Menczer érve a Momentum politikusának kritikájára: Aki nem bírja a kockázatokat, az ne menjen politikusnak

2023. január 26. – 22:18

Menczer érve a Momentum politikusának kritikájára: Aki nem bírja a kockázatokat, az ne menjen politikusnak
Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese és Menczer Tamás, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium államtitkára vitázott, a moderátor Boris Kálnoky, az MCC Média Iskola vezetője volt – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Az elmúlt években nem sokszor volt rá példa, hogy szakpolitikai kérdésről vitázott volna kormánypárti és ellenzéki képviselő a parlamenten kívül. Menczer Tamás külügyi államtitkár és Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese a keleti nyitásról beszélgetett a NER kedvenc kávézójában, a Scrutonban. Az államtitkár szerint az úgynevezett keleti nyitást igazolja, hogy az elmúlt években beruházási és exportrekordot döntött Magyarország, és egymás után jönnek a kínai, valamint dél-koreai beruházók. A Momentum politikusa szerint ugyanakkor a kínai és orosz kapcsolatoknak magas a politikai, nemzetbiztonsági kockázata, a milliárdos program helyett pedig inkább rendet kellene tenni az országban, és akkor maguktól jönnének a beruházók. „Aki nem bírja a kockázatokat, az ne menjen politikusnak” – javasolta Menczer, a moderátor pedig egy óra után lelépett.

„Nem érek rá ma este, de mégis itt vagyok.” Valószínűleg nem sok moderátor kezdett már így egy beszélgetést. A 293 millió forintnyi közpénzből kialakított kormánykedvenc, konzervatív kávézóban ezt is megéltük szerda este. Boris Kálnoky, korábbi újságíró, a közpénz-milliárdokból felhizlalt MCC Média Iskola vezetője sokkal inkább a saját anekdotáival volt elfoglalva a kérdések helyett, és egy óra után lelépett, mert programja volt. A magyar származású újságíró egy percig sem próbált elfogulatlannak tűnni a vita során: rendre félbeszakította Tompost, vagy szándékosan ferdítve, lebutítva összegezte az ellenzéki politikus szavait.

Ezt leszámítva olyannak lehetett szemtanúja az az ötven-hatvan ember a Veres Pálné utcai Scrutonban, amire az elmúlt években ritkán volt példa. Leült egymással szemben egy kormánypárti és ellenzéki politikus vitázni, és nem Gyurcsányról, dollárbaloldalról vagy O1G-ről volt szó.

Sikeres-e a keleti nyitás?

„Furcsa lenne, ha azt mondanám, hogy a keleti nyitás politikáját elhibázottnak tekintjük, mégis ezt a politikát csináljuk” – fogalmazott Menczer a vita elején. Szijjártó Péter 2014-ben külgazdasági fókuszú külpolitikát hirdetett, mert „az az idő lejárt, amikor a külpolitika és a diplomácia önmagáért van”, és Menczer szerint olyan külpolitikára van szükség, amiből a magyar emberek profitálni tudnak.

Menczer Tamás szerint a keleti nyitás siker – Fotó: Huszti István / Telex
Menczer Tamás szerint a keleti nyitás siker – Fotó: Huszti István / Telex

Márpedig a keleti nyitást ilyennek tartja az államtitkár, ezért folytatni kell. A program 2014-es meghirdetése óta minden évben beruházási és exportrekordot döntött Magyarország. Az elmúlt négy évből háromszor Dél-Korea, egyszer Kína hozta a legtöbb beruházást Magyarországra. A járvány után is rekordot dönt a foglalkoztatottság, ami a keleti beruházások nélkül nem menne.

Tompos Márton szerint azonban sikerről aligha lehet beszélni. Orbán Viktor korábbi szavait idézte a Momentum politikusa: a miniszterelnök ugyanis 2017-ben azt a célt tűzte ki, hogy

„a magyar export kétharmadában menjen a hagyományos nyugati piacainkra, és legalább egyharmadában menjen keleti piacokra.”

Ehhez képest a GKI adatai szerint 2014 és 2021 között a V4-es országokhoz képest is messze lemaradva, mindössze 17 százalékkal nőtt Magyarország exportja Ázsia felé, míg Lengyelországé 69 százalékkal, Szlovákiáé 45 százalékkal – sorolta. Mindeközben Magyarország milliárdokat költött el a keleti nyitásra.

„Van még dolgunk, képviselő úr, Önnek ebben igaza van” – reagált Menczer, a bemutatott számokkal azonban vitatkozott. Az ő papírja szerint 2010 és 2021 között a keleti nyitás országaiba 44 százalékkal bővült az export.

Menczer: Aki nem bírja a kockázatokat, az ne menjen politikusnak

A keleti nyitás azonban nem jelent nyugati zárást – tette hozzá a külügyi államtitkár, és úgy fogalmazott, a kormány minden irányban és relációban igyekszik gazdasági kapcsolatokat építeni: a Kelet és Nyugat mellett Dél fele is.

Azzal egyetértett Tompos, hogy globálisan is nyitni kell a gazdaságot. A Momentum képviselője szerint azonban a nyitásnál a külkereskedelmi szempontok (export, beruházások) mellett figyelembe kell venni a külpolitikai és biztonságpolitikai aspektust is. Az orosz és kínai kapcsolatoknak szerinte kifejezetten magas a politikai és biztonsági ára. Példaként azt említette, hogy az oroszok feltörték a magyar külügy szerveit, de azt sem lehet tudni, milyen elköteleződés szerepel a Budapest–Belgrád-vasútvonal titkosított szerződésében, és a Fudan Egyetem budapesti kampuszát, valamint a letelepedési kötvényeket is ide sorolta.

„Aki nem bírja a kockázatokat, az ne menjen politikusnak”

– mondta Menczer, hozzátéve, hogy Németország is üzletel Kínával, épp ma nyitott a kínai CATL akkumulátorgyára Thüringiában. Mint fogalmazott, a kormány minden beruházásnál a magyar érdekeket képviseli. Megnézik a pro és kontra érveket, és ha a pro serpenyőben több minden van, akkor lépnek. A beruházásokért „öldöklő verseny folyik egész Európában” – tette hozzá.

Tompos ezzel a megközelítéssel vitatkozott. Szerinte nem a kormánynak kell versenyeznie a cégekért, hanem a cégeknek a piacért. „Ha akarunk exportbővülést, beruházást, (…) ahhoz először itthon kell rendet tenni. Ahhoz előbb el kell érni, hogy az oktatásban, egészségügyben, szociális ellátásban, adópolitikában stabilitás és fejlődés legyen” – jelentette ki a Momentum politikusa. Ha a kormány stabil környezetet teremt a cégeknek, akkor megtalálják a magyar piacot, és nem kell ehhez sok milliárd forintot kidobni Magyar Nemzeti Kereskedőházra.

Azzal egyetértett az államtitkár, hogy a beruházásokhoz rendnek kell lennie az országban.

„Ha azt nézzük, hogy a beruházások minden évben rekordértékben jönnek, akkor ez azt jelenti, hogy Magyarországon politikai és gazdasági értelemben rend van”

– mondta Menczer. Szerinte azért jön Magyarországra ennyi beruházó, mert a politikai környezet stabil, az adók alacsonyak és a kormány támogatja a beruházásokat. Ezek a támogatások szerinte 5-7 éven belül megtérülnek a központi költségvetésnek, és attól kezdve profitot hoznak az országnak.

Tompos Márton szerint az orosz és kínai kapcsolatoknak kifejezetten magas a politikai és biztonsági ára – Fotó: Huszti István / Telex
Tompos Márton szerint az orosz és kínai kapcsolatoknak kifejezetten magas a politikai és biztonsági ára – Fotó: Huszti István / Telex

„A kormány megvásárolja a munkahelyeket” – vágott vissza Tompos, és hozott egy példát. A kormány 78 milliárd forinttal támogatta az SK Innovation iváncsai akkumulátorgyár építését. A dél-koreai cég 1900 munkahelyet ígért, ami azt jelenti, hogy állásonként 41 milliót fizetett a kormány. Mindezek után pedig a momentumos politikus szerint Fülöp-szigeteki, indiai és kazah dolgozókat hoznak ide a keleti cégek, így nem jelent valódi támogatást, munkahelyeket a magyar embereknek.

„Téved” – mondta Menczer, aki szerint magyar beszállítókkal dolgoznak a beruházók, ez a tárgyalások során is fontos szempont. A Momentum politikusa arról is beszélt, hogy a Magyarországra érkező keleti beruházók alapvetően nyugatra termelnek, így az ország nyugati kitettsége valójában nem csökken, holott Orbán Viktor pont ezért hirdette meg a keleti nyitást.

A vitán szó volt még a kínai vakcinák beszerzéséről és az orosz–ukrán háborúról is. Abban egyetértettek, hogy a legjobb az lenne, ha a háborút lezárnák az érintettek. Menczer szerint ezt tárgyalóasztalnál tudnák elérni a felek, Tompos szerint pedig azzal, ha az oroszok kivonulnának Ukrajnából.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!