Orbán Balázs ’56-os mondatai mutatják meg a Fidesz egyre szaporodó gyengeségeit

Orbán Balázs ’56-tal kapcsolatos kijelentései azért lehetnek politikailag veszélyesek a Fideszre, mert a kegyelmi botrányhoz hasonlóan meghazudtolják azt a képet, amelyet a Fidesz és Orbán Viktor önmagáról kialakított. Novák Katalin döntése a Fidesz családbarát imázsát ásta alá, a miniszterelnök politikai igazgatójának mondatai pedig a Fidesz harcos antikommunizmusát és harcos hazaszeretetét kérdőjelezik meg. A fideszes mitológiában Orbán Viktor gyakorlatilag egyedül küldte haza a szovjet csapatokat a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével.

Ehhez képest a miniszterelnök politikai igazgatója arról beszélt a Mandiner videójában, hogy „pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”. Orbán Viktor egyelőre annyival intézte el az ügyet, hogy a szokásos pénteki rádióinterjújában hibának nevezte Orbán Balázs mondatait, de azt is hozzátette, hogy ő is „velünk harcolna a Corvin közben”. Novák Katalin esetében nem volt ennyire elnéző.

Az Orbán Balázs-ügy a Fidesz több gyengeségére is rámutat. Egyrészt keresztbe tehet a körvonalazódó új kommunikációs stratégiának. A nyáron feltűnő volt, hogy a független sajtót addig módszeresen kerülő Orbán Viktor tőle szokatlan módon többször is szóba állt újságírókkal. Ennek egyik legjobb példája Kötcse volt, ahol a miniszterelnök negyedórán keresztül válaszolt a sajtó kérdéseire, mielőtt elmondta volna szokásos programadó beszédét a fideszes holdudvar előtt. Bármiről lehetett kérdezni Orbánt: az egészségügy és a gazdaság helyzetéről, a Fidesz megújulásáról, a Tisza Pártól és Bese Gergő atyáról is kapott kérdéseket.

Az elmúlt években maximum a fideszes sajtóban szivárogtatták ki Orbán aktuális kötcsei beszédének részleteit. Idén viszont maga Orbán osztott meg videókat az ott elhangzottakról saját Facebook-oldalán. A dunai árvíz alatt a 24.hu-nak sikerült elcsípnie egy kérdés erejéig a gátakat járó miniszterelnököt. (Persze ez nem feledteti azt a tényt, hogy Orbán évek óta nem ad rendes interjút komolyan vehető sajtóterméknek.) A miniszterelnök példáját más fideszes politikusok követték: Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója és Vitályos Eszter kormányszóvivő is hosszabban nyilatkozott a kormánykritikus sajtónak egy-egy témában.

Az elmúlt hetekben felsejlő kommunikációs irányváltás nem a véletlen műve. Az ATV és a Szabad Európa értesülései szerint Orbán zárt körben arról beszélt Kötcsén, hogy megváltozott a belpolitikai csatatér, jövőképek összecsapása lesz a 2026-os választás. A győzelem receptjét is megadta: meg kell nyerni a szakpolitikai vitákat. A Szabad Európa forrásai szerint egészen pontosan úgy fogalmazott: „Meg kell nyerni ezeket a szakpolitikai vitákat. Meg kell nyerni azt a vitát, hogy ugyan sok mindenben kell még javítani a magyar egészségügy helyzetén, de ez akkor is jobb most, mint amilyen a kormányváltáskor volt, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy mindig egyre jobb legyen. Mi tudjuk a legjobban, hogy ennek érdekében minek kell történnie. Ezeket a vitákat pedig nemcsak az egészségüggyel kapcsolatban, hanem a többi nagy területen is meg kell tudnunk nyerni.” Az nem derült ki ebből, pontosan hogyan képzeli el a miniszterelnök a viták megnyerését.

Ez azért meglepő kijelentés Orbántól, mert vezetésével a Fidesz és a kormány évekig mást sem csinált, mint hogy ellehetetlenítette az érdemi szakmai vitákat, legyen szó az oktatásról, az egészségügyről vagy bármi másról. Az esélyét is elvették annak, hogy értelmes párbeszédet lehessen folytatni az olyan fontos ügyekről, mint a migráció, a gyermekvédelem vagy az LMBTQ-jogok. A Fidesz vitakultúrája nagyrészt abban merült ki, hogy: Gyurcsány, Soros, dollárbaloldal, háborúpártiak. A Kötcsén felvázolt irány tehát részben szembemegy a Fidesz eddigi hatalomgyakorlásával.

A Tisza Párt előretörése miatt érezhetik azt a Fideszben, hogy váltaniuk kell. Ami eddig elég volt a győzelemhez, 2026-ban már kevés lehet. Orbán sem véletlenül beszélt megváltozott belpolitikai csatatérről. Bár a híradások szerint egyszer sem mondta ki Magyar Péter vagy a Tisza Párt nevét, nem nehéz kitalálni, minek tudja be az erőviszonyok megváltozását. Orbán persze tagadta, hogy amiatt állt ki a sajtó elé, mert kezd feljönni a Fideszre Magyar Péter pártja. „Egyszerűen hiányoztak” – mondta, amikor arról kérdezték, van-e szerepe a Tisza Párt erősödésének abban, hogy idén megállt válaszolni a sajtónak. Orbán Balázs kijelentései is azért szóltak nagyot, mert 2010 után talán most először van valódi kihívója a Fidesznek. Korábban is voltak necces megszólalásaik fideszes politikusoknak, de nem volt, aki kihasználja azokat.

Tulajdonképpen Orbán Balázs is egy (szakmai) vitát akart megnyerni. Mandineres nyilatkozatával a kormány békepártinak mondott politikáját akarta igazolni. Hogy milyen sikerrel, azt láttuk. Sokkal inkább arra mutatott rá, hogy a Fidesznek a mai napig nem sikerült feloldania az egyre nyíltabb oroszpártisága és 1956 öröksége között feszülő ellentmondást. Kérdés, hogy ezek után fideszes politikusok mennyire lesznek készségesek a kormánykritikus sajtóval. Főleg, hogy Orbán Balázs nem éles helyzetben, kritikus kérdésekre válaszolva hibázott, hanem hazai pályán, a baráti sajtó kamerái előtt. Nem is élő műsorban, hanem egy vágott, szerkesztett videóban hangzottak el a politikai igazgató szavai. Ami egyébként arra utal, hogy azok tartalmával Orbánnak és mandineres beszélgetőtársának sem volt problémája.

Orbán Balázs bakija tehát azt mutatja, hogy a totálisan központosított propagandagépezettel nehéz lesz megnyerni ezeket a szakmai vitákat. Alapjaiban kéne áthangolni az évekig gondosan építgetett kormánysajtót, ahol most Bohár Dánielek mondják meg, épp miért van igaza a Fidesznek. Nehéz elképzelni, hogy szabad kezet adjanak azoknak az újságoknak, amelyeknek jelenleg az az egyetlen feladatuk, hogy kritika nélkül visszamondják a kormányzati narratívát. Emiatt lehet, hogy Orbánék elkezdtek szóba állni azokkal a sajtótermékekkel is, amelyek nincsenek a kormány felügyelete alatt.

A VSquare oknyomozó portál értesülései szerint Orbán is elégedetlen a fideszes média teljesítményével, ezért átalakításokat tervez. Az átalakítás többek között a Fidesz szócsöveként funkcionáló közmédiát és a fideszes influenszerképzőt, a Megafont érintheti. „Orbán úgy véli, hogy az EP-választáson nem tudták sikeresen megszólítani a választókat, ezért változtatásra van szükség” – nyilatkozta a VSquare-nek egy kormányközeli forrás. A június 9-i EP-választást megnyerte ugyan a Fidesz, a meghirdetett hatalmas mozgósítás azonban besült, a 2022-es Fidesz-szavazók jó része nem ment el szavazni.

A botrány rávilágít a Fidesz egy másik problémájára is. Közel húszévnyi kormányzás után mostanra kikoptak vagy kiszorultak a Fidesz első vonalából a tehetséges és autonóm politikusok. Helyüket pedig többnyire pártkatonák vették át, akik inkább a miniszterelnök politikai akaratának végrehajtásában jeleskednek, hiszen eddig erre volt leginkább szükség a párton belüli előmenetelhez. Ezért csúszhatnak be olyan hibák, mint amilyet Orbán Balázs elkövetett.

Az utánpótlás-problémával a 61 éves Orbán Viktor is tisztában van. Tusványoson arról beszélt, hogy „nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek”, illetve „két lábbal a valóságban álló, nemzeti érzelmű, vagány fiatalokra” van szükség. Ha végignézünk a Fidesz sorain, azt látjuk, hogy a néhány éve megkezdett generációváltás nem volt sikeres. A kegyelmi botrányban Novák Katalin és Varga Judit személyében két, évekig épített vezető politikusát is elveszítette a legnagyobb kormánypárt.

Hasonló kritikát fogalmazott meg a fideszes mércével már veteránnak számító Lázár János a Tranzit Fesztiválon. Az elhibázott fiatalítási kísérletről szólva azt mondta, hogy „aztán az nem a legjobban sikerült, ahogy a Magyar Péter, Novák Katalin és Varga Judit sokasága mutatja. (…) Nem jó, ha nagyon fiatalon túl nagy felelősséget kap valaki, tapasztalat nélkül. Az rosszra vezet. És most, azt hiszem, eléggé megégettük az ujjunkat ebben a kérdésben.”

Orbán Balázs elhibázott megszólalása azért is jöhetett rosszul a Fidesznek, mert a kegyelmi botrány óta nem tudják visszaszerezni a közbeszéd irányítását. A nyári politikai uborkaszezont általában Orbán Viktor dominálja, idén azonban minden Magyar Péterről és a kórházi akcióiról szólt. Múlt héten úgy tűnt, hogy végre fogást találtak a Tisza Párt vezetőjén, akiről egészen addig leperegtek a propaganda támadásai. Szerdán jelent meg a kormányközeli Indexen a videóinterjú Magyar Péter exével, Vogel Evelinnel, aki arról beszélt, hogy „Magyar Péter nem az, akinek látszik”. Másnap jelentette be Polt Péter legfőbb ügyész, hogy indítványozta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését az ötkertes balhé ügyében indult nyomozás miatt. Most először került olyan helyzetbe Magyar Péter, hogy nem nála van a kezdeményezés, hanem reagálnia kell a fejleményekre.

Azaz csak kellett volna, mert nem sokáig tartott ez az állapot. A 444 szemléje nyomán csütörtökön már az egész hazai sajtó Orbán Balázs kijelentéseivel volt tele. Október 23-hoz közeledve a botrány bőven elegendő muníciót szolgáltathat Magyar Péternek egy újabb nagy kormányellenes tüntetéshez. Ráadásul megint egy olyan ügyről van szó, ami a Fidesz identitását kezdi ki, cserébe tovább erősítheti a hangsúlyosan nemzeti üzenetekkel és jelképekkel politizáló Tisza Pártot.

Az árvízi védekezés napjaiban úgy látszott, Orbán Balázs kapta meg a feladatot, hogy felvegye a küzdelmet Magyar Péterrel. Addig főleg Menczer Tamás vitte ezt a szerepet, nem sok sikerrel. A miniszterelnök politikai igazgatója kétszer is nyilvános vitára hívta Magyart, aki mindkétszer visszautasította a lehetőséget. Az egészből az lett végül, hogy a Tisza Párt vezetője előbb az M1 műsorában, majd pedig a Kossuth Rádióban szerepelt – pár órával azelőtt, hogy Orbán Balázs kijelentéseit felkapta a sajtó. Ezek után nehéz elképzelni, hogy Orbán Balázs újból vitára hívja ki Magyar Pétert vagy bármilyen formában támadni tudja a legerősebb ellenzéki párt vezérét.