Eldől, hogy Donáth Anna után kiben látja a Momentum tagsága a reményt a megújulásra

Talán még soha nem volt akkora tétje a tisztújításnak a Momentum történetében, mint vasárnap, amikor arról kell döntenie a tagságnak, hogy ki tudja kivezetni a pártot a mostani válságból. A Momentum 3,7 százalékos eredményével kizúgott az Európai Parlamentből, ráadásul a Fővárosi Közgyűlésbe sem jutott be. A választás másnapján Donáth Anna bejelentette, hogy lemond a párt éléről, majd a teljes elnöksége követte a példáját.

A vasárnapi tisztújításon a párt két országgyűlési képviselője száll versenybe az elnöki posztért: Fekete-Győr András, a párt alapító elnöke, volt miniszterelnök-jelöltje és Tompos Márton, a Momentum jelenlegi alelnöke, aki az elmúlt években leginkább a korrupciós ügyek felderítésével lett ismert. A Népszava információi szerint a választási bukás óta szinte polgárháborús viszonyok alakultak ki a párton belül, és komoly vetélkedés alakult ki a két elnökaspiráns között. Az elnökségből három népszerű szereplő, Soproni Tamás, Hajnal Miklós és Orosz Anna már biztosan távozik, míg Bedő Dávid és Cseh Katalin újraindulnak a tisztségükért.

Az új vezetésnek döntenie kell, hogy milyen irányba induljon a Momentum a következő időszakban, és a 2026-os országgyűlési választásnak milyen konstrukcióban vágjon neki. Összefogjanak-e megint a DK-val és Gyurcsány Ferenccel, akit a leköszönő elnök, Donáth Anna pár hónapja még a kormányváltás gátjának nevezett? Közeledjenek-e inkább Magyar Péter felé, ami akár a Momentum teljes megszűnésével járhat? Vagy a 2018-as választás után ismét megpróbáljanak önállóan nekivágni a választásnak, aminek szintén megvan a veszélye: ha 2026-ban sem érik el az 5 százalékos bejutási küszöböt, nem valószínű, hogy ismét fel tudnak állni a padlóról.

A párt új vezetése elé kerül az a dilemma is, hogy tovább erősítsék azt a markáns liberális vonalat, amit Donáth Anna fogalmazott meg a párt legutóbbi, januári tisztújításán, vagy szakítva ezzel, valami egészen más irányba mennek-e el. Miben tud a Momentum újat vagy mást hozni, mint a Tisza Párt vagy más ellenzéki párt? Hogyan lehet visszakapaszkodni a 3 százalékról?

Az elmúlt hetekben Fekete-Győr András és Tompos Márton is végigjárta a Momentum alapszervezeteit, munkacsoportjait, és igyekezett meggyőzni a tagságot a programjáról. Fekete-Győr egy kétes hátterű közvélemény-kutatást is előrántott valahonnan, amellyel azt bizonygatta, hogy a mai napig az ellenzéki szavazók között népszerűbb és ismertebb, mint az ellenfele. Információink szerint a héten elnökjelölti vitát is tartottak zárt körben, de ennek részleteit szigorúan házon belül tartották.

Fekete-Győr mellett szólhat az az érv, hogy az ő vezetése alatt érte el eddigi sikereit a Momentum a NOlimpia-kampány alatt és a 2019-es EP-választáson. A 2021-es ellenzéki előválasztáson ugyanakkor az derült ki: a választók nem látják benne a kormányzóképességet. Tompos Márton népszerűségét több helyi korrupciós, környezetkárosító ügy felderítése alapozta meg, és több fideszes vitapartnerrel szemben sem vallott szégyent felkészültségben. Az országos ismertsége azonban biztosan alacsonyabb, mint a Momentum több más politikusának. Mindemellett a párt jelenlegi alelnökeként az ő felelőssége is felmerül a választási kudarcban.

„A Momentumban változás kell, ha a párt ismét sikeres szeretne lenni. A választási eredmény ugyanis összességében drámai mélypontja a Momentum történetének” – írta Fekete-Győr András Donáth lemondása után Facebookon. A párt korábbi elnöke azt ígérte: készen áll arra, hogy megfordítsa a lefelé tartó tendenciát. „Tudom, hogy van igény egy modern, progresszív, cselekvő erőre a magyar politikában.” Arra számít, hogy világos, közérthető ajánlattal és következetes politizálással vissza fogják szerezni a választók széles tömegeinek bizalmát.

„Más irányba szeretném vinni a pártot, szolgáltatópárti vonalat képzelek el. Nagyon remélem, hogy a tagság is az irányváltásra fog szavazni”

– mondta később Tompos a Telexnek. A Momentum szövetségpolitikáján is változtatna, ennek részleteit azonban csak megválasztása után árulná el.

Tompos szerint vérfrissítésre lenne szükség az elnökségben is, és új, eddig kevésbé ismert szereplőkkel vezetné a pártot. Az elnökjelölt helyi megoldásokon, pilot projekteken keresztül mutatná meg, hogyan lehetne jobban működtetni az országot. „Sok párt csak beszél a problémákról, de miért nem oldjuk meg például a szűrőbuszok országos hiányát?”

A Momentum a június 9-i EP-választáson mindössze 3,7 százalékos eredményt ért el, és ezzel egyetlen mandátumot sem nyert. Öt éve a választók 9,93 százaléka szavazott a Momentumra, és két képviselőt, Donáth Annát és Cseh Katalint delegálhattak az Európai Parlamentbe. Budapesten nem kerültek be a Fővárosi Közgyűlésbe sem, a listás szavazáson 4,98 százalékon végeztek. Három fővárosi kerületben adja a Momentum a polgármestert (Soproni Tamás Terézvárosban, Pikó András Józsefvárosban és Rózsa András Zuglóban), de egyetlen megyei jogú városban sem jött össze a győzelem a Momentumnak.

A látható mélyrepülés azért is fájhat nagyon a pártnak, mert nem így indultak neki az idei választásnak:

a Momentum célja az EP-választáson minimum az volt, hogy megtartsák a 2019-ben megszerzett két mandátumukat, míg az önkormányzati választáson növelni szerették volna polgármestereik számát.

Magyar Péter berobbanása a Momentumnak ártott talán a legtöbbet az ellenzéki oldalon: hetek alatt bezuhant a párt népszerűsége, és szavazóik jelentős része átvándorolt a Tisza Párthoz.

„Az ellenzéki oldalon talán én mutattam a legtöbbet politikai felelősségvállalás terén az elmúlt években. Ahogy a 2022-es választások után is egyedül én vállaltam a felelősséget, most is vállalni fogom, bármi is történjen” – mondta a választás előtt pár héttel Donáth a Telexnek adott interjúban, amikor arról kérdeztük, lemond-e a pártelnöki posztról, ha nem jön össze a két mandátum.

Ezt meg is tette rögtön a választás másnapján, és a párt teljes elnöksége követte. „Az európai parlamenti eredményünk kudarc – még akkor is, ha úgy érzem, hogy a választók elsősorban az erőre mondtak igent, nem pedig a mi európai parlamenti munkánkra mondtak nemet” – írta bejegyzésében a Momentum elnöke, hozzátéve: csak úgy érdemes politizálni, ha az ember azt teszi, amiben hisz, és úgy fekszik le minden este, hogy tiszta a lelkiismerete. „A lelkiismeretem pedig úgy marad tiszta, ha vállalom a felelősséget, és lemondok a pártelnöki pozícióról.”

Donáth 2021 őszétől fél évig volt a Momentum elnöke, majd idén januárban tért vissza a párt élére Gelencsér Ferenc lemondása után. Fekete-Győr András jóval rutinosabb ebben a szerepben: ő vezette a pártot az alapítástól 2021 őszéig. Az ellenzéki előválasztás első fordulója után mondott le, miután a miniszterelnök-jelöltek versenyében jócskán alulmúlta az előzetes várakozásokat.

Amint azt a hét elején megjelent elemzésünkben is írtuk: a következő időszak fontos kérdése az lesz a Momentumban, hogy ki lehet-e törni a kispártiságból, ahova az elmúlt hónapokban többek között Magyar Péter megjelenésével jutottak.

A pártban van, aki úgy látja, hogy 2026-ban meghatározó erő lehet a Momentum, és a DK visszaesésével megnyílt a lehetőségük előttük. Más szerint csak nagy áldozatokkal, radikális lépésekkel van esélyük a következő országgyűlési választáson jó eredményt elérni.