Lánczi Tamás: A választások tisztasága feletti őrködés lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata

A február 1-jéig megalakuló Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön – mondta az M1 műsorában a hivatal vezetésére felkért kormányközeli politológus, Lánczi Tamás.

Az MTI cikke szerint a műsorban Lánczi egyebek mellett arról beszélt, a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányos önazonosságként hivatkozik a szuverenitás fogalmára, ami a mindennapok nyelvén azt jelenti, hogy az ország gazdasági, kulturális, kommunikációs, politikai önazonosságát és függetlenségét kell védeni, és ehhez a törvény rendel bizonyos eszközöket.

Hangsúlyozta, a hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat, feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze.

Vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza, és jelzi ezt az illetékes szervnek. A 2022-es „guruló dollárok” elnevezésű ügyhöz – vagyis a magyar ellenzéki pártok külföldről kapott forrásainak ügyéhez – hasonló visszaélések felderítéséhez „más állami társszervekkel való együttműködést” tud igénybe venni – mondta.

„Azokat az információkat, amelyek más állami szerveknél képződnek, azokat, ha úgy tetszik, elkérheti egy együttműködés keretében, ezeket elemezheti és megvizsgálhatja, ezekből vonhat le következtetéseket, amelyeket nyilvánosságra hozhat, ezt jelezheti a törvényhozónak” – fejtette ki a hivatal leendő elnöke, megjegyezve, a Szuverenitásvédelmi Hivatal probléma esetén valamilyen jogalkotási hiányosságra vagy hatósági intézkedés szükségességére is felhívhatja a törvényhozó figyelmét.

Példaként említette, hogy a szuverenitásvédelmi törvény vonatkozó passzusa szerint ha valaki tiltott finanszírozást fogad el, azt a törvény jelenleg három év szabadságvesztéssel fenyegeti, de a büntetést nem a hivatal, hanem az illetékes állami szerv fogja kiszabni.

Lánczi Tamás emlékeztetett, idén júniusban helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásra készül az ország, ezért különösen fontos megakadályozni a 2022-ben
tapasztaltakhoz hasonló visszaéléseket. Az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét.

A politológus műsorvezetői kérdésre elmondta, ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál „túlterjeszkedni” a jogkörein, vagy megpróbálja csorbítani Magyarország szuverenitását, akkor az is „önmagában egy vizsgálat tárgya lehet”, és érdemes lehet ezzel foglalkozni.

Hozzátette, Magyarország ugyanakkor bizonyos jogköröket, szuverenitásának egy részét közösen gyakorolja más tagállamokkal, az ezekből adódó „súrlódások” vizsgálata viszont nem tartozik a hivatal elsődleges feladatai közé.
Lánczi Tamás a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is hangsúlyozta, a hivatal létrehozásával kapcsolatban Brüsszelből aggódó „hangok” jöttek, ezeken „az aggodalomba burkolt támadásokon” azonban nem lehet csodálkozni, mivel ott mindig is voltak olyan szereplők, akik megpróbáltak túlterjeszkedni a hatáskörükön, és bele akartak avatkozni a magyar alkotmányos életbe.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő elnöke kérdésre válaszolva elmondta, a magyar modellhez a romániai dezinformációellenes hivatal vagy az Európai Unió Brüsszelben működő, az unión kívülről érkező befolyásolási kísérleteket kiszűrő hivatala hasonlít a legjobban. Ilyen jellegű, a nemzeti, a gazdasági vagy elsősorban a nagyvállalati érdekeket védő, külföldi gazdasági befolyás elleni szabályozási rendszert Nagy-Britannia és Franciaország is létrehozott már – tette hozzá. „Minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását” – fogalmazott Lánczi Tamás.

Orbán beszédírója volt, asszisztált a civilek listázásához, most megkapja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt

Sokat elárul az új hivatal élére szánt Lánczi Tamás beágyazottságáról, hogy néhány héttel ezelőtt még a saját közmédiás műsorában bizonygatták a kormánnyal mindenben egyetértő elemzők, hogy a szuverenitásvédelmi törvény valójában nem orosz mintára született. Lánczi pályája Navracsics Tibor mellett indult, és volt, amikor Schmidt Mária úgy gondolta, hogy megpuccsolta őt.

A nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény nyomán felálló hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Lánczi Tamás január közepén teheti le az esküjét a Sándor-palotában. Lánczi fizetése közel 5 millió forint lesz, azt ugyanis a jegybank elnökének járó havi bér 80 százalékának megfelelő összegben határozták meg.

Az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatal a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja. Hogy mi számít pontosan annak, az kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhatna majd ez a hatóság: a „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd. Arról, hogy egyáltalán milyen szereplőkre vonatkozik az új törvény (pl. van-e félnivalója a sajtónak), a kormány az új szabály belengetése óta ködösít. Orbán Viktor egyik rádióinterjújában viszont egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a sajtó miatt van szükség a szuverenitásvédelmi törvényre.

Egy törvénymódosítás szerint Lánczi a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjeként az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan mentelmi jogot is kapna.

NER-milliárdok egy francia elnökjelöltnek, migránsellenes videók megrendelése a lengyel választási kampányban, magyar közpénz-tízmilliárdok a Bosznia-Hercegovinát szétszakítani akaró Putyin-szövetségesnek, Habony-közeli médiafoglalás a Balkánon milliárdokért. Az ilyet fordított helyzetben a belügyeinkbe való beavatkozásként értékeli az Orbán-kormány, amely egyébként tucatnyi országban foglal állást valamelyik politikai szereplő mellett. Különösen ellentmondásos az, hogy amíg a Fidesz ellenzékben volt 2010 előtt – tehát amikor még nem fért hozzá a rendkívül bővizű közpénzcsapokhoz, ezért minden fillérre rá volt szorulva – éveken át kapott pénzt külföldről, a vele szövetséges politikai erőktől. Így vészelték át az ínséges időket.