Lánczi Tamás annyit kér, bízzanak benne

A semmiből kell létrehozni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, „ritka ez az ezeréves magyar jogfejlődésben”, olyan a világban nincs is, mint ez. „A jog nyelvén ez egy sui generis intézmény, vagy hungarikum, ha kicsit közérthetőbben akarok fogalmazni” – mondta a Hír TV-nek a hivatal vezetésére felkért kormányközeli politológus, Lánczi Tamás.

Bár Lánczi rögtön arról beszélt, a tavalyi országgyűlési választásokon „láttuk, az elmúlt másfél évben fény derült arra, hogy milyen külföldi befolyásolási kísérletek történtek”, „valakik több milliárd forinttal megpróbálták befolyásolni a magyar választások kimenetelét”, pár perccel később az esetleges elfogultságára irányuló kritikákra reagálva csak ezt kérte: „Bízzanak bennem.” Nem akar azért „prekoncepcióval élni”, de szerinte olyanoktól jönnek felé a vádak, akik „a dollárbaloldal és a dollármédia történetben maguk is involválódva voltak”.

A személyes támadásokra nem is akar reagálni, hiszen „ilyen a boksz”. De annyi biztos, ha a hivatalt éri támadás, ő azt meg fogja védeni, mert a munkájukat és a dolgozóikat „nem félemlíthetik meg”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal önálló államigazgatási szerv lesz, ennek megfelelően pici is, de hatékony, mondta. Nem hatóság lesz ez Lánczi szerint, mert csak vizsgálódni fognak, nyomozni és szankcionálni nem. De azért „támaszkodni fognak” a többi államigazgatási szervre, amiknek vannak nyomozati jogköreik, az általuk összegyűjtött adatokból dolgozik majd a hivatal.

Lánczi szerint David Pressman amerikai nagykövet például megnyugodhat, őt nem vizsgálhatják, uniós hivatalokat sem. Magánszemélyeket viszont igen. Lánczi szerint az igazi probléma ott van, amikor „külföldi szereplők elbújnak más szereplők, más cégek mögé, alapítványok és sajtótermékek mögé, és rajtuk keresztül próbálják meg manipulálni, befolyásolni a magyar közpolitikát”.

Orbán beszédírója volt, asszisztált a civilek listázásához, most megkapja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt

Sokat elárul az új hivatal élére szánt Lánczi Tamás beágyazottságáról, hogy néhány héttel ezelőtt még a saját közmédiás műsorában bizonygatták a kormánnyal mindenben egyetértő elemzők, hogy a szuverenitásvédelmi törvény valójában nem orosz mintára született. Lánczi pályája Navracsics Tibor mellett indult, és volt, amikor Schmidt Mária úgy gondolta, hogy megpuccsolta őt.

A nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény nyomán felálló hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Lánczi Tamás január közepén teheti le az esküjét a Sándor-palotában. Lánczi fizetése közel 5 millió forint lesz, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.

Az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja. Hogy mi számít pontosan annak, az kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhatna majd ez a hatóság: a „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd. Arról, hogy egyáltalán milyen szereplőkre vonatkozik az új törvény (pl. van-e félnivalója a sajtónak), a kormány az új szabály belengetése óta ködösít. Orbán Viktor egyik rádióinterjújában viszont egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a sajtó miatt van szükség a szuverenitásvédelmi törvényre.

Egy törvénymódosítás szerint Lánczi a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjeként az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan mentelmi jogot is kapna.

NER-milliárdok egy francia elnökjelöltnek, migránsellenes videók megrendelése a lengyel választási kampányban, magyar közpénztízmilliárdok a Bosznia-Hercegovinát szétszakítani akaró Putyin-szövetségesnek, Habony-közeli médiafoglalás a Balkánon milliárdokért. Az ilyet fordított helyzetben a belügyeinkbe való beavatkozásként értékeli az Orbán-kormány, amely egyébként tucatnyi országban foglal állást valamelyik politikai szereplő mellett. Különösen ellentmondásos az, hogy amíg a Fidesz ellenzékben volt 2010 előtt – tehát amikor még nem fért hozzá a rendkívül bővizű közpénzcsapokhoz, ezért minden fillérre rá volt szorulva –, éveken át kapott pénzt külföldről, a vele szövetséges politikai erőktől. Így vészelték át az ínséges időket.