Május végén perli be a főváros a kormányt a szolidaritási hozzájárulás miatt
2023. május 18. – 16:34
Jövő heti ülésén dönt a főváros a Karácsony Gergely által bejelentett túlélőcsomag következő pontjáról: 24 milliárdos hitelt vennének fel a BKK-nak. Ennek a csomagnak a része, hogy a főváros beperli a Pénzügyminisztériumot a szolidaritási hozzájárulás mértéke miatt, az erről szóló keresetet május végén adják be a bíróságon – mondta el a főpolgármester-helyettes egy háttérbeszélgetésen.
„Őszinte meggyőződésünk, hogy ez egy megnyerhető per”
– mondta Kiss Ambrus a perről, ami része a túlélőcsomagnak: a főváros azt szeretné elérni, hogy ne 58 milliárdot, hanem csak 33-at kelljen befizetnie a központi költségvetésbe. Ezzel megszűnne az az állapot, hogy Budapest 25 milliárddal többet fizet be, mint amit kap az államtól – indokolnak Karácsonyék. Kérni fogják továbbá, hogy ameddig tart a per, addig Budapestnek ne kelljen befizetnie a szolidaritási hozzájárulást a költségvetésbe.
Budapest pénzügyi helyzetéről a főpolgármester-helyettes elmondta, hogy négy hónap alatt 105 milliárd volt a működési költségük, ennek 38 százalékát a közösségi közlekedés, 19 százalékát pedig a szolidaritási hozzájárulás tette ki. Kiss szerint ez jól mutatja azt, hogy Budapest költségeinek jelentős részét (57 százalékát) ez a két elem teszi ki.
Darabonként 72 forint Karácsonyék Lakógyűlése
A néhány hete bejelentett és jelenleg is zajló Lakógyűlés költségeiről – ebben lehet a Lánchíd forgalmi rendjének jövőjéről is szavazni – is beszélt a főpolgármester-helyettes.
Arra számítanak, hogy a Lakógyűlés összköltsége 100 millió forint lesz, ami darabonként 72 forintot jelent.
Kiss elmondta, hogy a Lakógyűlés költségei meg sem közelítik például a nemzeti konzultációét, aminek darabja 300 forint volt. A Lakógyűlés kommunikációs költségeiről is beszélt: ez összesen 25 millió forintot lesz, amiben benne van több Facebook-hirdetés és néhány kültéri reklám is. Összehasonlításképp itt is megemlítette a nemzeti konzultáció hirdetési költségeit, ami összesen 4,7 milliárd volt, hozzátette: ez lakosságarányosan is jóval több, mint a lakógyűlésé.
Kiss beszélt arról is, hogy a főváros az úgynevezett „Budapest-modellel” milliárdokat spórolt az energiaköltségein. A modell lényege, hogy napi áron vásárolják az energiát, és nem tavaly szerződtek le, mikor sokkal magasabbak voltak az energiaárak. Ezzel négy hónap alatt a közösségi közlekedésben 16 milliárdot, ivóvízen 6 milliárdot, közvilágításon pedig 14 milliárdot spóroltak. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy ez nem azt jelenti, hogy 37 milliárddal több maradt a számlán, hanem erre „egész egyszerűen nem lett volna fedezet”.
