A külföldi és a magyar ételfutárokat is szívatja az állam azzal, ahogy a vendégmunkásokhoz hozzááll

„Éhezők viadala – a bevándorló hátterű ételfutárok helyzete” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést csütörtök este a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. A beszélgetésen szó volt a Magyarországra érkező vendégmunkások általános helyzetéről, az érdekérvényesítés fontosságáról és nehézségeiről, és arról is, hogy a kialakult helyzeten segíthet egy, a tervek szerint két év múlva bevezetendő, a platformalapú munkavégzésről szóló EU-s rendelet. Már ha tényleg be is lesz vezetve.

Vendégmunkás-bugi

A külföldi vendégmunkások helyzete régóta forró, politikailag is nagyon releváns téma, nem kis részben azért, mert bár a kormány rendszeresen kommunikálta ennek ellenkezőjét – elég csak az emlékezetes „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját” feliratú plakátokra gondolni –, a vendégmunkások számának növekedése őrületes ütemben gyorsult az elmúlt években. Orbán Viktor tavaly márciusban kijelentette, hogy néhány éven belül félmillió új munkavállalóra lesz szükség, ennek többsége pedig szükségszerűen vendégmunkás lesz majd.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter novemberben azt közölte, hogy maximum 62 ezer vendégmunkás dolgozhat egyidejűleg Magyarországon, ám a gyakorlatban ekkor már a 100 ezret közelítette a számuk, Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár pedig januárban már 120 ezer külföldi munkavállalóról beszélt. Később aztán hozzátette, hogy szerinte ez a magyar munkavállalókat nem veszélyezteti, és álltja, nem lepte el külföldiek tömege az országot az elmúlt évtizedben. Manapság nálunk is a távol-keleti munkaerő a legnépszerűbb,

becslések alapján körülbelül 16 ezer vietnámi és 10 ezer Fülöp-szigeteki dolgozik az országban.

A jelenség hátteréről itt írtunk bővebben, a filippínók népszerűségéről pedig itt, de azt hozzá kell tenni, hogy mindez persze nem új keletű dolog. Már 2022-ben is hangsúlyosan megjelentek a távolabbi országokból érkező vendégmunkások a magyar munkaerőpiacon, amit főleg az ételrendelésnél lehet észrevenni. A Wolt korábban több megkeresésre is közölte, hogy nem tartja nyilván a futárjaik nemzetiségét, az Economx-nek pedig ők és a Foodora is azt nyilatkozták, hogy az alkalmazásuk miatt nem tartják fontosnak a futárok állampolgárságát.

A 444-nek azt is mindkét cég tagadta, hogy számottevő lenne a flottában alkalmazott külföldi futárok száma – a Foodoránál nincsenek is ilyenek –, ám ennek ellenére folyamatosan nő a számuk. Mindezek fényében érdekesnek ígérkezett a Kutyapárt csütörtöki kerekasztal-beszélgetése, ahol a párt VII. kerületi képviselőjelöltje, a futárként dolgozó, érdekvédelemmel is foglalkozó Tóth Gergő, és Kincse Szabolcs újságíró, érdekvédelmi és oktatási szakíró beszéltek a külföldi futárok helyzetéről csütörtök este. A beszélgetésre egy Asim nevű, nyolc éve itt élő pakisztáni biciklis futárt is meghívtak, ám ő végül mégsem merte vállalni a nyilvánosságot.

Rövidtávú, profitorientált emberkereskedelem

Tóth Gergő a pandémia alatt kezdett el futárkodni, amit a beszélgetést moderáló Le Marietta kérdésére, a nagy platformcégek kommunikációjával ellentétben nagyon feszes tempójú munkának nevezett, ami teljesen kontroll alatt is van tartva. Elmondása szerint szabad munkaidő helyett legfeljebb választható műszakok vannak, és a gyakorlatban címet sem igazán lehet visszautasítani, mert akkor a futárt hátrébb sorolja a rendszer. A futárcégek Tóth elmondása szerint az alkalmazáson keresztül ellenőrzik őket,

és ha nem akarnak hátrébb sorolódni, akkor még az app által megszabott útvonalat is célszerű tartaniuk ahelyett, hogy más úton mennének, mondjuk azért, mert enni akarnak, vagy pisilniük kell.

Az érdekvédelem a katatörvény 2022-es módosításakor jött be nála a képbe, ekkor kezdett el azon dolgozni, hogy a futároknak is legyen érdekvédelmi rendszere. Mint mondta, a katás adózás eltörlése nemcsak az adóterhek növekedését változtatta meg, hanem a nagy futárcégek működését is, akik flottacégeken keresztül hoztak be egyre több vendégmunkást az elmúlt években. Szerinte nagyjából egy éve zajlik ez a folyamat, a profit miatt alacsony bérezésen tartott harmadik országbeli munkavállalókkal pedig a magyar munkaerőt is sakkban tartják.

Ezekkel a futárokkal ráadásul a munkába állításukon túl nem is foglalkoznak, nincs képzés, nem mondják el nekik, hogy hogyan kellene az utcán közlekedni, és Tóth szerint jelenleg a cégek és a rendvédelem sem tesz semmit azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Mint mondta, külföldi futárokból nagyjából 500-1000 lehet az országban – a durván 12 ezerből –, és bár hivatalos számokat itt nem lehet tudni, azt biztosnak tartja, hogy meredeken nőtt a számuk az elmúlt időszakban. Még úgy is, hogy a vendégmunkások itt tartózkodását szabályozó, tavaly ősszel elfogadott törvény értelmében legfeljebb három évet tartózkodhatnak itt.

Tóth azt mondta, hogy a beszélgetéstől pont egy ilyen, jelenleg is zajló folyamat miatt távol maradó Asim is jelentős nehezítésnek tartja ezt, a saját beszélgetései alapján pedig a külföldi futárok úgy látják, hogy a magyar állam a tartós letelepedés megszüntetésével elüldözi az eddig ide adózó, a fizetését itt elköltő embereket. Mint mondta most lényegében rövidtávú, profitorientált emberkereskedelem zajlik, mert kifejezetten adott cégnél dolgozó, család nélkül érkező vendégmunkások érkeznek helyettük, akik nem itt költik el a pénzt, és az utánuk fizetett adó is más mértékű. Kincse Szabolcs azt is hozzátette, hogy a vendégmunkásokat bármikor ki is lehet rúgni, ami az iváncsai akkugyárban például már meg is történt.

Megoldás lenne, de nem egyszerű

A vendégmunkásokkal szót érteni is nehéz, Tóth azt mondta, hogy Google Fordítóval lehet maximum kihúzni pár infót a futárokból arról, hogy hol laknak, mennyit keresnek. Ez azért is lehet probléma, mert a külföldi vendégmunkásoknak is jó lenne, ha lenne szervezett érdekvédelmük. Ezt megvalósítani viszont nem egyszerű, mert még a magyar munkásoknak is nehéz elmagyarázni, hogy miért lenne nekik előnyös egy kollektív szerződés, és sokan nem is érdeklődnek a téma iránt. A futároknál például azért, mert rövid távra terveznek ezzel a munkával.

Időközben ráadásul politikai ügy is lett a vendégmunkások kérdéséből, a Mi Hazánk vendégmunkás-bűnözésről beszél, és tavaly a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) székháza előtt tiltakozott a vendégmunkásokat is magába foglaló szakszervezeti programjuk ellen.

Itt megjelent Székely Tamás, a VDSZ elnöke is, hogy kifejtse, miért lenne előnyös ez a magyar munkavállalóknak is, és pont azt mondta el, ami a csütörtöki beszélgetésen is elhangzott. Azaz, hogy a kölcsönzött munkaerő ne tudjon olcsóbban dolgozni, mert pontosan ez hajtja lefelé a fizetéseket. De például azt is jó lenne megoldani, hogy a vendégmunkások megkapják a megfelelő képzéseket is, konkrétan az ételfutároknál pedig segíthetne annak kiharcolásában, hogy a Kúria korábbi döntésének ellenére esetlegesen alkalmazotti státuszba kerüljenek, és meglegyen alattuk az a védőháló, ami most teljes mértékben hiányzik.

Ebben segíthetne az az EU-s rendelet is, amely a platformalapú munkavégzést lenne hivatott szabályozni, és amelynek értelmében az ételfutárok is munkavállalónak minősülhetnének. Tóth Gergő nem tartja valószínűnek, hogy ezt két év múlva be fogják vezetni nálunk, pedig a futároknak szerinte lenne rá igénye. A beteg- és a fizetett szabadságon túl azért is, mert így a munkavégzéshez a cégtől kaphatnának eszközöket és nem lehetne bármikor indoklás nélkül kirúgni őket. Németországban és Spanyolországban egyébként csak így lehet futárokat alkalmazni, Ausztriában pedig választani lehet a vállalkozói szerződés és az alkalmazotti státusz között.

Kincse Szabolcs azt mondta, szerinte rettentően nehéz helyzetben vannak most a futárok, hiszen úgy próbálnak szakszervezetet létrehozni, hogy nincs is joguk kollektív szerződést kötni. Ez egyébként újabb ok amellett, hogy a külföldieket is érdemes bevenni a folyamatba, mert nélkülük később is nehéz lesz az érdekérvényesítés. Erre vannak is kísérletek, a pakisztáni Asim közreműködésével már külföldi futárok is beléptek Tóth Gergő érdekképviseleti csoportjába. A beszélgetésen ezen túl elhangzott, hogy a Kutyapárt szervezhetne népfőiskolát, ahol például KRESZ-t, vagy akár magyar nyelvet oktatnának a külföldi futároknak.

Tóth arról is beszélt, hogy valóban gyakran fordul elő, hogy az alkalmazásban külön kérik a megrendelők, hogy magyar legyen a futár, úgyhogy a magyar nyelv oktatásának lenne is értelme, és szerinte bennük is van arra igény, hogy tanuljanak, csak jelenleg erre nincs lehetőségük. Azt is hozzátette, hogy az egyik nagy platformcégnél az alkalmazás már le tudja fordítani a megjegyzést, ha van, de a másiknál, ahol ez inkább probléma, ott még nincs ilyen. A Telex kérdésére Tóth úgy értékelt, hogy a cégek alapvetően nem érdekeltek abban, hogy a külföldi munkavállalókat képezzék; megoldják ezeket a problémákat, amik a vásárlókkal való súrlódásokat is okozzák, miközben a problémát valójában nem is nekik, hanem az államnak kellene kezelnie.