2023. december 19. – 18:39
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette az V. kerület új választókerületi beosztását, amit a csökkenő lakosságszám miatt határozott meg a jegyző. A bíróság az indoklás hiányára tekintettel új eljárásra kötelezte a választási irodát. A választókerületi beosztást a Tiéd a Belváros-frakció vezetője, Kovács Alex Gábor és helyi képviselő a Választási Földrajz és a TASZ segítségével támadta meg. A bíróság a politikai érveket érdemben nem vizsgálta, mert az indokolás hiánya önmagában elegendő volt a határozat megsemmisítésére.
A jövő júniusi önkormányzati választás előtt több fővárosi kerületben és vidéki városban újra kell rajzolni a választókerületeket, mert több esetben jelentősen csökkent a lakosság száma. A jegyzők november 30-ig rajzolták meg az új választókerületi felosztást, és ezek kihirdetése után 15 napig van lehetőség jogorvoslatra.
Egyáltalán nem mindegy, hogyan jelölik ki az önkormányzati választókerületek határait, ez ugyanis komoly befolyással lehet a végeredményre. Azt a törvény határozza meg, hogy mekkora változásnál kell hozzányúlni a beosztáshoz.
A Belvárosban egyrészt azért volt szükség a kerülethatárok módosítására, mert a kerület lakónépessége 25 ezer alá csökkent, emiatt a korábbi 10 választókerület helyett már csak 8-at kell kijelölni. Ezzel párhuzamosan a képviselő-testületben ülő képviselők száma is csökken 14 (10 egyéni és 4 kompenzációs) mandátumról 11 (8 egyéni és 3 kompenzációs) mandátumra.
Másrészt a beosztás módosítását nem csak a lakónépesség csökkenése, hanem a választópolgárok körzetenkénti eloszlásának változása is indokolta. A választókerületeket ugyanis úgy kell kialakítani, hogy mindegyikben körülbelül ugyanannyi szavazó legyen, és a választópolgárok számának a települési/kerületi átlagtól vett eltérése ne haladja meg a 15 százalékot.
2019-ben már a tízből hét választókerület eltérése átlépte az öt százalékos indoklási küszöböt. Ennek megfelelően két, korábban rendkívül aránytalan, választókerületet szüntetett meg a jegyző. Az 5-ös (14,7 százalékos eltérésű) és a 8-as (-8,58 százalékos eltérésű) körzeteket más választókerületek között osztotta meg. Az ábrán azokat a területeket jelöltük különböző színnel, melyeket más kerülethez soroltak át. A legnagyobb területeket ezeknek megfelelően a lilával jelölt 5-ös és a narancssárgával jelölt 8-as foglalja el, de ezen kívül is bőven soroltak át háztömböket más választókerületekhez.
A változtatás kezelte a kerület északi részein korábban meglévő, furcsán elnyúlt beosztást, viszont a településszerkezeti sajátosságokat figyelembe nem vevő, hosszúkás formákat alakított ki a déli részen lévő 1-2-3-as választókerületek esetében. Ezek az Erzsébet híd meghosszabbításának számító Kossuth Lajos utcán átlépve akár egy-egy háztömbnyi szélességű nyúlványokat tartalmaznak. A választókerületek kialakításának törvényi követelményeinél azonban csak a földrajzi folytonosságot kötelező figyelembe venni, az elnyúltabb formákat a törvény nem kezeli.
Mint említettük, törvényi követelmény, hogy minden választókerületben körülbelül ugyanannyi szavazó legyen. Ez azért fontos, hogy ne legyenek jelentős eltérések a képviselői mandátumok támogatottságában, azaz ne fordulhasson elő, hogy egy választó szavazata többet ér, mint egy másik körzetben élőé. Fontos szabály ezért, hogy az egyes választókerületekben élő választók száma nem lehet nagyobb a települési (jelen esetben a kerületi) átlag 15 százalékánál, de már az 5 százalék feletti eltéréseket is indokolni kell a határozatban.
A korábban is bemutatott furcsán elnyúlt formájú választókerületek a 15 százalékos arányossági feltételt teljesítik, viszont az 5 százalékos indoklási küszöböt nyolcból hat kerület lépi át. A térképen kékkel jelölt választókerületekben a kerületi átlagnál kevesebb választópolgár él, míg a pirossal jelöltek a népesebb körzetek. Minél sötétebb színnel jelöltük az adott választókerületet, annál nagyobb az aránytalanság. Ez pedig befolyásolja az adott kerületben lévő szavazat értékét, hiszen a kék körzetekben többet ér egy választópolgár szava, mint a pirossal jelöltekben.
Ráadásul a több választópolgárral rendelkező választókerületekben (4-7-8) találjuk azokat a szavazóköröket, ahol 2022-ben (és 2019-ben az önkormányzati választáson is) az ellenzék jelöltjei szerepeltek jobban. Ez a következő térképről olvasható le leginkább, ahol narancssárgával jelöltük azokat a területeket, ahol a kormánypárti jelölt szerepelt jobban, és kékkel, ahol az ellenzéki. A kormánypárti jelölt (Böröcz László) pont azokon a területeken kapta az ellenfeléhez képest a legtöbb szavazatot, ahol a legkisebbre szabták a választókerületeket (1-es és 3-as). Ezáltal a választókerületek választópolgárainak aránytalansága kedvezhet a kormánypárti egyéni jelölteknek 2024-ben. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem a gerrymandering, hanem a malapportionment jelensége: így hívja a választásföldrajzi szakirodalom azt, amikor a választókerületek nagysága befolyásolja az eredményeket. (A gerrymandering azt jelenti, hogy a körzetek határait a különböző választói tömbökhöz igazítják, manipulálják, ez viszont nem feltétlenül jár együtt a kerületek nagyságának aránytalanságával.)
A belvárosi ellenzék, a Tiéd a Belváros-frakció három tagja, Kovács Alex Gábor, Tomos Endre és Árvai Péter a Választási Földrajz és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével támadta meg a határozatot. A beadvány három irányból támadta a kerületi beosztást – foglalta össze a bíróság előtt felhozott érveket Mécs János, a TASZ jogásza.
Egyrészt arra hivatkoztak, hogy az indokolás túl általános, nem alkalmas arra, hogy a választópolgárok felmérjék, milyen okból tér el egyes kerületekben 5 százalék felett a választásra jogosultak száma. A másik érvük az volt, hogy még ami rekonstruálható is az indokolásból, az tényszerűen nem igaz. Vagyis hogy az eltérés indoka az lenne, hogy egyben tartsák a településszerkezetileg egybefüggő részeket. Végül pedig arra hivatkoztak, hogy az eset összes körülményéből manipulatív célú változtatásra lehet következtetni. Ezt leginkább az mutatja, hogy a 2019-es és 2022-es választási eredmények alapján éppen a legellenzékibb egyéni választókerület lett a legnagyobb.
Mécs elmondta, hogy a bíróság már az első érvet (túl általános az indokolás) megalapozottnak látta, így nem vizsgálta a másik két érvet, hiszen önmagában ez elegendő ok volt a határozat megsemmisítésére. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban is fontos elvi tételeket erősített meg a bíróság. Az ítélet alapján „az indokolási kötelezettséget a jogalkotó az egyenlő választójog alapelvére figyelemmel, a választásra jogosult állampolgárok érdekében írta elő, hogy mindenki számára egyértelműen megállapítható legyen az az indok, amely miatt ugyanazon mandátum megszerzéséhez adott választókerületben több, míg másik választókerületben kevesebb választópolgár szavazata szükséges és elégséges.”
Idén júliusban a Választási Földrajz és a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) között együttműködés indult, amelynek célja, hogy a helyben élő lakosság figyelmét felhívja az újonnan megrajzolt választókerületekre, az esetleges visszásságokat felderítse, és éljen a jogorvoslati lehetőséggel. Korábban a választókerületek újrarajzolása után a bíróság már megsemmisítette a szombathelyi választókerületi beosztást.