El a kezekkel a sajtótól! Támogatás!

Az inflációt lenyomni nem kell félnetek jó lesz

2025. március 15. – 05:59

Az inflációt lenyomni nem kell félnetek jó lesz
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány új gazdaságpolitikájáról szóló nemzeti konzultációról beszél egy szerencsi lakossági fórumon – Fotó: Vajda János / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

788

Az adatok azt mutatják, soha nem állt nyerésre a harcos retorikát egyébként kedvelő magyar kormány az infláció elleni küzdelemben. Ráadásul a régiós összehasonlításban kiemelkedően magas infláció magas kamatokat is jelent, növelve az államháztartási hiány finanszírozásának terheit.

A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, a University College London, és a Világbank kutatói.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024 októberében kijelentette, „az inflációt legyőztük, lefeküdt, ott is‬‭ maradt. Én már régóta elengedtem, az inflációtól már nem kell félni.” Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete az évértékelő beszédében mégis azt mondta, „az infláció alááshatja a többi program sikerét, és megkeseríti az emberek életét”, nem sokkal később pedig jött a hír az 5,6 százalékos februári fogyasztóiár-növekedésről. Felmerül tehát a kérdés: az inflációtól „nem kell félnetek” vagy „félnetek jó lesz”?

A miniszterelnök helyesen látja, az infláció közellenség, mindenki pénztárcáját megterheli, különösen az alacsony jövedelmű háztartások számára‬‭ okoz nehézséget. Sőt, az infláció miatt nem csupán a‬‭ háztartások, hanem az emelkedő hitelkamatok és a fokozódó gazdasági bizonytalanság révén‬ az állami költségvetés is nehezebb helyzetbe kerül, annak ellenére, hogy az infláció átmeneti előnyt is jelenthet az államadósság értékének csökkenése révén.‬

Annak megértéséhez, hogy az infláció legyőzésében mennyire volt sikeres a magyar kormány és a jegybank, először vizsgáljuk meg, hogyan alakult az infláció. Először összehasonlítjuk a magyar adatokat a közép-európai régió országaiban tapasztaltakkal a pénzügyi válságot követő időszakban 2010 és 2024 között.‬‭ Az első ábránkon az éves infláció látható a visegrádi országokban és‬ Ausztriában különböző időszakokban. Az egyes országoknál a bal oldali sárga oszlopokon szereplő adatok azt mutatják, hogy az átlagos éves áremelkedési ütem egyértelműen‬‭ Magyarországon volt a legmagasabb, 4,6 százalék, körülbelül 1 százalékponttal a sorban utána következő‬‭ Lengyelországot megelőzve, ahol 3,7 százalék volt a pénzromlás üteme.

Az elmúlt években gyakran halljuk a „háborús infláció” jelzős szerkezetet. Hogyan értelmezhetjük ezt a‬‭ megfogalmazást az adatok tükrében? A koronavírus-járványt követően, 2021-től‬‭ kezdődően valóban növekedésnek indult az infláció az összes itt vizsgált, az orosz–ukrán háború által egyébként hasonló módon‬‭ érintett országban.

Az ábrán a jobb oldali piros oszlopok alapján egyértelmű az is, hogy 2022, a háború kezdete óta Magyarországon‬‭ nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak, évente átlagosan 11,8 százalékkal, míg a második‬‭ helyen lévő Lengyelországban 10,3 százalékkal, a legjobb inflációs teljesítményt nyújtó‬‭ Ausztriában pedig mindössze 6,4 százalékkal. A középső, kék oszlopokban szereplő, 2010 és 2021 közötti inflációs adatok pedig arra világítanak rá, hogy a magyar inflációs ráta már a háborút megelőző években is térségbeli rekordernek‬‭ bizonyult, a fogyasztói árak évente átlagosan 2,8 százalékkal emelkedtek, míg az ez után‬‭ következő legmagasabb, lengyel adat mindössze évi 2 százalékos átlagos árnövekedést jelez.‬‭

Felmerül a kérdés: a magasabb infláció csak a háztartások vagy az állam számára is emeli a terheket? A második ábra a 10 éves lejáratú államkötvények által fizetendő‬‭ átlagos éves hozamot mutatja az öt vizsgált országban. Azt láthatjuk, a kamatok szintje‬‭ Magyarországon volt a legmagasabb 2010 és 2024 között, évi 5 százalék, egy százalékponttal‬‭ magasabb, mint a sorban következő Lengyelországban.

Az adatok azt is megmutatják, hogy‬‭ az öt ország közötti sorrend megegyezik az átlagos kamat és infláció szintjében, csökkenő‬‭ sorrendben Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Ausztria, függetlenül attól,‬‭ hogy a teljes időszakot, a 2022 előtti, vagy az ezt követő éveket vizsgáljuk.‬‭ Az, hogy a kamatkiadások valójában mekkora terhet jelentenek az‬‭ államháztartásra, az államadósság nagyságától is függ. A‬‭ nemzeti össztermék (GDP) arányában, 2024 szeptemberi adatok szerint, Ausztriában (83,2 százalék)‬‭ és Magyarországon (76 százalék) volt messze a legmagasabb az államadósság aránya, a többi visegrádi ország jóval kevésbé eladósodott (átlagosan 50 százalék alatti adósság rátával).

Vagyis a‬ kamatkiadások bizonyosan Magyarországon jelentik a legnagyobb terhet a költségvetés‬ számára.‬

‭Végezetül, amennyiben az inflációt, és ezzel összefüggésben az állam által fizetett kamatokat,‬‭ akár csak a lengyelországi szinten sikerülne tartani Magyarországon, a költségvetést terhelő‬‭ kamatkiadások jelenleg körülbelül évi 500 milliárd forinttal volnának alacsonyabbak. Az így keletkező‬‭ megtakarítás lehetővé tenné például az áfa 2 százalékpontos, minden terméket‬‭ és szolgáltatást érintő csökkentését, vagy bőven fedezhetné a 4,5 százalékos‬‭ kiskereskedelmi különadó teljes eltörléséből származó körülbelül 250 milliárd forintos bevételkiesést.‬‭ Amennyiben sikerülne követni a cseh, szlovák vagy osztrák kamatszintet, a‬‭ kamatterheken elérhető éves költségvetési megtakarítás értelemszerűen ennél jóval‬‭ jelentősebb lehetne.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni,kattintson ide!

Vágólapra másolva
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!
EUR 399,06 Ft
USD 366,70 Ft
További élő árfolyamok!