Az adatvédelmi biztos szerint politikai marketing volt a Budapesti Lakógyűlés egy része

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz több panaszbejelentés is érkezett, ami a Fővárosi Önkormányzat adatkezelését kifogásolta a Budapesti Lakógyűlésen történő személyes szavazásról szóló értesítő levelekkel összefüggően.

A panaszbejelentők azt sérelmezték, hogy 18 éven aluli gyermekeik személyes adatait a véleménykérő Fővárosi Önkormányzat kezelte, továbbá azt, hogy személyes adataikat a Belügyminisztérium – akár az érintettek letiltó nyilatkozata ellenére is – kiadta. Ezért az adatvédelmi biztos vizsgálatot indított.

A vizsgálatban megállapította,

• hogy a fővárosi önkormányzat túlterjeszkedett a (Belügyminisztérium által) jóváhagyott kérelemben megfogalmazott „egyes aktuális közlekedési” tárgyú kérdéseken, ezért az adatkezelési cél eltér az abban meghatározott adatkezelési céltól, továbbá nem is fogalmazták meg megfelelő módon, azaz sértette a célhoz kötöttség követelményét,
• hogy a szavazás egy része a hatóság szerint valójában politikai marketing volt, mert a főváros célja nem a kérelemben meghatározott közlekedési tárgyú kérdésekről való konzultáció volt, hanem az, hogy a polgárok részére saját politikai álláspontját ossza meg közvetlen levelezés formájában,
• valamint hogy a főváros politikai marketingnek tekinthető kérdőíve a kiskorúak esetében a GDPR Preambulum (38) bekezdésében meghatározott közvetlen marketing célú megkeresés tilalmába ütközik.

A biztos szerint a fővárosnak helyesen úgy kellett volna eljárnia a kiskorúak véleményének kikérése során, hogy a személyes adataik kikéréséhez be kellett volna szereznie a törvényes képviselő előzetes hozzájárulását. A fővárosnak emellett helyes lett volna felhívnia a személyes adatok kiadására jogosult hatóság figyelmét arra, hogy kiskorúakat is meg kíván keresni; a Belügyminisztériumnak pedig az adatok kiadásáról való döntés előtt fokozott odafigyeléssel mérlegelnie kellett volna, hogy jogszerű-e kiadni a gyerekek adatait.

Az adatvédelmi biztos ezért a Belügyminisztériumot is elmarasztalta.

Az adatvédelmi biztos ajánlásokat adott a fővárosi önkormányzatnak és a Belügyminisztériumnak, amelyekben leírja, milyen változások szükségesek ahhoz, hogy a hasonló eseteket a jövőben elkerülhessék.

Főváros: Megalapozatlan, hogy politikai marketing lenne a Lakógyűlés

Az első Budapesti Lakógyűlés a részvételi demokrácia újszerű eszközeként lehetővé tette több mint százezer budapesti számára, hogy az önkormányzatot érintő legfontosabb aktuális kérdésekben véleményt nyilvánítson, áll a főpolgármesteri hivatal válaszában.

A Lakógyűlés mögött álló „budapesti párbeszéd” elnevezésű jogintézmény egy jogszabályon alapuló olyan részvételiségi eszköz, amelynek során a polgárok a véleményüket kifejezhetik – ezt egyébként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság sem cáfolta. Ezért tartják megalapozatlannak azt a nyilatkozatot, amely szerint „politikai marketing” lett volna a Budapesti Lakógyűlés, teszik hozzá.

A válasz szerint a „budapesti párbeszédre” vonatkozó jogi szabályozás a részvétel lehetőségét minden 14 év fölötti budapesti számára biztosítja, összhangban egyebekben a NAIH által is hosszan idézett nemzetközi dokumentumokkal, amelyek a fiataloknak a közügyek intézésébe való fokozott bevonását támogatják.

Végül leszögezik: a fővárosi önkormányzat elkötelezett abban, hogy minél több fiatal fejtse ki a véleményét a város jövőjét érintő fontos kérdésekben. Az első alkalommal alkalmazott „budapesti párbeszéd” szabályainak és gyakorlatának pontosításához tett ajánlásokat mindenesetre a fővárosi önkormányzat köszönettel vette, azokat a Budapesti Lakógyűlés tapasztalatainak értékelésének kiemelten veszi figyelembe, a rendeleti szabályozását az ajánlásra figyelemmel kiigazítja.