A választás óta mintha teljesen elfelejtette volna Magyar Pétert és az atomháborút a Megafon

Június 9-i választás előtt a Megafon tucatszámra állította elő a Magyar Péterrel foglalkozó lejárató anyagait, amit utána rengeteg pénzből népszerűsítettek. Eközben a kormány és Orbán Viktor hadba lépésről, atomháborúról, és arról beszélt, hogyan akarja a NATO „belerángatni” Magyarországot a háborúba. A választás után sok minden változott a kommunikációban: a NATO már nem olyan veszélyes, világháborúról már nincs szó, a Megafon-univerzumban pedig mintha megszűnt volna Magyar Péter.

Az EP- és önkormányzati választás hivatalos kampányidőszaka előtt már bőven elkezdődött a választók kommunikációs szőnyegbombázása: plakátok, mindenhol felugró reklámok, szórólapok és az utcán megjelenő politikusok. A legintenzívebb kampányt most is a kormány, a Fidesz és a hozzájuk közel álló médiagépezet, illetve szervezetek folytatták, így például a Megafon is.

A kormánypártok az idei választás tétjének, fő üzenetének egészen egyszerű témát választottak: háború vagy béke. Az ellenzék szerintük a háborút akarja, háborúpárti, míg a Fidesz–KDNP azon kevesek közé tartozik Európában, ami a „mainstreammel szemben” békét akar és békepárti. A kampány alatt végig erről is szólt minden, az utolsó napokban Orbán már egyenesen hadba lépésről, és arról beszélt, hogy a háborúból csak a kormány megerősítésével lehet kimaradni. Az utcákon a háború szó betűi mögül ellenzéki politikusok néztek ki: Magyar Péter, Karácsony Gergely, Soros György és Gyurcsány Ferenc. Egy másik plakát pedig azt hirdette róluk, hogy „háborúpártiak”. Eközben Orbán a „béke” szó mögül pillantott le az utcákra.

A „háborúpárti” ellenzékből pedig a NER-t otthagyó, néhány hónap alatt a legnagyobb ellenzéki pártot összehozó Magyar Pétert emelték ki. Vele a kormánypropaganda mindennap külön foglalkozott, ebben kiemelt szerepet kapott a Megafon is. A béke vagy háború kérdésére leegyszerűsített választást és Magyar támadását persze nemcsak a Megafon tolta teljes erőbedobással, hanem például a politikusok is. Magyar a választás után is megkapja a kiérdemelt figyelmet: leginkább a szórakozóhelyes balhéját emlegetik, de az Európai Néppárton és Manfred Weberen keresztül igyekeznek „összeháborúpártizni” is.

A „profi Facebook harcosokat képző” Megafon viszont irányt váltott azután,

hogy csak áprilisban 233 millió forintot költöttek el csak a Facebookon a kampányra.

A kormánypárti influenszerek – akiket Szijjártó a kampányban „internetes harcra” biztatott – a kampányban a legtöbbet Magyar Péterrel foglalkoztak. Néhány látványosabb példa: Bohár Dánielnek a választás előtti szombaton 24 bejegyzése volt a Facebookon, ebből 16 Magyarral foglalkozott, értelemszerűen támadólag. Néhány nappal korábban, május 30–31-én is a Tisza Párt alelnöke volt a központi téma Bohárnál: 17 bejegyzésből 10 csak „pszicho Petivel” foglalkozott, de korábban sem volt más a helyzet.

Apáti Bence is hasonló a lendületben volt: június 6-án 12 posztjának a fele Magyart ekézte, és vádolta különböző dolgokkal, de május közepén is akadt bőven nap, amikor csak vele foglalkozott. Trombitás Kristóf május utolsó két napján 19 alkalommal tett közzé bejegyzést, ezek fele „öcskösömmel” foglalkozott, mert Trombitás így szólítja Magyart. Amikor épp nem Magyar Péter minden apró mozzanatát szedték apró darabokra, akkor általában a megafonosok a kormány központi narratíváját, azaz a „háború vagy béke” témakört vitték. Ez persze nem meglepő.

Az annál inkább, hogy a Magyarral foglalkozó tartalmakat gyakorlatilag nullára csavarták a választás utáni napokban. Az említett kormánypárti tartalomgyártók utoljára Magyar ATV-s kivonulásán viccelődtek néhány napig, de ez is a választás másnapján, június 10-én történt. Az azóta eltelt lassan több mint három hétben a Megafon-univerzumban mintha megszűnt volna az EP-választáson a második legjobb eredményt elérő Tisza Párt alelnöke.

Nem mintha nyaralni mentek volna, vagy nyáron inkább recepteket és családos fotókat osztanának meg. A foci-Eb mellett – amiben mindig megtalálják a politikai támadás lehetőségét – kiemelt helyen kezdtek el foglalkozni a választáson gyenge eredményt elérő ellenzéki pártokkal. Orbán új EP-formációja és a béke témaköre mellett Bohár a foci-Eb-re pörgött rá, közben a szocialistákat és a Momentumot is osztja, az utóbbit némi románozással fűszerezve. Trombitásnál is a foci körül forog a világ, jut bőven momentumos „mém” is, de foglalkozik a Párbeszéddel és Gyurcsánnyal is. Apáti Bence is inkább Cseh Katalint és Donáth Annát „búcsúztatja”, de a „békepárti” kormányzati üzenetek sem maradnak el.

Június 10-e után Deák Dániel is lecsavarta a Magyar-őrületet, pedig a kampány alatt mindennap szánt neki egy-két bejegyzést. Azóta a foci és a kormány narratívája mellett a rossz eredményeit értékelő Momentummal, MSZP-vel és DK-val van elfoglalva. Korondy Tamás a választási kampány alatt gyakorlatilag kizárólag Magyarral foglalkozott posztjaiban, június 11. után nála is nyoma veszett „Pszichópetinek”. A jobboldali influenszer nyárra visszatért az európai jobboldal erősödéséhez és a focihoz.

A Megafon csendje azért is szokatlan, mert a választási kampányban Magyar Péter minden félmondatára, az összes, a politikust rossz fényben feltüntető pletykára ugrottak.

Most viszont egyetlen alkalommal sem foglalkoztak Magyar Péter ötkertes bulijával, ahonnan a politikust biztonsági őrök vezették ki.

Pedig az eseményről olyan videók is előkerültek, amelyeken Magyar állítólag fiatal lányokkal táncol. A rendőrség pedig rongálás és garázdaság miatt nyomozást indított egy Dunába dobott telefon miatt, amit Magyar állítása szerint azért vett el egy férfitól, mert az videózni kezdte. Az üggyel sem az eddig említett megafonosok, sem a többiek nem foglalkoztak: a legnagyobb Facebook-hirdetési pénzeket költő megafonos „harcosok” közül Szarvas Szilveszter, Déri Stefi, Ibolya Csenge és Kopasz Oszt is elment az eset mellett.

A Megafon Magyar Péter-telenedése azért is érdekes, mert a kormányközeli média közben a Tisza „háborúpártiságáról”, illetve arról cikkezett, hogy Brüsszelben hogyan álltak be a „globalistákhoz”. A hivatalos kormánypárti nyilvánosság Magyar Péter belvárosi buliját is részletesen elemezte. A Magyar Nemzeten előkerült az öv, az agresszió, de még azt is kiszámoltak, hogy mennyibe is kerülhet egy este az Ötkert nevű szórakozóhelyen, ahonnan Magyart kirakták. Ahogy az Origón is a „háborúpárti Weber és Magyar összefogása” mellett újra és újra felbukkanó téma volt a politikus kidobásáról készült videó, illetve Magyar esetleges börtönbe kerülése is.

Már atomháborúval sem ijesztgetnek

A béke, illetve az, hogy „a magyar kormány és Orbán Viktor az EU többségével szemben nem akar háborút” valamelyest része maradt a központi kommunikációnak. A béke témaköre mind a megafonosoknál, mind a Fidesz–KDNP politikusainál előkerül, de az atom- és világháborúval való ijesztgetés június 9. óta valamiért már nem aktuális – pedig a választás előtt a köztévé Hirosimába is elutazott beszélgetni az atomtámadás túlélőivel. Orbán a választás óta inkább a jobboldal erősödéséről, illetve arról beszél, hogy az emberek elégedetlenségüket fejezték ki Európa-szerte, ezért változásra van szükség.

A választás utáni enyhülést talán a NATO-val kapcsolatos kommunikáció mutatja a legjobban. Orbánék néhány nappal a választás után leálltak azzal, hogy a NATO „bele akarja rángatni„ Magyarországot az orosz–ukrán háborúba”. Pedig ezt is komolyan tolták. „Most a NATO ukrajnai missziót szervez. Nem azért, hogy katonákat küldjön, de elkezdte koordinálni a kiképzést, a fegyverszállításokat, saját pénzügyi forrásokat akar begyűjteni a tagállamoktól. Tehát a NATO is csúszik bele ebbe a háborúba” – mondta például Orbán még áprilisban.

A NATO-val riogatás leállításához Orbánnak elég volt, hogy Jens Stoltenberg személyesen ígérte meg neki: Magyarországnak semmilyen formában nem kell bevonódnia a háborúba. Ezért cserébe a miniszterelnök rá is bólintott arra, hogy nem blokkol közös döntéseket. Itt fontos megjegyezni, hogy a miniszterelnök által kiharcolt garancia valójában az, ami alanyi jogon eleve adott egy NATO-tagállamnak. Mégis, a magyar kormány még Mark Ruttével is megígértette ugyanezt, hogy megkapja Magyarország támogatását is a NATO-főtitkári jelöléséhez, amit minden más tagállam támogatott. A volt holland miniszterelnökről korábban Orbán azt állította, hogy azért nem szeretnék főtitkárnak, mert „térdre akarja kényszeríteni” Magyarországot. Rutte így hát Stoltenberghez hasonlóan megígérte azt, ami az észak-atlanti szerződésből eleve következik, így most már biztos, hogy október 1-jétől ő lesz a NATO új főtitkára.

Az EP-választáson a kormány azzal kampányolt, hogy nagy felhatalmazásra van szüksége az atomháború és Magyarország háborúba belerángatásának megakadályozására. Arra, hogy végül elég nagy felhatalmazást kaptak-e rá, eddig senki sem tudott válaszolni. Közelebb került-e Magyarország az atomháborúhoz azután, hogy kettővel kevesebb fideszes jelölt lett az EP-ben, kérdezte a 444 Gulyás Gergelytől, aki a valódi választ kikerülve annyit mondott, hogy a 444-re is számít a háború megelőzésében.