A köztévé már ott tart a kampányban, hogy Hirosimába utazik, és atombomba-túlélőkkel beszélget a békéről

Súlyosan megterhelő feladatra vállalkoztunk a választási kampány hajrájában: úgy döntöttünk, megnézzük az utolsó hét esti közmédiás híradóit, hogy a nincs tévém-rétegnek is adhassunk egy kis ízelítőt abból, milyen üzenetekkel találkozhatnak a csatorna nézői ezekben a fontos napokban. Természetesen számítottunk rá, hogy ez durva élmény lesz, de a végeredmény minden várakozásunkat felülmúlta. Sőt, a Híradó ajánlásával egy igazi rejtett kincset is felfedeztünk a kínálatban, a Jó Világ című külpolitikai magazinműsort, amelynek aktuális része talán az orosz közmédiában is simán elfért volna.

Eredeti tervünk az volt, hogy hétfőtől kezdődően végignézzük az összes főműsoridős Híradót, és részletes elemzést készítünk a látottakból. De már a hétfői adás olyan mély nyomokat hagyott, hogy a teljes heti terméssel inkább nem terhelünk senkit. Ehelyett a hétfői adásra fókuszálunk részletesen, amelyhez hozzátesszük a keddi és szerdai műsor legfontosabb elemeit, és a már említett Jó Világ tartalmát.

A hétfői adásnál még azt is végigstriguláztuk, hányszor hangzik el a háború szó a műsorvezetők, riporterek vagy bevágott kormánypárti politikusok szájából (önmagában vagy egy összetett szó részeként, például világháború, atomháború, háborúpárti).

Az eredmény elég combos: a teljes, 38 perces műsorban 75-ször szerepel az, hogy háború. Ez percenként majdnem 2 háború.

Hasonló nagyságrendben szerepel a béke is, kizárólag abban a kontextusban, hogy ennek egyedüli letéteményese a Fidesz és szavazótábora. Egész Európában.

A száraz adatokon túllépve nézzük röviden, blokkonként, miből álltak a köztévé esti híradói a napokban.

Hétfő: a kampányhajrá nyitánya az M1-en

A hétfői Híradó húsz hosszabb-rövidebb blokkból állt, az elejére kerültek a legrészletesebben feldolgozott (= legfontosabbnak tartott) témák, aztán jött a futottak még, pár mondattal elintézhető hírkategória. Ami a blokkokban közös: mindegyikben túlteng a háborús (békés?) pszichózis, olyannyira, hogy még némelyik infrastrukturális fejlesztés átadásáról szóló hírbe is sikerült belecsempészni egy kis világégést.

De abban is következetes a műsor, hogy a háború befejezésének lehetősége fel sem merül úgy, hogy esetleg az oroszok is kivonulhatnának Ukrajnából. A helyzetet az M1 világában semmi esetre sem az agresszor Oroszország eszkalálja, hanem kizárólag a Nyugat, amely a jelek szerint atomháborúra ácsingózik. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter pedig mindig csak visszafogottan figyelmeztetnek bizonyos nyugati lépések veszélyes következményeire – egyetlen esetben sem úgy tűnnek fel, mint egy olyan ország vezetői, amely tankokkal rohanta le a szomszédját, így talán némi felelőssége is lehet a mostani helyzetben.

1. blokk

A Híradó azzal kezdődik, hogy a belga külügyminiszter szerint Magyarországot meg kéne fosztani az uniós szavazati jogától (a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás felgyorsítását szorgalmazza), mert hazánk nem akarja támogatni az ukrajnai segélyeket. A fejleményt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kommentálja, szerinte Brüsszel el akarja tüntetni az utolsó akadályt a háború útjából, ez áll a terv mögött. A tárcavezető szerencsére lát egy jó megoldást a belga ármány ellen: a választópolgároknak elsöprő támogatást kell adniuk vasárnap a Fidesznek az EP-választáson, hogy a párt fel tudjon lépni a harmadik világháborús nyomás ellen Európában. „A béke színe a narancs, a béke neve a Fidesz” – zárja a blokkot Szijjártó.

2. blokk

A németek is engedélyezik, hogy oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni az általuk Ukrajnába küldött fegyvereket. A blokk felkonferálása szerint ez a harmadik világháborúhoz vezet.

A bevezető képsorok nem hagynak sok kérdőjelet a nézőben: a Hirosima feletti gombafelhőt látjuk 1945-ből.

Ez a szekció amúgy a kormánypárti Magyar Nemzet cikkének részletes szemléje arról, hogy az USA nyomásának engedtek a németek ebben a kérdésben, majd bevágják Vlagyimir Putyin orosz elnök fenyegető üzenetét a témában, amelyet annak köztévés riporter általi, még fenyegetőbb értelmezése követ: „világháborút kockáztat a Nyugat, amikor Ukrajnába katonákat küld”. Ezután a közpénzből működő, kormánypárti üzeneteket közvetítő Alapjogokért Központ elemzője, Lajkó Fanni beszél a helyzetről a Kossuth Rádióban. Szerinte az európai emberek békét akarnak. Zárásként közlik: Orbán Viktor a kezdetektől követekezetesen békepárti, szemben a háborúpárti nyugati politikusokkal.

3. blokk

A hétfői adás legsúlyosabb része a csatorna Jó világ című külpolitikai magazinműsorából összevágott blokk. Ennek ötödik része a Híradó után ment le az M1-en, témája pedig „a világháború veszélyével fenyegető orosz–ukrán háború” volt, amelynek öt országban próbált utánajárni Joó Csaba és stábja. A híradós kivonat egyébként olyan mellbevágó volt, hogy megnéztük inkább a teljes adást, részletekért érdemes a cikk végére görgetni, itt most rögzítsünk csak annyit, hogy

a stáb Hirosimáig utazott azért, hogy idős háborús túlélőkkel beszélgessen az atombomba borzalmairól.

Egy japán úr elmeséli Joó Csabának, hogyan égett minden porig, a családja meghalt, sugárfertőzéssel kellett megküzdenie. Mint a narrátortól megtudjuk, „folyamatosan ég a béke lángja a hirosimai háborús emlékműnél, miközben a japánok emlékezéssel, különböző szimbólumok megjelenítésével és hitvilágukkal próbálják elérni, hogy soha többé ne történjen ilyen szörnyűség, a világ jelentős része éppen az ellenkező irányba halad”.

A blokk legjobb vágása díjat az a rész nyeri, amikor a műsorvezető közli, hogy a háború „elkerülhető lett volna, megállítható lenne, de nagyhatalmi érdekek mást diktálnak”. Ezután arra a jelenetre vágnak, ahogy Joóék becsengetnek Soros Györgyhöz Amerikában, a biztonsági kamera elé egy „interview?” feliratú lapot tartva, közben felidézik, hogy a milliárdos „már harminc éve betette a lábát Ukrajnába”, és Joe Biden amerikai elnök is „érintett ukrán ügyekben”. (A Jó Világ többi részletéről a cikk végén írunk.)

És a többi

Ezután jöttek a rövidebb, gyakran csak pármondatos blokkok. Háborúval kapcsolatos és egyéb fideszes üzenetekben itt sem volt hiány.

4. blokk

A TV2 Tényeknek beszélnek ukrán fiatalok a háború borzalmairól. Erőszak, fekete buszokba tuszkolt emberek, kényszersorozás. Kisgyerekeseket hurcolnak el a háborúba, sok az árván maradt gyerek Ukrajnában.

5. blokk

Orbán Viktor békepárti beszéde a partiumi Nagyszalontáról, az erdélyi közönséget buzdítja szavazásra a miniszterelnök, az EP-választás jelentőségét hangsúlyozva a „békepárti” vs. „háborúpárti” érdekérvényesítésben.

6. blokk

Beszámoló az angolai–magyar külügyminiszteri szintű találkozóról. Európának és Afrikának is érdeke, hogy minél előbb vége legyen a háborúnak – mondja Szijjártó Péter, aki szerint szükség van a béketábor hangjára, és érdemes az afrikaiakra figyelni.

7. blokk

Juhász Hajnalka KDNP-s országgyűlési képviselő véleménye a háborúról: a KDNP szövetségben a Fidesszel a béke pártján áll, de a baloldal bele akar minket sodorni a háborúba.

8. blokk

A Magyar Nemzet cikkének szemléje arról, hogy a Facebook felfüggesztette azt a posztot, amelyben Orbán békemenetes beszédét tette fel a köztévé, miközben Magyar Péter listáján szerepel a Facebook anyacégének, a Metának az ügyvédje, Dávid Dóra. Rövid beszámoló a Békementről, részletek Orbán Viktor beszédéből, majd annak leleplezése, hogy Dávid Dóra korábbi munkahelyei alapján a Soros-birodalom része.

9. blokk

A KDNP-s Nacsa Lőrinc véleménye arról, hogy egy időre elérhetetlen volt Orbán beszéde a Facebookon. Elhallgattatják a békepárti hangokat, a vállalat Magyar Péter kérése szerint cselekszik Nacsa szerint.

10. blokk

Magyar Péter egy hétfői fórumon is megerősítette, hogy betiltaná a kormány háborúellenes, békepárti kampányát. A kormánypártiak szerint viszont Magyar Péter a háborúpártiak eszközévé vált. Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója szerint a kampány leállítása a háborúpártiak érdeke, a gyerekeknek nem a plakát árt, hanem a háború.

11. blokk

Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP EP-listavezetője szerint Soros György finanszírozza a baloldal háborúpárti kampányát. Orbán Viktor szerint ha a baloldal győz, csak idő kérdése, hogy háborúba lépjünk. Ezért kell a nagy megerősítés nekik az EP-választáson, minden Fidesz–KDNP-re leadott szavazat kettőt ér.

12. blokk

A Magyar Nemzet cikkének szemléje: a Magyar Péter jobbkezének titulált S. Mária állítólagos piramisjátékos sztorijának újabb szelete.

13. blokk

Még egy Magyar Nemzet-szemle: Karácsony Gergelyék átverték az embereket, külföldről finanszírozták a 2019-es kampányt, az ügyben nyomoz a NAV és a Szuverenitásvédelmi Hivatal.

14. blokk

Csak egyszerűen: Szentkirályi Alexandra fideszes főpolgármester-jelölt kampányüzenete arról, hogy Gyurcsány emberei ülnek a városházán és az ahhoz tartozó kifizetőhelyeken.

15. blokk

Vitézy Dávid – a fideszes rendpárti szavazókkal is bizonyára kompatibilis – kampányüzenete a BKK-rendészetről. Vitézy azt ígéri, hogy főpolgármesterként rögtön létrehozza az új szervet, amely azonnal intézkedni tud, ha valaki nem tartja be az utazási feltételeket a tömegközlekedésen, ugyanis a BKV járatain szerinte köztisztasági válság van.

16. blokk

Felbukkan egy meglepő szereplő: pármondatos bevágás Dobrev Klára, a DK EP-listavezetőjének kampányeseményéről. Dobrev Budafokon járva azt fejtegeti, hogy a szociáldemokraták az emberek hétköznapi problémáival foglalkoznak. Egy fél mondat még pont befér a bérlakásépítésről, mást nem igazán tudunk meg a DK programjáról.

17. blokk

Orbán Viktor a Suzuki vezérével tárgyalt a Karmelitában autóipari kihívásokról, japán–magyar barátságról. A miniszterelnök megnyugtat mindenkit, idén és jövőre is nőni fog a gazdaság, ugyanakkor figyelmeztet: a háború veszélyes.

18. blokk

Szijjártó Péter ipari parkot ad át Barcson, ahol hangsúlyozza: rendkívül lényeges a kormány és az önkormányzatok együttműködése egy település fejlődése szempontjából. (Hát igen, ezt az adatok is szépen igazolják.) A miniszter ezután hosszan sorol a gazdasági teljesítményhez kapcsolódó adatokat, rekordokat.

19. blokk

Átadták a Páty és az M1-es közötti összekötőutat. Egy valódi propagandabravúrral bevágják Menczer Tamást, aki közli:

ha Európa háborúba megy, akkor viszont nem fejlesztésekről tudunk majd beszélni, hanem arról, mit veszítettünk el.

20. blokk

Ez a rész gyakorlatilag az egyetlen, ahol nem kerül elő a háború, más szempontból viszont érdekes. A többinél hosszabb részben arról van szó, hogy Bükkábrányban átadták Magyarország első zöldhidrogénüzemét, ami jelentős lépés az ország energiafüggetlensége és a zöldítés felé a híradós szöveg szerint. Az izgalmas része az, hogy az M1-en a jelek szerint már úgy gondolják, nem takargatnivaló dolog, hogy az országban szinte minden állami megbízást ugyanaz a pár cég végez, a blokkban nemcsak hogy bemondják, hogy a Mészáros-csoport húzta fel a beruházást állami támogatással, de bevágják Mészáros Lőrinc beszédét is:

„Ez a befektetés elsősorban nem a profitról szól, hanem a kutatás-fejlesztésről, az innovációról. A Szegedi Tudományegyetemmel együttműködve építettük meg ezt az üzemet. Kiváló mérnökök dolgoztak rajta, és nagyon kreatív módon kialakították ezt az üzemet. Ilyen az Európai Unióban még nincs” – mondja a vállalkozó a tőle megszokott stílusban, amelyet mostanában sajnos már ritkán élvezhetünk, mert Mészáros alig nyilatkozik.

Ezek után nem éreztük úgy, hogy a kedd és szerda esti M1 Híradót is a maga teljességében végignyomnánk, ezekből csak az első néhány, kiemelt blokkot néztük meg.

Kedd: a NATO háborúra készül

A kedd esti Híradó elejének fő témái nem meglepő módon ugyanazok voltak, mint előző nap. Egy újabb birodalmi érdek háborúba akar sodorni minket – mondja Orbán Viktor a felújított geszti kastély megnyitóján. A belga után az osztrák kormány is felfüggesztené a magyar szavazati jogot az unióban a hetes cikkelyes eljárás felgyorsításával, mindezt nyilván azért, hogy elnyomják, elhallgattassák a békepárti erőket. A Batthyányi Lajos Alapítvány és a Századvég elemzői megállapítják, hogy csak az támadja a békepárti álláspontot, aki háborúpárti.

Háborúra készül a NATO, tudjuk még meg, ugyanis a szövetség szárazföldi folyosókat hoz létre az amerikai csapatok gyors frontra küldéséhez arra az esetre, ha háborúba lépne Oroszországgal. (A részben idézett Telegraph-cikk eléggé más hangsúlyokkal számolt be a birtokába jutott tervről: arra az esetre készül a terv, ha orosz invázió indulna Európa ellen.)

Szerda: nincs értelme a békekonferenciának, Kína és Szaúd-Arábia is megmondta

Nem nehéz kitalálni, hogy szerda este is a háború uralta a narratívát a Híradóban. Az elején megtudjuk, hogy Lavrov elmondása szerint Oroszország legitim célpontnak tekinti az Ukrajnába érkező nyugati katonákat, így a francia kiképzőtiszteket is. Az orosz külügyminiszter szerint az ilyen lépések a háború kiterjedéséhez vezethetnek. „A nyugati országok azonban úgy tűnik, nem vesznek tudomást a figyelmeztetésekről” – állapítja meg a köztévé riportja sajnálkozva.

Ezután egy kis színes háborús hír a hadászati eszközök kedvelőinek: autópályán hajtott végre leszállási gyakorlatot a svájci légierő F–18-as vadászgépeivel, amelyek arra az esetre gyakoroltak, ha fokozódna a feszültség Európában. És ha már Svájc, mint a következő blokkból kiderül, egyre többen tervezik kihagyni a svájci békekonferenciát, ugyanis annak sokak szerint nincs értelme az oroszok meghívása nélkül. Példaként felsorolt országok: Kína és Szaúd-Arábia. Ezután pedig egy fiatal darukezelő mesél „kendőzetlen őszinteséggel a háború borzalmairól”.

Bónusz: a Jó világ, amelyben a háborúért Soros György a felelős, és az uniós vezetők Európa mészárosai

Elképzelhető, hogy Joó Csaba, a köztévé riportere az orosz állami médiánál is súlyosabb oroszpárti propagandaadást hozott össze, amelyet a Jó világ című műsor június harmadikai adásában mutattak be. Az adás rögtön ezzel a felvezetővel kezdődik:

Joó Csaba: Amikor kollégáimmal az év elején elkezdtük szervezni a Jó világ háborús epizódjának forgatását, nem gondoltam volna, hogy a 79 évvel ezelőtti atombomba-támadások képei illenek majd a film elejére leginkább. Mondhatnám azt is: aktuálisabbak lesznek, mint valaha.

Narrátor, miközben Olaf Scholz német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt mutatja a kamera: „De mára Európa háborús őrületben élő, nagy hatalmú urai az atomháborús fenyegetettség szélére sodorták a kontinenst, mondván, hogy a nukleáris fegyvereknek helyük van az európai biztonság megőrzésében. Értik: atombombákkal a biztonságért.”

Joó Csaba: „Ezért úgy döntöttem, hogy Hirosimáig utazom, és megkérdezem azok véleményét, akik túlélték az atombomba-támadást, és még ma is köztünk élnek.”

Az adásban ezután Joó olyan idős japánokkal beszélget, akik valamilyen módon érintettek voltak az országukat ért atomtámadásokban. Egyikük egy év öt hónapos volt akkoriban, másikuk magzatkorában élte át a támadást. Az adás ezen a ponton hosszabban elidőz a porig égett testeknél, a sugárfertőzés borzalmainál. A narrátor ezután leszögezi, hogy a mai atombombák 3300-szor erősebbek, mint a Hirosimára ledobott. „Ezt fel tudják fogni?” – teszi fel a kérdést.

Joó Csabáék szerint Ukrajna példája mutatja, hogy az emberiség semmit nem tanult a második világháborúból. A riporter ezután előadja, hogy haditudósítónak áll, és elmegy a háborúba, majd egy bejátszás következik, amelyben az orosz–ukrán fronttól ezer kilométerre lévő Ungvárról jelentkezik be. Ekkor holttestekről készült felvételeket mutat, majd közli: „Az első vonalban harcoló kiskatonákat valójában a biztos halálba küldik az ukrán tisztek.” Később hozzáteszi: „Egy volt amerikai tengerészgyalogostól tudjuk, hogy az ukrán fronton átlagosan csak az első négy órát éli túl egy katona.”

Később arra jut, hogy nem hivatalos források szerint legalább 800 ezer katona halt már meg Ukrajnáért, „de egyeseknek ez sem elég”, majd hozzáteszi, hogy az ukrajnai háború „elkerülhető lett volna, megállítható lenne, de a nagyhatalmi érdekek mást diktálnak”.

Joó ezután egy özveggyel beszél, akinek a férje meghalt a háborúban, miután besorozták. „Nem tudom, ki a hibás, csak annyit akarok, hogy vége legyen” – mondja a nő a beszélgetésben, amelyben Oroszország felelőssége egyáltalán nem merül fel. Joó azzal folytatja:

„És a téboly folytatódik. Európa mészárosai már ott tartanak, hogy visszahoznák a sorkatonaságot, sőt, kiterjesztenék azt a nőkre is. Ha hinnék az összeesküvés-elméletekben, azt mondanám, valami szándékosság lehet a háttérben, de ezt az ajtót nem is nyitom ki”

– mondja, arra a már többször cáfolt állításra utalva, hogy az EU kötelező sorkatonaságot akar, miközben ismét Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét és Olaf Scholzot mutatja a kamera.

Joó ezután kifejezi aggodalmát amiatt, hogy Lengyelországban felvetették: amerikai atomtölteteket telepítenének az országba. A narrátor szerint: „Picit olyan ez, mint a jó ízlés: van, amivel nem viccelünk, és van, amivel nem kellene fenyegetőzni, mert a következmények annyira súlyosak lesznek, hogy nem lesz visszaút.” Az atomrakétás téma nyomán a riporter még közli, hogy ez az ötlet „megtetszett Európa kis harci Napóleonjának, Emmaneul Macronnak” is, akitől azt idézi, hogy ha létfontosságú érdekeinket fenyegetik, akkor be lehet vetni az atomfegyvereket.

Az adásban ezután japánok beszélnek arról, hogy szerintük a világon minden országnak le kellene szerelnie az atomfegyvereket, és minél hamarabb le kellene zárni az ukrajnai és a gázai háborút.

Joó ezután azt prezentálja, hogy emailben megkereste Soros Györgyöt, adna-e interjút, a kamera pedig azt mutatja, hogy be akart csöngetni Soros György amerikai házába. Később az látszik a felvételen, ahogy Joó egy „interview?” feliratú táblával odaáll Soros György házánek biztonsági kamerája elé:

Az adás ezután arról szól, hogy Soros ukrajnai aktivizmusa provokálta Oroszországot, majd jön egy bevágás, amelyben Soros Bidenről beszél.

Ezután Washingtonban, az Egyesült Államok fővárosában megszólaltatnak egy szakértőt a háborúról, aki nem más, mint Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.

Szánthó problémaként azonosítja, hogy az Európai Unió és a NATO is terjeszkedett kelet felé, amivel az orosz határhoz közeledtek, ez pedig vörös vonal volt Putyinnak.

Joó ezután Oroszországból jelentkezik be, az első jelenetben vidám emberek szórakoznak és zenét hallgatnak. Oroszország „a sajtóban démonizált, kemény diktatúraként lefestett állam” – mondja Joó, ahol szerinte fiatalok százai buliznak, többek között nyugatról is. „Ennyit a bojkottról” – teszi hozzá az Oroszország elleni szankciókra utalva.

A következő jelenetben Joó orosz taxisofőrök véleményét kéri ki a háborúról. Az első megszólaló szerint szörnyű, hogy „testvér testvér ellen háborúzik”, és nagyon szeretné, ha véget érne a háború, de az EU és az USA nem engedi. Egy másik taxisofőr szerint a Nyugat érdeke a háború, az nem merül fel a beszélgetésben, hogy annak esetleg Oroszország is véget vethetne.

Joó ezután egy olyan csatorna haditudósítójával beszél, amelyet Európában tiltólistára raktak, mert az EU szerint orosz propagandaoldal. A haditudósító elmondta, hogy megalázó, hogy tiltják a műsorukat az EU-ban, mert ő csak újságíró, aki teszi a dolgát. Szerinte az emberek ma már nem aszerint különböznek, hogy kivel háborúznak, hanem aszerint, hogy kik képviselik a hagyományos családi értékeket és a „normális” életszemléletet, amelyben a férfit férfinak, a nőt nőnek hívják.

Joó azzal zárja az adást, hogy a forgatáskor remélte, hogy mire végeznek, véget ér a háború is, ami sajnos nem történt meg. De majd az őszi amerikai elnökválasztáson lehet szurkolni Trumpnak, hogy győzzön, és 24 órán belül vessen véget a háborúnak.

Aki teljes valójában szeretne szembesülni az M1-es üzenetekkel, annak itt van a teljes adás: