Mi mit jelenthet? Ki kicsoda? – értelmező szótár a Magyar–Varga-hangfelvételhez

A Dani itt Hódos Dániel, Varga Judit egykori kabinetfőnöke lehet. Ezt kérdésünkre Magyar Péter megerősítette. Itt annyi derül ki, hogy Rogán Antal azt tanácsolta: a volt igazságügyi miniszter embere valamiért menjen el az ügyészségre. Az ügyben megkerestük Hódos Dánielt, választ nem kaptunk tőle. Magyar Péter részéről a „Ja, hogy mi van még…” közbevetés arra vonatkozhat, hogy még lettek plusziratok az ügyben. Magyar Péter a Telexnek azt mondta: tudomása szerint az igazságügyi tárcának azért ajánlották fel ezt a lehetőséget, hogy nézzék meg, nincs-e valami terhelő az iratokban Varga Juditra nézve. Vargának azonban szerinte nem kellett ettől tartania, mert nem volt köze az ügyhöz.

A felvétel Magyar állítása szerint valamikor 2023 januárjában készült. A sajtóhoz épp ekkoriban jutottak el a nyomozati iratok, amelyeket az itt elhangzottak szerint Rogánék elvileg már átnéztek. A sajtóhoz kiszivárgott első sztori viszont épp arról szólt, hogy Schadl György szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, köztük például Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak is. Az iratok szerint Schadl három tanulmányi akadály leküzdésében segített Nagynak a Pécsi Tudományegyetemen, aki egy vizsgán például úgy ment át, hogy ott sem volt. A pécsi oktató egyébként elismerte, hogy segített Rogán kabinetfőnökének a vizsgán, az egyetem viszont a belső vizsgálata után arra jutott, „nem volt megállapítható egyetemi vizsgákkal kapcsolatos visszaélés vagy egyéb szabálytalanság”.

Varga itt megerősíti, hogy az előbb említett „Rogánék” tehát kihúzatták magukat az iratokból. A felvételen „Martinovics Dettiként” emlegetett személy valójában Martonovics Bernadett, aki ebben az időszakban a Varga Judit vezette Igazságügyi Minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormányfőtanácsosa volt. Magyar és Varga itt tehát arról beszélgetnek, hogy szerintük Martonovics tudott Rogánék beavatkozásáról az Schadl–Völner-ügy ügyészségi dokumentumaiba. Ezekben az iratokban az ő neve is vissza-visszatér: több telefonbeszélgetése is volt a végrehajtói kar elnökével, Schadl Györggyel, akivel szoros munkakapcsolatban volt. A lehallgatási jegyzőkönyvekben szereplő első rögzített beszélgetés 2021. június 7-én volt, amikor Schadl egy bíró kirúgatásáról beszélt neki. Egy hónappal később már arról beszélgettek, hogy átengedték egy vizsgán Schadl pártfogoltját – Martonovics ugyanis végrehajtójelölteket is vizsgáztatott, valamint ő volt az elnöke annak a bizottságnak, aki ezt a bizonyos pártfogoltat átengedte. Az egyébként gyászosan teljesítő vizsgázóról Martonovics méltatlankodott is Schadlnak.

Itt az akkori igazságügyi miniszter ismét arról beszél otthon a férjének, hogy Orbán Viktor legfontosabb miniszterének, Rogán Antalnak az emberei manipulálták a Schadl–Völner-iratokat, és a Rogánékra vonatkozó részeket kihúzatták. Legalábbis valamennyit, mert az ügyészség azért mindent mégsem törölt ki a javaslataikból. Az például benne maradt, hogy említik egy bizonyos Tóni, Barbara és Ádám nevét.

Az nem teljesen világos, hogy Magyar mit ért az alatt: „az eredeti doksiban, vagy csak ami megjelent”. A nyomozás alatt felgyülemlik egy csomó irat, adat, fotók és lehallgatási hanganyagok, az ügyészség pedig végül ezekből azokat használja fel, amikről azt gondolja, hogy azok a vádat alátámasztják.

Schadl Györgyöt 2021 novemberében tartóztatták le Ferihegyen, amikor a feleségével és zsebében diplomata-útlevéllel Dubajba próbált meg elmenekülni. Az ügyészség közel egy évvel később, 2022. október 24-én emelt vádat a 22 vádlott, köztük Völner Pál ellen. De még ebben a köztes időszakban is lehallgatták őket. Így derült ki, hogy Schadl a letartóztatása után telefonon utasította feleségét és apját, hogy rejtsék el értéktárgyaikat. Ezt ők megtették, de lebuktak, ők is a vádlottak padjára kerültek. Ebben a telefonbeszélgetésben mondta egyébként Schadl ezt is: „Nem fogok bevallani olyan dolgot, amit nem csináltam. Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba baszom az ügyészt.”

Magyar itt azt kérdezi, hogy ha Schadl valamennyire Rogánék embere volt, akkor miért hagyták, hogy eljárás induljon ellene, és miért hagyták bent a börtönben? A Gergő itt Gulyás Gergelyt jelenti, ezt Magyar utólag megerősítette. Gulyást korábban a barátjának nevezte, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mutatta be még 2005-ben Magyart és Varga Juditot egymásnak egy jogászbálon. Gulyás a betegszabadsága előtti utolsó kormányinfón azt mondta: Magyar Péter hónapokkal korábban megírta neki sms-ben, hogy mire készül, de ő nem próbálta meg erről lebeszélni. Varga itt problémának nevezi egyébként, hogy – feltehetően Rogánéáknak – nem volt több lehetőségük jobban belenyúlni az iratokba. Van még egy érdekes kitétel, miszerint Magyar úgy tudja, hogy Schadl szülei is a „szolgálatnál” dolgoztak, de ez az információ nem ellenőrizhető.

Nem egyértelmű, hogy pontosan mit ért Varga Judit az „ez, ami megtörtént” alatt: hogy egyáltalán ügy és vádemelés lett az egészből, vagy hogy nem mindent húztak ki az ügyészségen Rogánék javaslataiból. Ezek például benne maradtak. A nyomozati anyag Telexhez eljutott verziójában pedig valóban akadnak nehezen magyarázható lyukak.

A beszélgetés alapján arra lehet következtetni, hogy a volt igazságügyi miniszter úgy gondolja, azért tették meg Polt Péter főügyésznek, hogy „uralja a helyzetet” az ügyészségen, kontrolláljon mindent, de ez nem sikerült neki, mert az ügyészség – legalábbis valamennyire – normálisan végezte a dolgát.

Az ügyészség azzal reagált a hangfelvételre, hogy szerintük az az állítás helytálló belőle, hogy Polt Péter legfőbb ügyész nem uralja az ügyészséget, ahol egyébként „a törvények uralma érvényesül”. Állításuk szerint az ügyészségi iratok „eltüntetése, átírása nem csak jogi, hanem fizikai képtelenség is,” ezek ugyanis dokumentálva vannak a keletkezéstől kezdve, és nem egy helyen tárolják őket, és megjelennek más adattárakban is, például a titkos műveleteket végző szerveknél.

Ambrus István, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének docense a Telexnek azt mondta: az ügyészség hierarchikus szervezet, a felettes ügyész vagy a legfőbb ügyész magához vonhatja az ügyet, de akár arra is adhat utasítást, hogy milyen irányba kell vinni a nyomozást. A jogszabályok az ügyészeknek adott utasítások konkrét tartalmát nem határozzák meg, de értelemszerűen csak a törvényekkel összhangban álló utasítások adhatók. Az mindenesetre az ügyészségen múlik, mi kerül be a vádiratba a nyomozati anyagból.

Arról a Telex is értesült, hogy Völner Pálnak még a meggyanúsítása előtt jelezhették, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen. Csak miközben Varga azt állítja, már Völner meggyanúsítása előtt fél évvel szóltak neki – Völnert 2021 decemberében gyanúsították meg – a Telex értesülései szerint erre kis esély van, mert a Telex birtokában lévő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az államtitkár 2021 nyarán és őszén még egészen nyíltan beszélgetett Schadl Györggyel. A beszélgetésekben teljesen egyértelműen és minden titkolózás nélkül volt szó korrupciógyanús kapcsolatukról.

Völner valószínűleg nem tartott volna fenn ilyen kapcsolatot a végrehajtói kar elnökével, ha már ekkor tudta volna, hogy Schadlt megfigyelik. Tehát ha mégis szóltak már a meggyanúsítása előtt fél évvel Völner Pálnak, akkor vagy nem vette komolyan a figyelmeztetést, vagy nem értette meg.

A Telex értesülései szerint Völnernek nem fél évvel a meggyanúsítása előtt adták le a drótot a nyomozásról, hanem csak Schadl őrizetbe vétele előtt két nappal, 2021. november 3-án. Legalábbis ekkor foghatta fel, hogy tényleg gond van.