Önmagában ez a felvétel nem lesz elegendő a vádemeléshez – jogász a Magyar-felvételről

„Önmagában ez a felvétel, más bizonyíték nélkül nem lesz elegendő ahhoz, hogy egy büntetőügy a vádemelésig jusson” – mondta a Telexnek Ambrus István, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének docense arról az alig kétperces hangfelvételről, amit kedd reggel hozott nyilvánosságra Magyar Péter.

A 2023 januárjában készült felvételen a jogász szerint egyetlen állítás – Varga Judit volt igazságügyi miniszter szava – szerepel csak, és semmilyen további, konkrét bizonyíték nincs az elkövetésre, azaz arra, hogy Rogán Antal vagy más kormányzati szereplő közbenjárására, javaslatára az ügyészség kihúzott volna részleteket a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából.

Ambrus azt mondta, alapvetően a nyomozó hatóság mérlegelésén múlik, hogy indít-e eljárást a felvételen elhangzott állítások miatt. Ha úgy értékelik, hogy fennáll a bűncselekmény gyanúja, akkor indíthatnak nyomozást, ám nincs olyan kötelezettségük a hatóságoknak, hogy hivatalból eljárást kezdeményezzenek az ügyben. Amennyiben az ügyben feljelentést tesznek, a bűncselekmény gyanújának hiányában ilyenkor is van lehetőség a feljelentés elutasítására.

„Az ügyészség valamennyi, a felvételen és a dr. Magyar Péter tanúkihallgatásán elhangzott állítást elemzi, értékeli és további bizonyítási cselekményeket végez”

– írta kedd délutáni közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség. Azt állítják ugyanakkor, hogy fizikai képtelenség az ügyészségi iratok eltüntetése és átírása. A közlemény szerint valamennyi, az ügyészségen megjelenő adat, és annak sorsa dokumentálva van, ráadásul ezeket az adatokat nem csak egy helyen tárolják.

Magyar Péter sem kapott választ arra a kérdésére, az ügyészség milyen nyomozati lépéseket kíván tenni. Erről beszélt kedden az ügyészségi meghallgatása után. Szerinte nem tehet mást az ügyészség, mint hogy tanúként behívnak kormánytagokat, és a miniszterelnököt is meghallgatják.

De miért is lehet problémás az, amit Varga Judit elmondott a közzétett felvételen? A volt igazságügyi miniszter szavaiból az derült ki, hogy az ügyészség odaadhatta Rogán Antaléknak a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagait, akik „magukat kihúzatták”, vagy legalábbis ezt javasolták az ügyészeknek. Azt is mondta Varga, hogy az Igazságügyi Minisztérium egyik főosztályvezetője, Martonovics Bernadett is bement az ügyészségre átnézni a dokumentumokat.

Az ELTE oktatója szerint ugyanakkor a

a kormánynak, az igazságügyi miniszternek semmilyen jogköre vagy lehetősége nincs arra, hogy bármilyen módon közbeavatkozzon az ügyészség munkájába.

Ez azt jelenti, hogy nem kaphatják meg a nyomozati dokumentumokat, és javaslatot sem tehetnek az ügyészségnek arra, hogy módosítsák az iratokat.

Amikor a rendszerváltás után felállították a jelenlegi intézményrendszert, komoly vita volt arról, hogy az ügyészség a kormány alá rendelten működjön vagy független szerv legyen – mondta egy korábbi cikkünkben Ambrus István. Az előbbire például a francia rendszer lehet példa, ahol az igazságügyi minisztérium alá tartozik az ügyészség. Az igazságügyi miniszter irányítja, és utasíthatja is az ügyészséget. „A franciáknál bevallottan nem független az ügyészség. Ott az a lényeg, hogy hajtsa végre az állam büntetőpolitikáját.” Ehhez képest itthon a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a legfőbb ügyészt, de közvetlenül nem szólhat bele ügyekbe a törvényhozó és végrehajtó hatalom.

„Nem utasíthatja például Varga Judit Polt Pétert, hogy egy ügyben hogyan kell eljárni. A franciáknál azonban akár konkrét ügyekbe is belenyúlhat a miniszter. Dönthet például arról, hogy induljon-e egy ügyben büntetőeljárás, vagy az ügyészség szüntessen meg egy eljárást. Ott tehát lényegében a legfőbb ügyész főnöke a miniszter” – szemléltette egy példával a két felfogás közti különbséget az ELTE oktatója korábbi cikkünkben, amikor a legfőbb ügyész közvetlen választásának lehetőségéről írtunk 2021-ben.

Varga Judit arról is beszélt a közzétett hangfelvételen, hogy azért emelhettek vádat a Schadl–Völner-ügyben, „mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek”, és nem tudta megakadályozni, hogy Schadlra nézve terhelő bizonyítékok kerüljenek a nyomozati anyagokba. Megkérdeztük Ambrus Istvánt arról is, hogy Polt Péter legfőbb ügyésznek lett volna-e lehetősége beleszólni abba, hogy mi kerüljön a vádiratba, vagy esetleg elkaszálni a nyomozást.

„Az ügyészség hierarchikus szervezet. A bírák a törvénynek vannak alárendelve, az ügyészség utasításos rendszerben működik”

– válaszolta. A felettes ügyész vagy a legfőbb ügyész magához vonhatja az ügyet, de akár arra is adhat utasítást, hogy milyen irányba kell vinni a nyomozást, tette hozzá. A jogszabályok az ügyészeknek adott utasítások konkrét tartalmát nem határozzák meg, de értelemszerűen csak a törvényekkel összhangban álló utasítások adhatók.

Az mindenesetre az ügyészségen múlik, mi kerül be a vádiratba a nyomozati anyagból: az ügyészség álláspontja szerint kétséget kizáróan nem bizonyítható cselekményt nem lehet a vád tárgyává tenni. Ambrus arról is beszélt: a bíró kezét később köti a vádirat, és nincs arra lehetősége, hogy a nyomozati anyag vagy sajtóhírek alapján megvádoljon valakit, aki a vádiratban vádlottként nem szerepelt.

A Schadl–Völner-ügyben ugyanakkor megvan a lehetősége a bírónak, hogy a most közzétett felvételt bizonyítékként felhasználja. Sőt, beidézhet olyan tanúkat is, akiknek meghallgatását a védő vagy az ügyészség korábban nem kezdeményezte. Így Ambrus szerint Varga Judit meghallgatása is felmerülhet. A volt igazságügyi miniszternek kötelező vallomást tennie, kivéve, ha titoktartási kötelezettség terheli valamely kérdés kapcsán, így például minősített adatok esetében.