Az ÁSZ 520 milliós büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra

Az Állami Számvevőszék 261 millió forintos büntetést szabott ki az ellenzéki pártokra, mert szerintük a 2022-es országgyűlési választások előtt külföldi támogatás érkezett a Mindenki Magyarországa Mozgalmon keresztül az ellenzéki pártok kampányára, ez derült ki az ÁSZ keddi részjelentéséből.

A büntetést a pártoknak egységesen kell megfizetniük: azaz pártonként 43,5 millió forintot. Ilyen esetekben viszont az ÁSZ a büntetéssel megegyező összeget visszatart az adott pártnak járó állami támogatásból, vagyis a tényleges büntetés a 261 millió duplája: összesen 520 millió forint, tehát pártonként 87 millió forint.

A költségvetési törvény szerint az összefogásban részt vevő pártoknak idén a parlamenti mandátumaik alapján ennyi pénz járna:

• DK: 268,6 millió forint,
• Jobbik: 236,4 millió forint,
• Momentum: 185,1 millió forint,
• MSZP: 183,3 millió forint,
• Párbeszéd: 135,9 millió forint,
• LMP: 105,6 millió forint.

Ezekből vonják le tehát minden pártnál egységesen a büntetést.

Az ÁSZ szerint azért kell az összefogásban részt vevő 6 pártnak egységesen ugyanannyit fizetniük (nem pedig mandátumarányosan, hiszen a frakciók az állami támogatásokat a mandátumok arányában kapják), mert közös kampányt folytattak, így „a számukra nyújtott nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás a közös listán induló pártok érdekeit egyenlő mértékben szolgálta”, és „a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többségre törekvő pártok nem csupán a saját, de a velük közös listán induló többi párt sikeres választási szereplésében is egyaránt érdekeltek”.

Valamint szerintük mivel a hat pártnak közösen Márki-Zay Péter volt a miniszterelnök-jelöltje, és a választópolgárok felé a pártok hangsúlyosan azt kommunikálták, hogy mindannyian együttműködnek, így a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampánytevékenységét a hat párt által „legalább hallgatólagosan is elfogadott anyagi támogatásnak kell tekinteni”. Szerintük a mozgalom „kampánytevékenység finanszírozására irányuló tevékenysége nem választható el a Márki-Zay Péter vezette lista népszerűsítésétől és az azt alkotó pártok kampányfinanszírozásától”. És minden kiadás, amit a Mindenki Magyarországa Mozgalom tett, az a hat párt közös kampánykiadásává vált. „Ezzel ellentétes értelmezés a pártok támogatásának tilalmára, illetve a kampányköltsége korlátozására vonatkozó szabályok teljes kijátszhatóságát legitimálná” – áll a jelentésben.

Az ÁSZ jelentése szerint a 2022-es országgyűlési választásokon a hat párt közös listát állított a pártokon kívüli egyesület, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökével, Márki-Zay Péterrel, aki a közös miniszterelnök-jelöltjük is volt. A hat párt vezetősége elfogadta, hogy közös kampányt csinálnak, kampányrendezvényeket tartanak, közös plakátokat, közös logót és választási szlogeneket használnak a Mindenki Magyarország Mozgalmával. Erre példaként a 2022. március 15-i ünnepséget hozták fel, amit a hat párt Márki-Zay Péterrel közösen tartott a Műegyetem rakparton, és aminek a Facebook-eseményénél a szervezők között a hat párt mellett Márki-Zay Péter is fel volt tüntetve. Ez pedig „jól szemlélteti az összehangolt kampányköltést”.

Az ÁSZ szerint a kampánykiadásokat nem lehet aszerint leosztani, hogy mely kiadásokról döntöttek közösen, melyekről nem. Bár az ellenzéki pártok azt állítják, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom kiadásairól nem volt tudomásuk, a számvevőszék szerint az „nem életszerű”, például a közösen megtervezett rendezvények miatt sem. „Ezen kampányeseményeknek a mozgalom részéről történő direkt finanszírozása arra is rámutat, hogy az ellenőrzött szervezetek előtt ismert kellett, hogy legyen: a Mindenki Magyarországa Mozgalom is részt vesz a kampány költségeinek viselésében” – áll a jelentésben.

„Mindezek alapján a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányhoz kapcsolódó tevékenysége és költései alkalmasak voltak a választási kampány és a választások befolyásolására”, mert az ÁSZ szerint Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül tiltott támogatásban, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásban részesültek, aminek összege elérte a 261 millió forintot.

Ebből az összegből az ÁSZ szerint a Mindenki Magyarországa Mozgalom 87,48 millió forintot választási gyűlésekre, kampányrendezvényekre költött, 76,76 milliót választási plakátokra, szóróanyagokra és egyéb kampányeszközökre, a maradék 97,02 millió forintot pedig kiadványokra költött.

Ez a 261 millió forint egyébként csak töredéke annak, amit az ÁSZ szerint kampányra költött Márki-Zay Péter mozgalma. Összesen 1,67 milliárd forint elköltéséről írnak, de ebből 1,4 milliárd forint felhasználását a NAV külön vizsgálja. Így az ellenzéki pártok a végén jóval nagyobb, akár 3,4 milliárd forintos büntetésre is számíthatnak.

Márki-Zay Péter szerint ők mindenben jogszerűen jártak el, mert nem az őt támogató pártok, hanem a civil szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) kapta a pénzt, amit állítása szerint mikroadományokból, a külföldön élő magyarok körében gyűjtött össze az Action for Democracy (AD). A szervezet vezetője Korányi Dávid, aki decemberig Karácsony Gergely főpolgármester városdiplomáciai tanácsadója, korábban pedig Bajnai Gordon miniszterelnöki tanácsadója volt. A mikroadományoknak viszont több minden is ellentmond.

Az ellenzéki pártok az ÁSZ jelentésére úgy reagáltak, hogy az a fideszes pártérdekek kiszolgálása, az ellenzéki pártok totális ellehetetlenítése, az Orbán-kormány túlhatalmának további növelése. Szerintük ők minden törvényt betartottak, nem fogadtak el törvénybe ütköző támogatást. Azt érdekesnek tartják, hogy az a Fidesz költéseiben nem talált problémát, így „javasolják az ÁSZ-nak, hogy nézzen szét a Fidesz, illetve a kormánypártokat közpénzből támogató és kiszolgáló Megafon és CÖF körül inkább. Addig, amíg a Fideszt és a Megafont nem büntetik meg, minden bírság hiteltelen”, de egyébként az ÁSZT-t „nem tekintik független és pártatlan állami intézménynek”, és „szíveskedjék további vizsgálatai során visszahelyezkedni a jogállami keretek közé”.

Az ÁSZ ezekre a kritikákra a részjelentésében úgy reagált, a jogszabályok szerint nem csak a jelöltek és a jelölőszervezetek kampányolhatnak. De a Mindenki Magyarországa Mozgalommal ellentétben a CÖF-nél (Civil Összefogás Fórum) nem merült fel, hogy a tevékenységét „a Fidesz-KDNP kampányával összehangolta volna, illetve a miniszterelnök-jelölt tekintetében személyi összefonódás merült volna fel”. Az ÁSZ szerint ugyanis létezik a „nem egyeztetett, önálló kampány” esete, amikor valaki vagy valamilyen szervezet nem egyezteti a kampánytevékenységét az általa támogatott jelölő szervezettel. Ilyenkor „üzenetei, a kampányeszközök tartalma nem utal konkrét együttműködésre, kiadásai függetlenek a támogatott jelölő szervezet kampánytevékenységeitől. A támogatás csak annyiban valósul meg, hogy az üzenetei egybeesnek a támogatott jelölő szervezet céljaival, kifejezi a támogatott jelölő szervezet mellett szóló érveket, illetőleg kritizálja a konkurens jelölő szervezeteket és jelölteket”. A CÖF pedig a Fidesztől kapott pénzt, nem pedig a CÖF adott a Fidesznek, áll a jelentésben.

Az ellenzéki összefogás amerikai kampánytámogatásait több irányból is vizsgálják: az ÁSZ és a NAV mellett a Rogán Antal alá tartozó titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ is vizsgálódik.

Az ügyre a kormány és a kormánymédia egy egész kampányt felhúzott, guruló dollározva és dollárbaloldalozva. A következő lépés az volt, hogy elfogadták a szuverenitásvédelmi törvényt. Eszerint a február 1-jével felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal lényegében bárkit ellenőrizhet, aki a feltételezések szerint Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Hogy mi számít pontosan veszélyeztetésnek, az kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhat majd az új hatóság. A törvényben megfogalmazott „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd. A hivatal élére a kormányközeli politológust, Lánczi Tamás tették. Ő arról beszélt, első nagy feladatuk a választások tisztasága feletti őrködés lesz, majd annyit kért, bízzanak benne.

A szuverenitásvédelmi törvényt egyébként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője eleve azzal a felütéssel jelentette be, hogy azzal „borsot akarnak törni a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”.

Az ÁSZ közben a Fidesz kampányfinanszírozását rendben találta, ahogy a Gattyán György-féle MEMO költéseit is, a Kétfarkú Kutya Pártnál viszont külön megjegyezték, hogy a kampányfinanszírozás egy részét „elpályáztatták”.