A Szuverenitásvédelmi Hivatal is arra jutott, hogy az ellenzék külföldi párttámogatást kapott + Soros

Huszonegy oldalas, 84 pontból álló jelentést tett közzé a Szuverenitásvédelmi Hivatal az ellenzék vélt külföldi kampányfinanszírozásáról. Ebben a Lánczi Tamás vezette hivatal a HVG szerint például ezekre jutott:

• A 2022-es országgyűlési választáson közösen indult ellenzék tiltott külföldi finanszírozását egy erre szakosodott, külföldi hátterű, hálózatszerűen működő tanácsadói kör végezte, aminek egész Közép-Európára kiterjedő politikai és üzleti érdekei vannak. Azokban az országokban, ahol ezekkel az érdekekkel ütköző vezetés van, ott politikai változást akarnak elérni.
• A hálózat céljainak elérése érdekében befolyásolja a magyarországi választásokat, de az orosz–ukrán háború eszkalációjáért is lobbiznak az Egyesült Államokban.
• A hálózat már a 2019-es önkormányzati választásnál is aktív volt, és feltűnt Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányánál.
• A fenyegetés még mindig aktív, nem csak egyszeri esetről volt szó.
• Nem a tiltott külföldi finanszírozásban részesült pártok kerestek támogatókat, hanem a nagy donorok kerestek végrehajtókat saját céljaik elérése érdekében.
• A megszólalók Soros Györgyöt az egyik nagy donorjukként azonosították be.

A Szuverenitásvédelmi Hatóság szerint továbbra is veszély leselkedik a választások tisztaságára, ezért meg kell erősíteni Magyarország szuverenitásának védelmét.

Az ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásait több irányból is vizsgálják: az ÁSZ és a NAV mellett a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódik. Az Állami Számvevőszék februárban például 520 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra, mert szerintük a 2022-es országgyűlési választások előtt külföldi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül az ellenzéki pártok kampányára. Ez az összeg egyébként csak töredéke annak, amit az ÁSZ szerint kampányra költött Márki-Zay Péter mozgalma. Összesen 1,67 milliárd forint elköltéséről írnak, de ebből 1,4 milliárd forint felhasználását a NAV külön vizsgálja. Így az ellenzéki pártok a végén jóval nagyobb, akár 3,4 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.

Márki-Zay Péter szerint ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt, amit állítása szerint mikroadományokból, a külföldön élő magyarok körében gyűjtött össze az Action for Democracy (AD). A szervezet vezetője Korányi Dávid, aki decemberig Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt. A mikroadományoknak viszont több minden is ellentmond.

Az ügyre a kormány és a kormánymédia egy egész kampányt felhúzott, guruló dollározva és dollárbaloldalozva. A következő lépés az volt, hogy elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt. Eszerint a február 1-jével felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Hogy mi számít pontosan veszélyeztetésnek, az kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhat majd az új hatóság. A törvényben megfogalmazott „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd. A hivatal élére a kormányközeli politológust, Lánczi Tamás tették. Ő arról beszélt, első nagy feladatuk a választások tisztasága feletti őrködés lesz, majd annyit kért, bízzanak benne.

A szuverenitásvédelmi törvényt egyébként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője eleve azzal a felütéssel jelentette be, hogy azzal „borsot akarnak törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.