres propagandájával. Mert minél bizonytalanabb a világ, annál jobban felértékelődik a valódi újságírói munka. A mi célunk továbbra is az, hogy a legjobb tudásunk szerint beszámoljunk Magyarország és a világ eseményeiről, tekintet nélkül arra, hogy ez az előző, a jelenlegi vagy bármilyen más jövőbeli kormánynak éppen jó vagy rossz. Szerintünk éppen ez javítja a közbizalmat, hiszen amíg a Telex és a többi független szerkesztőség létezik, a magyar emberek biztosak lehetnek benne, hogy kiállunk az érdekeikért, kiderítjük, ha épp megrövidítik vagy átverik őket, és hiteles információkkal segítjük a tájékozódásukat, döntéseiket. És ha kell, a falig elmegyünk, hogy valódi kérdéseket tehessünk fel a hatalom gyakorlóinak.

A Telex azért létezik, mert ti akarjátok. Az olvasók támogatásából jöttünk létre, és addig írunk, amíg mellettünk álltok. Segítsd a szabad sajtót rendszeres támogatással és adód 1%-ával!

„Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését” – írták első pontként a márciusi ifjak, a követelés fontosságát felismerve pedig a Telex szerkesztősége is kiáll a március 15-i követelés és egyben az összes szabad és független magyar szerkesztőség mellett.