Az ügynöktörvényén szigorító Kreml útját járja a Fidesz a sajtó és a civilek elleni harcában

Alig hat héttel azután, hogy az orosz parlamentben felmerült a külföldi ügynökökről szóló törvény szigorítása, a fideszes Kocsis Máté is felvetette az orosz törvény által ihletett magyarországi szabályozás kiterjesztését a sajtóra is.

„Azok a civil szervezetek vesznek részt a magyar belpolitikában, amely szervezeteket vagy külföldről finanszíroznak, és mégis itt fejtik ki a belpolitikai tevékenységüket, vagy azok a médiafelületek, amelyek teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban állnak. Ezeknek a beazonosítása vagy legalábbis ismerete nélkülözhetetlen lesz, ha a szuverenitásvédelemről beszélünk” – mondta Kocsis még a titkosszolgálatok felügyeletéért is felelőssé tett Rogán Antal miniszteri meghallgatásakor.

„Azok a szervezetek, amelyek egy külföldi állam pénzén – ez egy fontos kitétel – olyan belpolitikai befolyásra kívánnak Magyarországon szert tenni, amely nem demokratikus legitimitáson alapul, azt bizony vizsgálni kell, ez egy egyszerű szuverenitásvédelmi kérdés” – mondta aztán a Telexnek.

Példát Kocsis nem mondott – részben ara hivatkozva, hogy ez a titkosszolgálati tevékenység jellegénél fogva sem lenne lehetséges, és egyébként is csak általánosságban akarta felhívni a figyelmet a vizsgálódás fontosságára –, bár a nyilatkozat célja kézenfekvően éppen csak az, hogy jogi következmények nélkül elhangozzék, általánosságban bizalmatlanságot igyekezve kelteni azokkal a demokratikus berendezkedésben egyébként legitim és nélkülözhetetlen szereplőkkel szemben, mint a sajtó és a civil szervezetek, amelyek nem a kormány álláspontjának ismételgetésére szolgálnak.

Hasonló történt a civil szervezetekkel is 2015 után, amikor a kormány migrációt segítő szervezetekről beszélt, noha ezzel a bűncselekménnyel soha nem vádoltak meg egyetlen civil szervezetet sem.

Az orosz szuverenitásvédelem útján

Nem sokkal később az orosz parlament már meg is szavazta a 2012-ben hozott, 2017-ben majd 2020-ban is szigorított törvény további módosítását.

A júniusi orosz döntés alapján – amelyet még két formális parlamenti szavazás követ a törvény életbe léptetéséig – már az sem előfeltétel, hogy a „külföldi ügynök” közvetlenül pénzt kapjon külföldről, elég egy külföldi szemináriumon részt venni – idézte a Parlamentszkaja Gazeta a törvény támogatása mellett érvelő kormánypárti képviselőt, Vaszilij Piszkarjovot.

Az újabb szigorító javaslat egyébként nem mástól, mint a formálisan ellenzéki és Kreml-párti, autoriter nézetei ellenére Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) nevet viselő párt színeiben képviselő Alekszandr Lugovojtól származott, akit az Egyesült Királyság azzal gyanúsít, hogy részt vett a Szövetségi Biztonsági Szolgálattól (FSZB) kiugrott, az orosz államot az oroszországi házrobbantásokkal is megvádoló Alekszandr Litvinyenko londoni meggyilkolásában 2006-ban. (A polóniumos teát eszerint Lugovoj és társa, Dmitrij Kovtun itatta meg a volt ügynökkel, Kovtun egyébként június elején halt meg 57 évesen, a koronavírussal összefüggésben.)

Amerikai mintára hivatkoztak, más lett belőle

A külföldi ügynök fogalmát Oroszországban bevezető törvény 2012-ben született a civil szervezetek ellenőrzésének növelésére. 2017-ben szigorították, kiterjesztve a sajtóra is, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok külföldi ügynöknek nyilvánította az orosz állami Russia Today hírcsatornát és a Sputnik hírügynökséget.

Erre az amerikai igazságügyi minisztériumot az 1938-ban elfogadott törvény jogosította fel, amelyre az orosz törvény védelmezői is gyakran hivatkoznak. (Ez kezdetben a náci propaganda, majd a kommunista propaganda visszaszorítását célozta, az 1966-os módosításig.)

Same same, but different

Az orosz és az amerikai törvény azonban csak felszínesen hasonlítható össze.
Az Egyesült Államokban a külföldi ügynökről rendelkező törvény (Foreign Agent Registration Act – FARA) a már említett 1966-os módosítás óta olyan személyek, szervezetek bejegyzését írja elő, amelyek másik államtól vagy külföldi politikai párttól kapnak pénzt – esetleg osztják azt tovább – a megbízók érdekében eljárva, törvénymódosítást vagy az állami szervek működésének befolyásolását célozva.

A regisztrációt az érintetteknek kell kezdeményezniük, de fontos kitétel, hogy azok esetében, akik ezt nem tették meg, de a kormányzat szerint valójában külföldi ügynöknek minősülnek, a tevékenységi formát az államnak kell bizonyítania.
Ez azonban nem vonatkozik azokra, akik nem politikai, hanem tisztán kereskedelmi célzatú lobbitevékenységet folytatnak: ők 1995 óta a lobbisták nyilvántartásában szerepelnek (LDA) nem esnek a külföldi ügynököket érintő szabályozás alá.

Ez viszonylag szűkre szabja tehát azt a keretet, amelyben valakiből külföldi ügynök lehet – bár sajtóra is vonatkozhat, így lett azzá az orosz állami RT, a Sputnik és a RIA Global.

Függetlenség óvása vagy a hatalom birtoklása

Ezzel szemben Oroszországban akár egy poszt megosztásával is külföldi ügynökké válhat bárki.

A cél hivatalosan a külföldi befolyás visszaszorítása, a gyakorlatban azonban a Kreml véleményétől eltérően gondolkodó civil társadalom megregulázása látszik.

Nem véletlen, hogy a törvény is a 2011-12-es tüntetési sorozat idején született meg – és azóta folyamatosan szigorodott.

A nem kormányzati szervezetek (NGO) után kiterjesztették a sajtóra – így lett külföldi ügynök a ma már lettországi központtal működő Meduza.io is – így könnyen válhat külföldi ügynök bármelyik újságíróból. Az üldöztetésnek persze egyéb törvényi formái is vannak, az Oroszországot elhagyó újságírókról itt olvashat bővebben.

Míg az Egyesült Államokban folyamatos, közvetlen kapcsolat, a megbízó érdekében való érdekképviselet előfeltétel, addig Oroszországban elég pusztán pályázati pénzt elnyerni külföldről, függetlenül attól, hogy van-e közvetlen kapcsolat a donor és a pályázó között.

2020-tól ráadásul kiterjesztették a külföldi ügynök orosz verzióját magánszemélyekre is a sajtóra vonatkozó részen keresztül: elég egy megosztás a Facebookon a külföldi ügynöknek minősített sajtóorgánumtól, így a civil felhasználó máris a törvény hatálya alá esik.

De ehhez elég lehet egy komment is egy külföldi ügynöknek minősített szervezet bejegyzése alá.

Nem nehéz végiggondolni, milyen korlátokat helyez ez a hatalommal kritikus sajtó, vagy bármilyen szervezet nézeteinek terjesztése elé – és ennek nem kell közvetlenül politikainak lennie, hiszen hamar azzá válhat bármi, legyen szó környezetvédelemről, egy beruházás elleni tiltakozásról, a nők jogairól, szegénység elleni küzdelemről, nem is beszélve a kirekesztés elleni – így az LMBTQ-közösségeket érintő – állásfoglalásokról.

A törvény nagyon széles értelmezést ad a „politikai tevékenységnek”, így az könnyedén bárkire ráhúzható.

Az anyagok készítésében vagy az adott, külföldi ügynöknek minősített jogi vagy magánszemély által szervezett rendezvényen való előadói részvétel is a törvény hatálya alá eshet, ami teljesen elzárja a társadalomtól azokat, akiket a hatalom külföldi ügynöknek akar minősíteni.

Eddig csak csúnya volt, most már legyen tilos is

A legnagyobb különbség azonban még hátravan: az amerikai „foreign agent” tevékenysége legális, formálisan egyelőre Oroszországban sem törvényen kívüli az „inosztrannij agent”.

Dmitrij Medvegyev azonban májusban már kezdeményezte, hogy a külföldi ügynökök nyilvános tevékenységét törvényben tiltsák meg. A Vlagyimir Putyin két elnöki ciklusa között, 2008-2012 között jogi kiskapuként szolgáló átmeneti elnök – majd kormányfő, jelenleg pedig Putyin alá rendelve a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökhelyettese – az utóbbi időben mind radikálisabb hangot üt meg Ukrajnát és a a Nyugatot illetően is, így mostani megnyilatkozása – nem függetlenül a február 24-én Ukrajna ellen indított inváziótól – beleillik a folyamatba.

Eddig a „külföldi ügynök” jelző érzelmileg idegenítette el a társadalomtól az érintett szervezeteket, sajtóorgánumokat – már csak azzal is, hogy az érintetteknek minden egyes nyilvános megnyilatkozásuknál, publikált anyaguknál jelezniük kell, hogy ők külföldi ügynökök –, azonban a jogi kirekesztés is egyre inkább magától értetődő lesz.

Medvegyev szerint a jelenlegi szabályozás „nem sok akadályt gördít a káros NGO-k tevékenysége elé”. Azoknak, akik „pénzt kapnak az ellenségeinktől”, az állam gyors és kemény reakciójával kell szembesülniük – mondta Medvegyev, azt állítva, hogy a szabályozás még így is liberálisabb, mint az Egyesült Államokban – ám az összevetés alapján ez a megállapítás kevéssé alátámasztható.

Orosz mintát követ a kormány

Kocsis Máté szavai leginkább ezt az orosz megközelítést tükrözik – bár azon kívül, hogy általánosságban beszélt a külföldi befolyásoltságú civil szervezetekről és sajtóorgánumokról, konkrétumokat nem mondott –, és a kémekkel kapcsolatos negatív érzelmeket igyekezett felerősíteni azzal, hogy a titkosszolgálatok figyelmét hívta fel a vizsgálódások fontosságára, holott egyébként a minősítés még Oroszországban is nagyon is nyilvános adatokból, a szervezetek saját kötelező elszámolásaiból levezethető, hiszen az, hogy egy szervezet külföldi forrásból, pályázatokból jut pénzhez, nem titkos alkuk alapja.

Másnak is megtetszett az ötlet, nem csak Magyarországon, ahol a kormánytöbbség 2017-ben megszavazta a civiltörvényt – az amerikaira hivatkozva, noha általában a civil szervezetek finanszírozására az nem tér ki, miközben a magyar szabályozás 7,2 milliós összeghatár felett minden külföldi forrást egyformán kezel, legyen az pályázati pénz, állami szerv, vagy magánszemély támogatása.

Ezt a törvényt tavaly az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán a parlament visszavonta, de egy új törvény szerint az Állami Számvevőszék minden, 20 millió forintnál nagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező civil szervezetről évente jelentést készít, ami a TASZ szerint célzottan irányulhat majd azokra, akiket a kormány kényelmetlen szervezetnek tekint. Mindezt annak ellenére, hogy az ÁSZ feladata elsősorban a közpénzek kezelésének ellenőrzése, nem pedig a magánforrásokból érkezőké, ráadásul a civil szervezetek pénzügyi beszámolói eddig sem rejthették el, honnan származnak a bevételeik.

A lengyel kormány is próbálkozik

Lengyelországban is tettek kísérletet arra, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonják a konzervatív kormánytól távolabb álló szervezeteket. A tavaly már enyhén finomított törvénytervezet 220 ezer eurós (kb. 87 millió forintos) bevételt meghaladó szervezetektől kér külön elszámolást, az egyébként is előírtaknál részletesebben. A csekélyebb bevételű szervezetek beszámolási kötelezettsége is nő, de kisebb mértékben.

Egyelőre azonban a Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt nem jutott el oda, hogy ezt a törvényt a lengyel parlament meg is szavazza. Arról azonban már 2017-ben – egy időben a magyar civil törvénnyel – döntött a lengyel törvényhozás, hogy a civil szervezeteknek szánt forrásokat, EU-s pénzeket, Norvég Alaptól érkező összegeket onnantól kezdve az állam által létrehozott Szabadság Nemzeti Intézet osztja el a korábbi független testület helyett.

A Freedom House jelentése szerint ez is bizonyítéka a demokratikus gyakorlat elsorvadásának Lengyelországban. A szervezet 59 százalékra értékelte az ország demokráciaszintjét. Igaz, ez még mindig magasabb, mint a magyarországi demokrácia szintjére adott 45 százalékos érték.