Magyar Péter az „én megmondtam” érzést erősítette meg az ellenzékiekben, de kevés fideszesre volt hatással

„Nehéz jobbról előzni a Fideszt, és lehet, hogy nem lesz nyereséges a jobboldali helyett egy másik jobboldali alternatívát kínálni. Magyar Péter ideológiailag valójában nagyon sok ponton kapcsolódik ehhez a közösséghez, csak épp azt mondja, hogy ne legyen korrupció” – mondta a Telexnek Magyar Péter politikusi törekvéseiről Lovász Dorottya, a Polémia Intézet elnöke és a 21 Kutatóközpont elemzője. Szerinte valóban vannak olyan szavazók, akik csak azért szavaznak a Fideszre, mert nem találnak alternatívát a politikai palettán, amivel azonosulni tudnának. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ők egyik percről a másikra átpártolnának Magyar új formációjához.

Magyar Péter, a kegyelmi botrány miatt visszavonult Varga Judit volt férje az elmúlt hetekben letarolta a nyilvánosságot a megszólalásaival, és március 15-re zászlóbontást hirdetett. Az eddigi nyilatkozatai alapján minden bizonnyal egy új politikai pártot jelent be péntek délután az Andrássy úton.

Az új formációval leginkább egy olyan szavazói bázist szeretne elérni a NER-ből februárban kicsekkolt Magyar, akiket az elmúlt években már többek között Márki-Zay Péter, Vona Gábor és jó pár más, jobboldali politikus is próbált megszólítani: a kiábrándult fideszeseket. Csakhogy kérdéses, létezik-e egyáltalán ilyen szavazói tábor. A Választási Földrajz elemzése szerint igény lenne a Fideszt a mérsékelt jobboldalról bíráló hangokra, ám eddig még senkinek nem sikerült erre a bázisra építve komoly eredményt felmutatnia.

Magyar Péter a Medián szerdán publikált felmérése szerint eddig inkább csak az ellenzéki választókat tudta megszólítani: a kormánypárti szavazók mindössze 2 százaléka támogatná az ő nevével fémjelzett új politikai erőt.

„Magyarán szólva eddig nem jött be az az ötlet, hogy elszipkázza a kormánypárti szavazókat”

– mondta Lovász Dorottya. Ebben az is szerepet játszik szerinte, hogy a kormánymédia és a Megafon sok tízmilliós hirdetésekkel építi Magyarról az „áruló”, „urizáló” narratívát.

A politológus szerint a Medián felmérésében ráadásul sok olyan ellenzéki választó adhatott magas pontszámot a hétfokú skálán Magyarnak, aki a választáson egyébként más pártra szavazna. Az új – még be sem jelentett – politikai erőt ugyanis nem a többi párt közül lehetett kiválasztani a kutatásban, hanem egy hetes skálán értékelhették azok a fideszes, DK-s és momentumos szavazók is, akik már hallottak Magyar Péter nevéről. A kutatás így azt nem mutatja meg, hogy a többi párthoz képest hol tart az új párt, és elérhető cél-e számára a mandátumszerzés a június 9-i EP-választáson.

Igaz, eddig még arra sem adott egyértelmű választ Magyar, hogy az új pártja részt vesz-e a júniusi választáson, vagy csak a 2026-os országgyűlési választáson szállnak először ringbe. A következő három hónapban arra már nincs idő, hogy a bíróság jogerősen bejegyezzen egy új pártot, de a Telexnek nyilatkozó elemző szerint amúgy sem lehet egy pártot három hónap alatt felépíteni a nulláról.

„Ahhoz rengeteg emberre, pénzre és tudásra van szükség, és nem tudni, hogy Magyar körül kik vannak, és milyen erőforrások állnak a rendelkezésére.”

A 444-nek adott interjúban Magyar vízválasztónak nevezte március 15-ét. Akkor derül ki szerinte, hogy mekkora igény van egy új pártra. „Szeretném látni, hányan csatlakoznának egy olyan programhoz, egy olyan nemzeti minimumhoz, amit mi vagy én próbálok meghatározni.” Azt elismerte, hogy amit most csinál, az egy „one man show”, és hosszútávon ezt nem lehet csapat nélkül csinálni, mert idővel „bedarálják”.

Lovász szerint két út áll a politikai pályára lépő Magyar előtt: vagy a nulláról kezd felépíteni egy saját pártot, vagy csatlakozik egy már létező formációhoz. Előbbinek megvan az az előnye, hogy senkivel nem kellene alkudoznia és megegyeznie, a hátránya azonban, hogy a teljes láthatatlanságból kell saját erőforrásokból építkezni.

A lájkokból nem lesz még szavazat

„Valójában a konkrét politikai céljairól még nem tudunk semmit” – jelentette ki az elemző. Rossz elképzelésnek tartja Magyartól, hogy az eddigi nyilatkozatai alapján azoknak a választóknak szól, akik nemcsak azt tudják, hogy ki az a Rogán Antal, de pontosan látják, milyen szerepe van a rendszerben, hiszen ők értik a róla szóló viccet is.

Mindeddig nem mondott Magyar semmit annak a jóval szélesebb szavazótábornak, akik nem követik napi szinten a politikát, és csak négyévente, a választások előtt nézik meg, milyen választási lehetőségeik vannak.

„Az egy téves elképzelés, hogy a korrupció vagy a média helyzete jobban érdekelné a választókat, mint a megélhetési kérdések” – mondta az elemző.

Lovász szerint a NER belső köréből érkező, és abból kibeszélő Magyar eddig leginkább azt a „én megmondtam” érzést erősítette meg az ellenzéki választókban, hogy igazuk volt eddig, jól látták, hogy rosszul működnek a dolgok az országban.

„Kicsit olyan ez, mint amikor egy diák azért népszerű az iskolában, mert ismer egy jó pletykát. Ez ugyanakkor nagy teher a mesélőnek, mert mindig újabb és érdekesebb részleteket kell kiadni, hogy fenntartsa a népszerűséget. Magyar most ezt próbálja lemosni magáról, és elindulni a szavakon túlmutató politikai cselekvés világába” – magyarázta a 21 Kutatóközpont elemzője. Varga Judit volt férjének tartalmi javaslatait azonban még nem ismerjük, mindeddig nem derült ki, hogy mit gondol például az oktatásról, az egészségügyről vagy épp a család fogalmáról.

A közösségi médiában kiemelt figyelem övezi Magyar minden egyes megnyilvánulását, de Jakab Péter példája azt mutatja, hogy a Facebook-lájkok nem feltétlenül válthatóak át szavazatokká. A Jobbik volt elnöke a 2021-es ellenzéki előválasztás előtt tarolt a telexes lájkbajnokságban is, ám az előzetes várakozásoktól végül jócskán elmaradt az eredménye, be sem jutott a második fordulóba a miniszterelnök-jelöltek versenyében.

„Ha valakinek sok lájkja van, az nem feltétlen jelenti azt, hogy sokan fognak rá szavazni”

– tette hozzá Lovász Dorottya.

A tartalmi kérdések mellett a politológus szerint fontos dilemma lehet az is Magyar előtt, hogy belépjen-e az intézményesített politikai térbe. Az elmúlt időszakban jól látható tendencia, hogy a választók elfordulnak a hagyományos pártoktól. Az elmúlt években nem látott tömeg mozdult meg az influenszerek és youtuberek februári tüntetésén a Hősök terén, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig hónapról hónapra jobban szerepel a közvélemény-kutatásokban, ami az elemzők szerint az apolitikus hangulatot tükrözi leginkább.

Ha Magyar Péter a várakozásoknak megfelelően pártot alapít, annak olyan üzenete lehet Lovász szerint a választók felé, hogy nem lehet változást elérni a rendszeren kívül, be kell lépni a politikai térbe. Ez azonban szembe megy azzal a mozgalmi energiával, ami a kegyelmi ügyben megmutatkozott, hiszen a rendszeren belül között érvényes szabályok szerint kell játszani.

Az is egy érdekes szempont, hogy miközben a rendszer leváltásáról és megtisztításáról beszél Magyar Péter, gondosan kerüli Orbán Viktor emlegetését. A nyilatkozatai alapján úgy tűnik, mintha a miniszterelnök személyét nem kérdőjelezné meg, csak épp azt gondolja, hogy Orbán rossz emberekkel veszi körül magát. Ha a következő időszakban Magyar nem ad egyértelmű választ arra, hogy Orbán ellen vagy Orbánnal van, akkor lényegében azt üzeni Lovász szerint, hogy

„gyertek ide az Orbán Viktort szerető, de a többieket nem szerető fideszesek.”

Ilyen szavazók azonban a politológus szerint nem léteznek, a Fidesz és Orbán személye ugyanis mára teljesen összeforrt.

Az elemző arra számít, hogy Magyar a március 15-i zászlóbontáson a szakértőiség látszatát fenntartva olyan embereket igyekszik megszólaltatni maga mellett, akik azt sugallják, hogy a szakmai kérdések, és az ország érdeke fontosabb, mint hogy ki melyik oldalon áll.

Ez rímelne arra a harmadik utas stratégiára is, amit a 444 interjúban már felvetett. Már az komoly siker lenne szerinte, ha Magyar tüntetésére többen mennének el, mint az ellenzéki megmozdulásokra, de az igazi áttörést azt jelentené, ha többen vennének részt az Andrássy úton tartott zászlóbontáson, mint Orbán Viktor beszédén a Nemzeti Múzeumnál.