Hiába állítja Szijjártó, az EU nem akar és nem is tud kötelező európai sorkatonaságot bevezetni

Az elmúlt napokban sorban utasították el kormányzati politikusok a kötelező uniós sorkatonaság lehetőségét. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányinfón állította: „minőségileg új helyzetet jelent” Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetőjének nyilatkozata, hogy ilyen intézkedést vezetne be.

„A legújabb őrült ötlet a kötelező európai sorkatonaság bevezetéséről szól” – jelentette ki aztán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, miután Brüsszelben találkozott az uniós kollégáival. Az ülést követő sajtótájékoztatójának ebből a részéből drámai zenével tuningolva külön Facebook-bejegyzés is készült.

Egyértelműnek látta, miről van szó: fogynak az ukrán katonák, „és most be akarják sorozni az európai embereket a háborúba”. „Világosan lehet már szinte hallani, hogy akkor a földrajzi közelségből kell küldeni először a katonákat. Mindez azt jelenti, hogy a kötelező európai sorozással a közép-európai sorozással a közép-európai fiatalokat, köztük a magyar fiatalokat akarják elküldeni a háborúba”, először őket viszik el, de ezt a kormány nem akarja, mert „ehhez a háborúhoz nekünk semmi közünk”.

A hétfői sajtótájékoztatón ezt még „európai politikusoknak” tulajdonította. Másnap, Nagykőrösön szűkítette a kört: „Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy európai politikusok, német politikusok most már az európai sorkötelezettség bevezetését szorgalmazzák, ráadásul nemcsak férfiak, hanem nők számára is” – mondta. Szerinte „a kötelező európai sorozásnak már pusztán a gondolatát is el kell utasítani”. Szerdára már csak „nyilatkozatokra” hivatkozott Minszkben, amikor ugyanerről a témáról beszélt.

A jelek szerint viszont a gondolat nem Weberben vagy az uniós miniszterek Tanácsában fogalmazódott meg, hanem a Magyar Nemzet egy olyan cikkének a címében, amelynek a szövege sem szól kötelező európai sorozásról. Az EU-nak ráadásul eleve nincs olyan jogköre, amivel ilyesmit vezethetne be.

A Magyar Nemzet félreértette, Weberék egyértelműen cáfolták

Weber kijelentésének a Lakmusz ment alaposan utána. Az oldal a Magyar Nemzet egy május 10-i cikkénél lyukadt ki, ami egy vita összefoglalóját szemlézi. A legfurcsább, hogy még a magyar cikk szövege sem szól uniós szintű sorozásról, csak arról, hogy Weber visszavezetné a sorozást, a cím szerint viszont a német politikus „az egész EU-ban kötelező katonai szolgálatot akar”. Ahogy azt a Lakmusz kiemeli, a szemlézett és lefordított eredeti szövegben a sorozásos résznél külön hivatkozás is szerepel, és már ebből is egyértelmű: csak Németországról van szó. Vagyis a szemlénél egyetlen kattintásba került volna, hogy ez világosan kiderüljön.

A Lakmusz ráadásul megtalálta a vita felvételét. Van benne kérdés, ami részben egy európai hadseregről (europäische Armee) szól, de Weber a válaszában egy idő után a német szövetségi köztársaság (Bundesrepublik) hadseregéről (Bundeswehr) beszél, mielőtt újabb kérdést kapna a sorozásról. Ez az a válasz, ami a német összefoglaló cikkbe került és amit a Magyar Nemzet szemlézett.

Ahogy több tagállamban, úgy Németországban is vannak, akik megfontolnák a kötelező katonai szolgálat visszahozását (amit 2011-ben függesztettek fel). A francia Arte Telexen is megjelent korábbi videója alapján Olaf Scholz kancellár nem állítaná teljesen vissza, míg a szintén szociáldemokrata Boris Pistorius védelmi miniszter egy washingtoni látogatásán arról beszélt, hogy Németországnak szüksége van valamilyen sorkatonai szolgálatra. A Spiegel viszont hétfőn arról írt: a miniszter aznap zárt ajtók mögött bemutatott tervei már nagyrészt önkéntességen alapultak. A lap forrásai szerint a hadkötelezettség szó nem is szerepelt a dokumentumban, helyett különféle ösztönzőkkel, például ingyenes jogosítvánnyal toboroznának fiatalokat.

Az Arte videójából is kiderül, hogy a jobbközép CDU (amelynek bajor testvérpártjában, a CSU-ban tag Weber) fokozatosan hozná vissza a kötelező katonai szolgálatot. A Magyar Nemzet idézett részében a bajor politikus épp arról beszél: a sorkötelezettség bevezetése egy köztes lépés, és támogatja az általános kötelező szolgálati év bevezetését, a lap ismeretlen szerzője viszont nem adott kontextust a kijelentéshez.

A Lakmusz a biztonság kedvéért rákérdezett Weber európai parlamenti és néppárti irodájánál is, és Udo Zolleis, a néppárti frakció stratégiai divíziójának vezetője megerősítette:

„Manfred Weber soha nem támogatta az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot. Következésképpen soha nem is hozta szóba ezt az elképzelést, sem nyilvánosan, sem belső fórumokon.”

Az EU kvázi-külügyminisztere kinevette azt, amiről Szijjártó beszélt

Igen ám, de a V4NA akkor hogyan írhatott arról napokkal korábban, hogy „Brüsszel kötelező európai sorkatonaságot vezetne be”? A Habony Árpád köreihez köthető cég oldala „brüsszeli forrásokból” úgy tudja: „Manfred Weberék célja, hogy az európai parlamenti választások után felálló új EP az elsők között tárgyalja majd az uniós kötelező sorkatonai szolgálatot”.

Az értesülés részben amiatt bűzlik, hogy az EP magától semmilyen jogszabályt nem kezdeményezhet, ilyet csak az Európai Bizottság tehet. Részben viszont az a probléma a cikkel, ami az egész történettel:

az EU-nak semmiféle joga sincs kötelező sorkatonaság bevezetésére. A biztonság- és védelempolitika túlnyomórészt nemzeti hatáskör.

Ha ezen változtatnának, akkor hozzá kellene nyúlni az uniós alapszerződésekhez, ami egy hosszas és bármelyik kormány által vétózható folyamat. Van ugyan közös biztonság- és védelempolitika az EU-ban, de ott egyhangúlag döntenek a tagállamok – egyedül, az EP nélkül. Legfeljebb egy jogi következmények nélküli állásfoglalásról lehetne szó, de Weber cáfolata alapján a politikus nem beszélt ilyesmiről, így érthetetlen, honnan szedte a V4NA az értesülését.

Szijjártóék hétfői ülése után a Népszava a magyar miniszter kijelentéseiről megkérdezte az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét is. Josep Borrell nevetve kijelentette: „messze vagyunk az ilyen hatásköröktől”, a kötelező sorkatonaságról a tagállamok döntenek. Az EU nem gondolkodhat erről és „nem is gondolkodik rajta”.

Ha viszont Weber sem akar kötelező európai sorkatonaságot és a tagállami külügyminiszterek Tanácsa után Borrell sem tudott erről, sőt, nem is lehet róla szó, akkor mégis milyen „európai politikusokról, német politikusokról” beszélt Szijjártó Nagykőrösön? Megkérdeztük a külügyi tárcát, amint választ kapunk, frissítjük a cikkünket.