2024. június 18. – 16:44
Nagy elemzés eredményeit publikálta hat hazai civil szervezet a június 9-i választásokról kedden. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi (közel ezer szavazatszámláló tapasztalatait is belegyúrva), elkészítésében részt vett a 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy.
A fő megállapításuk, hogy a magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik, és a nemzetközi választási megfigyelők által javasolt ajánlásokból szinte semmit sem vett át Magyarország. Ahogy a jelentés készítői fogalmaznak:
„Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország.”
A jelentés szerint alkotmányos aggályokat vetett fel a választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése.
Emellett szokás szerint összefonódott az állami és a kormánypárti kampány, amiben harmadik szereplők is részt vettek (ld. CÖF). Mindez nagy anyagi fölényt és láthatóságot jelentett, ez pedig torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt. Ez önkormányzati szinten is megjelent: helyi erőforrásokat vontak be a kampányba, anyagi juttatással vagy annak ígéretével motiválták a választókat.
Ehhez kapcsolódik, hogy a „helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan”. Ahogy az sem átlátható, hogy a választási és szavazatszámláló bizottságok tagjait politikai testület választja meg, ennek szempontjai elég homályosak.
Nincsenek egyenlő feltételek biztosítva a külföldről szavazóknak, mivel a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
Több településen az egyéni választókerületeket úgy szabták meg, hogy az valamelyik félnek előnyt jelentsen, ilyen ügyekben bírósági döntések is születtek.
Arról is írtak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a büntető törvénykönyv módosítása „dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára”, és ez torzító hatású. Ahogy az is, hogy a kormánypártok kommunikációja „szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban”.
Ráadásul a közösségi médiában még európai szinten is kimagasodott a kampányköltés, ezekben a hirdetésekben mindent a Fidesz narratívája szerint kereteztek.
Emellett még mindig fennálló jelenségek a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása, a voksturizmus, a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása (főleg az idősotthonokban), valamint az, hogy nincs jogi lehetőség az állampolgári választási megfigyelésre, ami indokolatlan, és a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti.
A teljes jelentést itt böngészheti át.