Karácsony: Budapest erős, de nem azért, mert a főpolgármester erős, szép, okos és magas

Macskamenta, a Karácsony-karók, az elmúlt négy év munkája és Tarlós István tervei az autós forgalom megfelezéséről – többek közt ezek is szóba kerültek Karácsony Gergely „Budapest ellenszélben” című beszélgetésén, amit megválasztásának négyéves évfordulója alkalmából tartottak a Városháza parkban található Merlinben, amit november 17-én, a főváros 150. születésnapján adnak át.

A főpolgármester és beszélgetőtársa, Barabás Richárd újbudai alpolgármester egy szokatlan hasonlattal kezdtek. A „szimbolikus jelentőségű”, a politikusok mögött megtalálható díszlet egyik eleme került szóba: a macskamenta.

„A macskamenta egy csodálatos növény, sokáig virágzik, és elképesztő strapabíró, nagyjából olyan, mint a főváros vezetése”

– mondta a főpolgármester.

A főváros elmúlt négy évének működésére példának hozták az Andrássy úti műfű felszedését. Karácsony szerint szimbolikus jelentősége volt annak, hogy a korábbi vezetés műfűvel oldotta meg a problémát, amivel „elhitették, hogy meg van oldva minden”. „Elképesztő bonyolult, sok, tenni akarást és partnerségeket megmozgató munkával eltávolítottuk a szennyező talajt, most pedig egy Magyarországon őshonos növény gyönyörűen virágzik az Andrássyn.” A főpolgármester szerint a jó kormányzás olyan, hogy „nem mondja azt az embereknek, hogy bonyolult kérdésekre vannak egyszerű válaszok”.

Beszéltek azokról a nehézségekről, amikkel a fővárosnak szembe kellett néznie: járvány, háború okozta energiaválság és a kormány „sarcpolitikája”. A főpolgármester szerint megnézve az elmúlt négy évet, az „csoda, hogy még itt ülünk”. Karácsony büszkén beszélt arról, hogy a fővárosi önkormányzat a pandémia idején a kormányt megelőzve hozott meg döntéseket saját hatáskörben: ilyen volt a maszkviselés, a tesztelés és a látogatási tilalom is. Karácsony szerint a kormány a saját alkalmatlanságát bizonyította azzal, hogy ezekben az intézkedésekben „utánuk kullogott”.

Az energiaválság kezelésével kapcsoltban arról beszélt a főpolgármester, hogy szerinte sikerült „kipukkasztani a piaci buborékot” az úgynevezett Budapest Modellel. Ennek az a lényege, hogy a főváros nem tavaly őszi, magas árakon szerződött le az energiacégekkel – mint például a kormány –, hanem napi árfolyamon vásárolják az energiát. Ezzel a főpolgármester szerint 70 milliárd forintot spóroltak Budapestnek.

A harmadik válság Karácsony szerint az, hogy „Magyarország kormánya szívatja Budapestet”. Azt mondta, hogy a kormány elvonásai az elmúlt években 227 milliárddal rövidítették meg a fővárost. A kormány által Karácsony Gergelyen számonkért, Tarlós István által az előző ciklusban összegyűjtött közel 200 milliárd pedig Karácsony szerint már rég ott van a kormánynál, mert szépen, fokozatosan elvonták tőlük. Hozzátette: ha ez a tartalék nem lett volna, akkor nem lennének itt. Karácsony szerint a kormány elvonásai, a BKK jegybevételeinek kiesése és az energiaárak elszabadulása miatt 358 milliárdot, azaz nagyjából egy metróvonal árát kellett kigazdálkodniuk az elmúlt négy évben.

„Büszke vagyok a Karácsony-karókra”

A megvalósult fejlesztések közül kiemelték a „lakájmédia” és a kormány által támadott védett biciklisávokat, gúnynevükön a „Karácsony-karókat”. Ezekről a főpolgármester elmondta, hogy az első ilyen sávot az Üllői úton korábban maga a kormány valósította meg. Szerinte ez jól mutatja, hogy ez a kérdés csak egy politikai játszma, aminek az a lényege, hogy „amit a főváros csinál, az mindenképp rossz”. Karácsony büszke ezekre a karókra, mert szeretné, hogy az emberek biztonságosan tudjanak közlekedni. Azt pedig nem hajlandó elfogadni, hogy Budapesten hetente meghal valaki közlekedési baleseten. A kerékpáros közlekedésről azt mondta, hogy nem kell mindenkinek úgy járnia, de

„mindenki tegye fel a kérdést: autópálya vagy bicikliút mellett szeretne élni?”.

A főpolgármester kiemelte, hogy a Tarlós-időszak alatt elfogadott közlekedési stratégia 15 év alatt szeretné megfelezni az autósforgalmat Budapesten: „Nem én, nem a Balogh Samu [a fővárosi önkormányzat közlekedéspolitikáért felelős kabinetfőnöke], nem valami őrült biciklis”. Azt, hogy meg kell ötszörözni a kerékpáros közlekedést, nem ő mondja, hanem Tarlós István – tette hozzá. Karácsony arról beszélt, hogy nem megszüntetni szeretnék az autós közlekedést, hanem alternatívákat akarnak kínálni, de „aki festőállványt visz, az nyilván autózzon”.

A közlekedési fejlesztések között szó volt a járműcserékről, ezek részeként 285 új busz állt forgalomba, illetve érkeznek az újabb villamosok is. Karácsony szerint a fővárosi közlekedés lefedettsége európai, sőt világszínvonalú, de tovább szeretnék fejleszteni a járművek komfortját, hogy az is e századi lehessen. A 3-as metró felújításáról azt mondta, hogy az nem az ő vagy nem az előző városvezetés, hanem az egész ország sikere.

„Nagy közös siker, én ezt nem akarom kisajátítani”

– fogalmazott. A közlekedésfejlesztés fontos elemének tartják az új zebrákat – új létesült többek közt a Blahán és a Nyugati téren is –, amikből továbbiakat is felfestenek majd forgalmas csomópontokban.

A dugókról és a fővárosi forgalomról azt mondta Karácsony Gergely, hogy a mérések a „propagandával szemben” azt mutatják, hogy több mint száz városból két nagyváros van, ahol nagyobb arányban csökkent a dugók száma Budapestnél. A főpolgármester által közölt adatok szerint a 2019-es, pandémia előtti időszaknál kisebb most a forgalom Budapesten: 2022-ben 9 százalékkal volt kevesebb a dugó, mint a Covid előtt. A főpolgármester szerint az egy hibás megközelítés, hogy több sávot adnak az autósoknak, mert akkor elhitetik, hogy ez így működik, és egyre több lesz az autó.

„Nem fogjuk lebontani a Szent István Bazilikát, hogy legyen még egy sáv a Bajcsyn”

– mondta.

Azt a problémát pedig szerinte is orvosolni kell, hogy minden harmadik jármű az agglomerációból érkezik Budapestre, emellett pedig a tömegközlekedés kihasználtságát is a 2019-es szintig emelnék. Ezt az agglomerációs tömegközlekedés fejlesztésével érnék el, ehhez azonban az önkormányzatok mellett a kormány együttműködésére is szükség lesz.

A zöldítés témakörénél előkerültek a méhlegelők: Karácsony elmondta, hogy az országban ilyeneket először nem Budapesten, hanem a fideszes Székesfehérváron alakítottak ki. Hozzátette: érdekesnek tartja, hogy ott a Fidelitasnak ezzel nem volt semmi problémája. A főpolgármester szerint zöld kérdésben „ökológiai gondolkodást” követnek, ennek része, hogy a zöldterületek négy százalékán méhlegelő van, de az is, hogy sok fát – pontosan 33 ezret – ültettek.

Hogyan tovább és mégis miből?

A jövőre áttérve azt mondta Karácsony, hogy az a céljuk, hogy a fővárost felkészítsék a klímaválságra: „erősíteni kell a város ellenálló képességét. Ennek részei olyan intézkedések is, amik nem hoznak Facebook-lájkokat, de lehet, hogy szavazatokat sem” – mondta. Példaként emelte ki a budapesti közműcégek összevonását, ennek eredménye a fővárosi hulladékégető hatékonyabb működése, most 30 százalékkal több energiát nyernek ki onnan, mint korábban. Emellett a közműcégeket is visszavásárolták, illetve -vásárolják, mivel szerinte ezeket csak közvetlenül tudják hatékonyan üzemeltetni úgy, hogy közben reagáljanak a klímaválságra is.

A „Miből?” kérdésre azt mondta a főpolgármester, hogy leginkább az uniós pénzekben bízhatnak. „Itt vannak már aláírt projektek, illetve olyanok, ahol a csapatok még harcban állnak” – mondta. Összesen 321 milliárdra számítanak a következő években, emellett pedig lobbiznak azért, hogy a főváros is kapjon a helyreállítási alapból. Hozzátette: ezeknek feltételük, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, illetve sokat kell még egyeztetniük a kormánnyal a kérdésről.

Karácsony szerint Budapest erős, de nem azért, mert „a főpolgármester erős, szép, okos és magas” – hanem azért, mert az emberek szeretik a városukat, és összetartanak.

„A város ereje a közösség erejében van, a budapestiek pedig tudják, hogy a dolgok komplexek, és amit csinálunk, azt értük csináljuk”.

Példának hozta a Lánchidat, amit szerinte a Lakógyűlésen megbeszéltek az emberekkel, akik úgy döntöttek, hogy ne mehessenek vissza az autók. „Ha újabb megbízást kapunk, akkor sosem fogjuk elfelejteni, ki a főnök: budapestiek” – mondta. Ígéretet tett, hogy a választásig minél több fórumon egyeztetnek a fővárosiakkal, de a következő nagy „lakógyűlés” a jövő évi önkormányzati választás lesz. A főváros Lakógyűlést a benne szereplő kérdések és a kitöltők száma miatt sok kritika érte, az adatvédelmi biztos szerint pedig az egész „politikai marketing” volt.

Ígéretből volt bőven a 2019-es programban

A Fidesz jelöltjét, Tarlós Istvánt legyőző Karácsony a 2019-es főpolgármester-jelölti kampányra részletes programot hirdetett. A „Budapest Mindenkié” elnevezésű program, amit „Vegyük vissza Budapestet” címen hirdettek, témákra lebontva tartalmazza, hogy hol és milyen célt szeretnének elérni Karácsonyék.

Az egészségügyre vonatkozó részben ígéretet tettek az alapellátás rendbehozatalára: többek közt egységes ellátási rendszert és egészségházakat terveztek létrehozni, amihez egységes ügyfélszolgálati rendszert is alkottak volna. Ezekből az ígéretekből aligha valósult meg valami, a főváros egészségügyben elért fejlesztéseit leginkább az Egészséges Budapest Programon keresztül finanszírozták. Erre a programra Karácsonyék úgy szereztek 50 milliárd forintot a kormánytól, hogy cserébe jóváhagyták, hogy felépüljön az atlétikai stadion.

A leglátványosabb fejlesztés a kerületekhez tartozó szakrendelők felújítása volt. Ezt az Egészséges Budapestből érkező forrásokból finanszírozták, emellett orvosi műszereket és diagnosztikai eszközöket is beszereztek ebből a pénzből. Karácsony a szombati beszélgetésen el is mondta, hogy büszkék arra, hogy annak ellenére, hogy bár a fővárosnak nincs egészségügyi intézménye, az Egészséges Budapest programból szerinte látványosan tudtak fejleszteni.

A lakhatás témakörében nagy vállalásokat tett korábban a főpolgármester. 2021 szeptemberében Karácsonyék be is mutatták a Fővárosi Lakásügynökség elindításának tervét, amiben kezdetben 2500 lakás szerepel 2028-ig. Ennek látványos, bemutatható elemei eddig nem valósultak meg, viszont idén júniusban a főváros kétmilliárd közvetlen forrást nyert az EU-tól a lakhatási problémák enyhítésére. Karácsony főpolgármesterként már többször elmondta, hogy támogatja az Airbnb-típusú lakáskiadás egységes szabályozást. Ilyen egységes szabályokat egyelőre nem alkottak, de kerületek ezt önállóan is megtehetik, így tett tavaly például Terézváros is.

Szociális ügyekben vállalta a legtöbbet a 2019-es program. Ennek egyik legtöbbet hangoztatott és megvalósított eleme a fővárosi lakásrezsi-támogatás volt. Karácsony Gergely 20 ezer forint rezsitámogatást ígért a rászoruló nyugdíjasoknak és a kisgyerekes családoknak. Tavaly az energiaválság közepén, kicsit megkésve, de bejelentette, hogy új rezsitámogatási rendszert vezetnek be. A lakhatási szegénység csökkentésére is komoly vállalásokat tett a program, ezek közül hangsúlyos volt, hogy a főváros hajléktalanokat költöztetett megfizethető önkormányzati bérlakásba.

A programban ígéretet tettek az elhelyezés nélküli kilakoltatások elleni fellépésre és városszerte „drogprevenciós programok és drogambulanciák” létrehozására. Ezekből nem valósult meg semmi, a „közterületi hajléktalanság” csökkentésére tett vállalás pedig számokban nehezen mérhető eredmény. Szintén elmaradtak az energiahatékonysági felújítások, amikkel szintén az energiaszegénység csökkentését szerették volna elérni. A vállalások közül viszont teljesült, hogy a Budapesten nyilvántartott álláskeresők ingyenesen használhatják a közösségi közlekedést.

A zöldítés és a klímavédelem kérdésében az új fővárosi közgyűlés egyik első dolga volt, hogy „klímavészhelyzetet” hirdessen. De elmaradt a távfűtés rendszerek érdemi fejlesztése, illetve a Margitszigettől a Hajógyári-szigeten át a Római-partig húzódó „zöld korridor” kialakítása is. A programban a Liget-projekt újratárgyalását is ígérték: Orbán Viktor miniszterelnök korábban ígéretet is tette arra, hogy amit a főváros nem akar, nem épül majd meg, viszont a tavalyi kétharmados győzelme után már arról beszélt, hogy a projekt úgy fog megvalósulni, ahogy tervezték. Erre a főváros csak annyit reagált, hogy amennyiben elkezdenek újabb építkezéseket, mindenképp tiltakozni fognak, de szerintük erre most a kormánynak nincs is pénze.

A programban általános forgalomcsillapítást és sebességcsökkentést is ígértek. Ebben a kérdésben több belvárosi kerület magától lépett: Erzsébetváros például több utcát egyirányúsított, és alakított a forgalmi renden, de Terézváros is új forgalmi rendet vezetett be több negyedében. Ivókutakból több lett a fővárosban, de a nyilvános mosdók száma szinte nem nőtt. (A felújított Blaha Lujza téren lett egy új, azonban annak fenntartása nehézkesen megy) A sokat vitatott autómentes rakpartról a program így fogalmaz: „a pesti alsó rakpartot fokozatosan átadjuk a sétáló, kerékpározó, rollerező emberek számára”. A rakpart az utóbbi években a tavaszi, őszi és a nyári hétvégén valóban autómentes volt, egy rövid szakaszát fel is újították, de hétköznap továbbra is autósok használják.

Karácsony Gergely programjából a kiemelt példákon is túl rengeteg példát lehetne hozni a megvalósult és az elmaradt projektekre is. A főpolgármester sok esetben arra hivatkozik, hogy a programot nem négy vagy öt évre, hanem több ciklusra tervezték. Emellett pedig a Covid és az energiaválság is komoly nehézséget okozott az önkormányzatoknak, így Budapestnek is. A főváros szerint a mostani gazdasági helyzetéért a kormány is okolható – például a szolidaritási adó mértéke miatt –, a kormány szerint viszont Karácsonyék „elszórták” a Tarlós István által a „kasszában hagyott” közel 200 milliárdot. A főváros gazdasági helyzetéről, és a kormánypárti politikusok által keresett pénzről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.