Akár közös ügyek mentén, a DK és Fidesz nélkül is: milyen felállásban működhet októbertől Budapest?

Október elején egyetlen dolog marad változatlan Budapest vezetésében: Karácsony Gergely marad a főpolgármester. Ezenkívül minden teljesen a borul, mivel Karácsonynak egyezkednie kell majd a többségért, és esélyes, hogy eddigi helyetteseitől is búcsúznia kell. A Fővárosi Közgyűlés a következő öt évben egy politikailag sokkal izgalmasabb, inkább ügyek mentén működő testület lesz – legalábbis erre lehet következtetni a pártok nyilatkozataiból. Emellett persze ott lebeg az is, hogy a közgyűlés összeomlik, és új választásra lesz szükség. Hogy és milyen ügyek mentén működhet októbertől Budapest?

A Budapest élén második ciklusát megkezdő Karácsony Gergelynek az elmúlt öt évben általában könnyű dolga volt, mert vele együtt 17 fős ellenzéki többség volt a 33 fős testületben, amihez általában a független Baranyi Krisztina is csatlakozott. A régi választási rendszer szerint Karácsonynak nem is okozna fejfájást a többség kérdése (14 ellenzéki és 9 kormánypárti polgármester), de a Fidesz–KDNP által elfogadott új fővárosi választási rendszer eredményeként összeálló közgyűlést senki nem érezheti magáénak. A kerületi polgármesterekből és kompenzációs listáról bejutott képviselők helyett, most a csak listáról választott képviselőkből összeálló testületben

• 10 helye van a Fidesz–KNDP-nek,
• 10 képviselője a Tisza Pártnak,
• 6 helyet szerzett a DK–MSZP–Párbeszéd,
• 3-at Vitézy Dávid és az LMP listája,
• és szintén 3-at a Kétfarkú Kutya Párt.

Őket egészíti ki 33. tagként a főpolgármester.

Ebben a felállásban két nagy frakció, azaz a Tisza és a Fidesz képviselőcsoportja került a „királycsináló” szerepébe, azaz valamelyik párt képviselőire mindenképp szükség lesz a 17 fős többséghez. Több felállás is előfordulhat, de vannak esélyes és kevésbé esélyes opciók is. Fontos megjegyezni, hogy egy újabb ellenzéki nagykoalíciónak kevés az esélye. Magyar Péter és a Tisza Párt korábban kijelentette: ügyek mentén szeretnének dolgozni, nem tervezik semmilyen együttműködés aláírását. Vitézy Dávid is arról írt korábban, hogy „programalapú együttműködést” szeretne. Emiatt a

felmerülő lehetőségek sokkal inkább kötetlenebb, akár hónapról hónapra változó együttműködések lehetnek, mintsem tartós és fix koalíciós megállapodások.

1. Tisza Párt (10) – Vitézy és LMP (3) – Kutyapárt (3) és Karácsony Gergely

A kialakult közgyűlési felállásban ez az opció pontosan kiadná a 17 fős többséget. Itt feltétlenül szükség lenne a főpolgármesterre vagy valakire az általa vezetett listáról, mert őket csak a Fidesz segítségével tudnák megkerülni. Egy ilyen felállásnak következménye lehetne, hogy Karácsony részben hátat fordít az általa vezetett listán szereplő DK-nak. Egy ilyen felállás lehetővé tenné Magyar Péternek és pártjának is, hogy sem a Fidesszel, sem pedig a Magyar által „kék Fidesznek” nevezett DK-val ne kelljen együttműködnie. Karácsony ráadásul ehhez a többséghez hozhatná magával az általa vezetett listáról a két párbeszédes képviselőt, Barabás Richárdot és Béres Andrást, esetleg még az MSZP-s Tüttő Katát is, amivel már bőven bebiztosítaná magát.

Az utóbbi időben egyébként több jel is arra utalt, hogy a DK és Párbeszéd – amelynek a főpolgármester is tagja – eltávolodott egymástól.

Júniusban a Fővárosi Közgyűlés megválasztott tagja, a párbeszédes Barabás Richárd szállt bele a DK-ba és Gyurcsányba is. Barabás kijelentette, hogy az ellenzék újraszerveződésében Gyurcsány Ferencnek nem lehet szerepe, és arról is beszélt, hogy 2026-ban a DK nem lesz abban a helyzetben, hogy az ellenzék „domináns pozíciójából” politizáljon. Augusztus végén aztán érkezett az újabb jel: Barkóczi Balázs, a DK politikusa jelezte, hogy sem Karácsony Gergely, sem a Párbeszéd nem kereste őket, hogy a fővárosról tárgyaljanak. „Számunkra egyértelműen azt mutatják, hogy a Párbeszéd elhagyta ezt a megállapodást” – írta a DK-s Barkóczi.

Eközben Magyar Péter hétfőn arról beszélt, hogy a korábbi külön egyeztetések után a héten együtt is leülnek Kovács Gergellyel, a Kutyapárt elnökével és Vitézy Dávid listavezetővel. Magyar kereste Karácsony Gergelyt is, akivel állítása szerint hamarosan ismét egyeztetnek majd. Vitézyvel és Karácsonnyal egy körben már tárgyalt a Tisza elnöke: a főpolgármesterrel folytatott találkozóról semmilyen konkrétum nem látott napvilágot, a Vitézy-s egyeztetésről pedig csak annyi derült ki, hogy egyetértettek abban: a fővárosi cégek élére nyílt pályázaton kell vezetőt választani.

2. Tisza Párt (10) – DK–MSZP–Párbeszéd (6) – Kutyapárt (3)

Jóval kevesebb esélye van annak, hogy bármilyen, főleg kimondott együttműködés jöjjön létre ebből. Bár Karácsony Gergely korábban említette ezt a felállást – amivel már 20 fős lenne a többség – Magyar Péter ebben aligha lehet érdekelt. A Tisza elnöke többször elmondta, hogy sem a DK-val, sem a Fidesszel nem szeretne együttműködni, mert nem akarja a hatalom közelében tartani őket Budapesten. Ráadásul valószínű, hogy a Demokratikus Koalíció is inkább kerülné Magyart, mivel az ellenzéki pártok közül ők egyértelműen ellenségnek jelölték ki a politikust.

3. Tisza Párt (10) és a Fidesz (10)

Ez egyik kevésbé esélyes opció, még ha a két nagy frakció összefogása egyértelmű többséget jelentene, és gyakorlatilag bárhol keresztbe tehetnének a főpolgármesternek. A Fidesz viszont a fővárosban a korábbinál „harciasabb”, kevésbé kompromisszumkész politikára készülhet. Erre utal, hogy a Fővárosi Közgyűlésbe a Fidelatisban kinevelt fiatalokat küldtek, listavezetőjük, Szentkirályi Alexandra pedig Karácsony vagy Magyar Péter nevét meghallva gyurcsányozásba kezd. Ez történt akkor is, mikor Magyar egyeztetésre hívta, mint az összes többi listavezetőt is.

4. DK–MSZP–Párbeszéd (6) – Fidesz (10) és a főpolgármester

A fenti Tisza–Fidesz-felállás magának a Tisza Pártnak sem lenne kedvező, mert Magyarék nemcsak a DK-t, de a kormánypártokat is igyekeznek elkerülni. Ahogy az is meglepő lenne, ha ez a 4. verziójú tengely alakulna ki. Egy ilyen összefogás miatt mindkét félnek magyarázkodnia kellene, ráadásul beigazolódna Magyar Péternek a kampányban hangoztatott állítása, hogy szükség esetén összefog a Fidesz és a „kék Fidesz”, azaz a DK és a kormánypártok.

Az ügyek mentén ki mit képvisel?

A fővárosban rengeteg az olyan szakmai és technikai jellegű kérdés, amiben korábban sem volt vita, a pártok teljes egyetértésben szavaztak, ilyen lehet például a költségvetés is. Ezen a kategórián kívül viszont akadnak bőven véleménykülönbségek. A kampányban leginkább a főpolgármester-jelöltek villantották fel, hogy mik a terveik Budapesttel, de azért a pártok is bemutatták elképzeléseiket. Miután a felek inkább „ügyek mentén” kialakított együttműködésről beszélnek, a programok alapján jól látszik, hol vannak átfedések, és hol húzódnak a törésvonalak. Ez nagyban befolyásolhatja majd a következő öt évet.

Vitézy Dávid és a Tisza Párt között egyetértés mutatkozott abban, hogy a Fővárosi Önkormányzathoz tartozó cégek vezetőit nyilvános pályázaton válasszák ki. Ezek alapján a Tiszának várhatóan az ellen sem lesz kifogása, hogy a vállalatok felügyelőbizottságaiban ne a pártok jelöltjei üljenek. Ezt Vitézy Dávid a kampány alatt végig határozottan képviselte. Magyar Péter a választás előtt közzétett posztjában, amiben leírta, hogy mit tartanak fontosnak a fővárosban, szintén akad olyan pont, ami átfedésben van Vitézy programjával: ilyen az éjszakai metró, a bérlakásprogram, a köztisztaság és például a gyalogoshíd is.

A Tisza és Karácsony Gergely programja és tervei között is akad közös cél. Egyik fontos elem, hogy Magyar és Karácsony Gergely hibának tartja a szolidaritási hozzájárulás címen évről évre egyre több elvonást Budapesttől. A kormány által beszedett hozzájárulás ellen Karácsonyék évek óta küzdenek. Nemrég viszont Magyar Péter is arról beszélt, hogy ő többek közt azt is egy budapesti olimpia feltételének tartaná, hogy a kormány adja vissza „azt az évi 75 milliárd forintot, amit elvesz szolidaritási hozzájárulás címen, ami lehetetlenné tesz a fővárosban minden fejlesztést”. De vannak konkrétabb programpontok is, amiben átfedés van: ilyen többek közt a bérlakásprogram, a Duna-part bevonása a budapestiek életébe és a zöldterület-növelés is.

A Kétfarkú Kutya Párt főpolgármester-jelölt híján konkrét Budapest-programot nem hirdetett. A párt fővárosi képviselői viszont részben Karácsonyt, részben Vitézyt támogatták. Baranyi Krisztina, a párt fővárosi listavezetője a választás előtt egyértelműen kiállt Karácsony mellett, de ugyanúgy megjelent Vitézy Dávid mellett is bizonyos ügyekben. A közgyűlésbe szintén bejutó Döme Zsuzsanna és Kovács Gergely pedig Vitézy mellett sorakozott fel. Kovács egyébként szintén egyeztetett Magyar Péterrel, gyorsan meg is találták a közös pontot: az örök élet és az ingyensör fontosságában egyetértettek, ahogy abban is, hogy „jobb lenne, ha a Fidesz-DK szövetség a jövőben az ellenzéki térfélen tudna még inkább kiteljesedni”. Kovács egyébként korábban arról beszélt a Telexnek, hogy szerinte

„mind a karácsonyos, mind a vitézys, mind a Magyar Péter-es csapatnak beleférünk, szerintem együtt is tudnánk dolgozni mindegyikkel.”

Ügyek és programpontok szintjén persze akadnak különbségek is, amik vitához is vezethetnek majd. Vitézy Dávid a kampányban az egyik legfontosabb céljának a BKK-rendészet létrehozását jelölte ki. Emiatt a legtöbb vitájuk Karácsony Gergellyel volt, aki Vitézy azon mondatán háborodott fel, hogy a „tömegközlekedés nem hajléktalanszálló”. A főpolgármester szerint nem szabad „stigmaként” használni a hajléktalanságot, és még nem tartja szükségesnek egy különálló BKK-rendészet létrehozását. Magyar Péter pedig alakítana a Lánchíd jelenlegi, Karácsonyék által bevezetett forgalmi rendjén, de arról is írt, hogy a „politikusoknak nem feladata, hogy megmondják, hova kell kerékpársáv vagy kerékpárút”. A részletekbe viszont nem ment bele.

Ami biztosan látszik egy hónappal a minden szempontból új Fővárosi Közgyűlés megalakulása előtt, hogy bonyolultabb és összetettebb lesz, mint korábban. Ha a pártok között valóban nem lesz koalíció, és tényleg programok és ügyek mentén politizálnak, az sokkal több, akár érdemi vitát is eredményezhet. A következő hetekben dől majd el, kinek mi a szándéka a „főváros parlamentjével”, irányítható-e ebben a formában Budapest.

Az első fontos kérdés az lesz, hogy ki kerülhet Karácsony Gergely mellé helyettesként, ugyanis azt a közgyűlésnek is meg kell szavaznia.

Bár a főpolgármester kettő jelenlegi főpolgármester-helyettesét is megtartaná, Magyar Péter korábban jelezte: ellenzi, hogy Kiss Ambrus és Tüttő Kata a helyén maradjon. Hogy ebben és a város működőképességét biztosító kérdésekben sikerül-e dűlőre jutni, arra várhatóan az október elejei alakuló ülésen kapunk majd választ.