Orbánt még nem ijesztette meg, de az ellenzékre már ráborult a DK árnyékkormánya

„Fel kell készülni arra, hogy tisztességesen átvegyük a kormányzást, amikor eljön az ideje, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Orbán-kormány bukása minél hamarabb következzen be” – mondta Dobrev Klára tavaly szeptemberben, két nappal azután, hogy Molnár Csaba bejelentette: árnyékkormányt alakít a Demokratikus Koalíció. Meglepő ötletnek számított a kezdeményezés, hiszen Magyarországon nincs előképe és hagyománya az árnyékkormány intézményének.

Molnár Csaba arról beszélt egy évvel ezelőtt, hogy a megélhetési válságot Orbán Viktor okozza, az egyedüli megoldást pedig a miniszterelnök bukása és a kormányváltás hozhatja el. A DK elnöksége ezért „arra kérte fel” Dobrev Klárát tavaly szeptemberben, hogy

„mutassa meg, hogy van az Orbán-kormánynak európai alternatívája, (…) árnyék-miniszterelnökként készüljön fel a kormányzásra.”

A DK EP-képviselője nem meglepő módon elfogadta a felkérést, és szeptember 19-én bemutatta az árnyékkormánya tagjait, akik többsége a párt kipróbált politikusai, országgyűlési képviselői. Molnár Csaba lett az árnyék-miniszterelnök helyettese, Arató Gergely felel a kormányprogramért, míg Varju Lászlót energia- és rezsiügyi árnyékminiszternek „nevezte ki” Dobrev.

Gyurcsány Ferenc nem kapott helyet a kabinetben, mert – mint fogalmazott – a hétéves Škodája vezetésén túl már nincs olyan ambíciója, hogy „valaki legyen”. Az árnyékkormány állítása szerint az ő ötlete volt, de azt mondja, nem szól bele a működésébe, ő a pártot szervezi.

Még nem találták meg a receptet Orbán megbuktatására

Napra pontosan egy év telt el az árnyékkormány megalakulása óta, az Orbán-kormány azonban az Európa-rekorder infláció és a hosszú gazdasági recesszió ellenére is csak alig pár százalékpontot vesztett a közvélemény-kutatásokban a népszerűségéből. Az árnyék-miniszterelnök által kitűzött célból (Orbán megbuktatása) semmi nem látszik, sőt, a kormányfő nemrég már arról beszélt Kötcsén, hogy 2034-ig tervez.

„Nem létezik csodarecept, amelyet követve hipp-hopp eltűnik az Orbán-rendszer, a történelem azonban sokszor megmutatta, hogy mi tud változást hozni”

– válaszolta Kálmán Olga, a DK országgyűlési képviselője és az árnyékkormány szóvivője arra a kérdésünkre, hogy hol tartanak a kormánybuktatásban, megvan-e már a recept. A társadalmi elégedetlenség szerinte önmagában kevés a változáshoz, „azt közös, szervezett ellenállássá kell faragni, ahhoz pedig remény és alternatíva kell.”

„Ennek a kormányzóképes alternatívának a megmutatására jött létre az árnyékkormány, amely egy szociáldemokrata fordulatot ajánl az Orbán-rendszer által elfeledett és semmibe vett millióknak” – fogalmazott Kálmán Olga. A legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy az árnyékkormány „újraépítette a majdani kormányzáshoz szükséges szakmai, közéleti, civil kapcsolatrendszert, az ország előtt álló gondok, feladatok sokaságát tekintette át, és tett javaslat azok kezelésére, megoldására, érett politikai testületként készül a majdani kormányzás feladatainak ellátására, az ezzel járó felelősség viselésére”.

Az alternatíva felmutatásán túl az árnyékkormány azt a célt is szolgálta, hogy a választás utáni káoszban a DK megüzenje a többi pártnak: az ellenzék egyedüli, domináns szerepére tör, és egyedül Dobrevet tartják Orbán kompetens kihívójának. Molnár Csaba, a DK alelnöke szerint ugyanis egy dolgot nem próbált még 2010 óta az ellenzék: legyen egy nagy, domináns párt a Fidesszel szemben.

Gyurcsány Ferenc ezt úgy fogalmazta meg, hogy a DK az ellenzék közepe kíván lenni, és ehhez „nem fél alkalmazni az erejét” sem. „A DK arra tör, hogy maga rendezze össze ezt a hat pártot valamilyen módon” – mondta a pártelnök tavaly szeptemberben a Partizánban. A párt a választás óta kisgömböcként nyeli magába a többi ellenzéki párt tagjait. Az MSZP-ből, a Párbeszédből, Jobbikból és Momentumból is többen a DK-ban látták meg „az egyetlen alternatívát az Orbán-rendszerrel szemben”, de mint kiderült, nem is annyira maguktól jutott eszükbe, hogy átigazoljanak Gyurcsányékhoz – a DK-művelet részleteiről a Direkt36 írt nemrég.

„Akik eddig az ellenzék legbefolyásosabb részét képezték, valóban nem tudták elhitetni, hogy kormányzóképesek lennének. Mi ezen változtattunk, megalakult az árnyékkormány, már a napokban nyilvánosságra hozzuk a programját” – mondta a napokban a HVG-nek adott interjúban Gyurcsány.

Árnyékkormányülés és árnyékkormányinfó

De mégis mit csinált az árnyékkormány az elmúlt egy évben? A regnáló kormány mintájára árnyékkormányüléseket tartott pár hetente, eddig szám szerint tizenkettőt. A hivatalosság látszatát annyira komolyan veszik, hogy a közösségi médiában megosztott képek alapján még az árnyékminiszterek névtáblái is kint vannak az asztalon.

A zárt üléseken nagyjából öt-hat témát tárgyalnak, amiket aztán többségében törvényjavaslat formájában terjeszt be a DK-frakció az Országgyűlésnek. „Az árnyékkormány 51 konkrét határozati javaslattal és cselekvési tervvel záruló előterjesztésről döntött, ezekből közel két tucat országgyűlési határozati javaslatot nyújtottunk be” – írta Kálmán Olga a Telexnek.

„Nem titkolom, hogy időnként vért izzadunk” – vallotta be Gyurcsány Ferenc a szakpolitikai javaslatok kidolgozásáról.

„Olyan minőséget kell produkálni, mintha kormányon lennénk. Ha egy anyag kiszivárog, akkor az szép legyen”

– fogalmazott a DK elnöke, aki szerint ez is része annak a szisztematikus munkának, amellyel a kormányzásra készülnek. „Tizenhárom ellenzéki év megkoptatja a tudást, a kapcsolatrendszert. Ez természetes” – mondta, hozzátéve: szakmai és kulturális értelemben is fel kell készülni a kormányzásra.

A kormányzati működést hivatott bemutatni az árnyékkormányinfó is. Molnár Csaba EP-képviselő, az árnyékkormány kancelláriaminisztere és Kálmán Olga, az árnyékkormány szóvivője az árnyékkormány ülései után sajtótájékoztatón ismerteti a javaslataikat, és válaszol az újságírói kérdésekre. Mi például arról kérdeztük őket tavaly ősszel, hogy miért nem ad interjút a Telexnek Dobrev Klára, és a DK miért nem válaszol gyakran lapunk kérdéseire. Azt ígérték, utánanéznek, de állításuk szerint Dobrev Klára bármikor bárkinek a kérdésére szívesen válaszol, csak az időbeosztásán, egyeztetésen múlik, hogy mikor van erre lehetőség.

Az árnyékminiszterek emellett naponta tartanak online sajtótájékoztatókat, és adnak ki közleményeket: jellemzően az aktuális történésekre és hírekre reagálnak, de minden alkalommal hozzáteszik, hogy Dobrev Klára kormánya mit tenne másként. A vidéki rendezvények (a pécsiről itt írtunk) mellett a szakmai felkészülés jegyében időről időre konferenciát is tart az árnyékkormány, ahova Dobrev és a területért felelős árnyékminiszteren kívül kutatókat, civileket, szakértőket hívnak meg. Legutóbb múlt pénteken volt környezetvédelmi konferencia, ahol Dobrev azt ígérte, energiademokráciát fog teremteni az árnyékkormány a háztartási energiatermelés és a lakások szigetelésének támogatásával.

„Az árnyékkormány mindent elkövetett azért, hogy megerősítsük Magyarország helyét a nyugati szövetségesi rendszerben” – írta Kálmán Olga, amikor az elmúlt egy év eredményeiről kérdeztük. Dobrev Klára Olaf Scholz német kancellárral, Keir Starmerrel brit árnyék-miniszterelnökkel, és a korábbi horvát kormány tagjaival is találkozott, de rendszeresen, heti szinten egyeztet „az Orbánék által cserben hagyott szakszervezetekkel, civil partnerekkel, a legnagyobb pedagógusszervezetektől kezdve a legnagyobb nyugdíjasszervezeteken át egészen a Balaton-védő civil szervezetekig”.

„Ennek eredményeként az árnyékkormány szakmai hátországaként működő kabinet- és műhelymunkához mára több mint ezer szakértő, civil és politikai szereplő csatlakozott az ország minden pontjáról”

– tette hozzá az árnyékkormány szóvivője.

Már az eredmény, hogy egy év után még létezik

A DK-s árnyékkormány első éve olyan szempontból sikeresnek mondható, hogy egyáltalán még létezik. Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője arról beszélt a Telexnek, hogy Olaszországban, Franciaországban és Lengyelországban olyan rosszul fogadták a választók az ellenzéki árnyékkormányokat, hogy azok általában egy évet sem éltek meg.

„Az volt a percepció, hogy előre isznak a medve bőrére, amikor még nemhogy a választást nem nyerték meg, de a közvélemény-kutatásokban sem állnak nyerésre”

– fogalmazott Rajnai. Ezekben az országokban jellemzően úgy bezuhant az árnyékkormányt alakító pártok népszerűsége, hogy a vezetőjük is belebukott.

Ehhez képest a DK – ha a közvélemény-kutatásokban nem is erősödött jelentősen múlt szeptember óta – egyértelműen megőrizte a vezetőszerepét az ellenzéki oldalon, és más pártokból is tudott új embereket átcsábítani. A volt jobbikos Varga Ferencből mára bér- és munkaügyi árnyékminiszter, a Párbeszédből átigazolt Kocsis-Cake Olivióból pedig környezetvédelmi és klímaügyi árnyékminiszter lett.

Dobrev Klára a brit és ausztrál mintát emlegette az árnyékkormány megalakításakor, de azt a szerepet nem volt képes, és nem is tudná Rajnai szerint betölteni a DK-s kabinet. Ennek az az oka, hogy Magyarországon nem két párt váltogatja egymást, mint Angliában a Konzervatív Párt és a Munkáspárt, hanem jó pár ellenzéki párt működik. A mérések alapján nem tűnik valószínűnek, hogy a DK a közeljövőben egyedül tudna kormányt alakítani. A brit árnyékkormány úgy tudja bemutatni a politikáját és árnyékminisztereit, hogy egy választási győzelem után akár egy az egyben kormányzati szintre emelheti.

Azért sem hasonlítható a brit mintához a DK árnyékkormánya a Méltányosság Központ elemzője szerint, mert Dobrevék nem követték az Orbán-kormány minisztériumi struktúráját. A brit rendszerben minden miniszternek és államtitkárnak megvan a párja, ezzel szemben a magyar belügyminiszterhez tartozó területekkel legalább négy DK-s árnyékminiszter foglalkozik.

Más, többpártrendszerben működő angolszász országokban – például Skóciában és Walesben – van még hagyománya az árnyékkormánynak, ott elsősorban az a funkciója, hogy felépítse és bemutassa az egyes szakterületek politikusait. Rajnai úgy látja, a DK kezdeményezése közelebb áll a skót és walesi szándékhoz, de nagy áttörést ebből a szempontból sem sikerült eddig elérni. Abban vitathatatlan előnye van a DK-nak a többi ellenzéki párthoz képest, hogy egyáltalán fel tud mutatni ennyi szakpolitikust, az árnyékminisztereknek azonban az elemző szerint a nyilvánosságban nem sikerült még bizonyítaniuk a rátermettségüket, és az ismertségük sem nőtt meg az elmúlt egy évben.

Az az előnye viszont megvan az árnyékkormánynak, folytatta Rajnai, hogy egyfajta keretet ad a DK szakpolitikájának, és a szakpolitikai bejelentéseikkel időnként tematizálni tudták a közéletet, többször is átütötték az ingerküszöböt egy-egy javaslatukkal. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy az ellenzéket gyakran azzal kritizálják, hogy a politikája csak orbánozásra épül, és nem kínál alternatívát.

„Fontos az, hogy kompetensnek tűnjön az ellenzék, és ne csak hivatásos panaszkodó gépnek”

– fogalmazott a Méltányosság Központ elemzője, hozzátéve: kormányzati pozícióból könnyebben és hitelesebben lehet ezt megmutatni. Az ellenzéknek a kormányzóképesség megmutatására jelenleg leginkább az önkormányzatok jelenthetik az ideális terepet.

Az viszont már problémás Rajnai szerint, hogy „nagyon szétaprózódott az árnyékkormány struktúrája”, jellemzően konkrét ügyekre reagáltak, vagy konkrét ügyben álltak elő szakpolitikai javaslattal, és nem derült ki, hogy valójában mit akar a DK, nincs egy koherens vízió a politikája mögött. „Nincs még meg nekik az az egyértelmű szakpolitikai irány, ami alapján kormányozni tudnának, ezért egy kicsit talán korai volt az árnyékkormány megalakítása” – mondta a Méltányosság Központ elemzője a Telexnek.

A külföldi minták alapján Rajnai nem számított rá, hogy a magyar politikai berendezkedésben akár csak egy évet is túl tud élni az árnyékkormány. Azt a jövőben sem lehet várni szerinte, hogy hirtelen megduplázódjon a DK népszerűsége, és az ellenzéki oldalon mindenki elfogadja Dobrev Klára vezető szerepét.

„Az lehet a céljuk, hogy legalább még egy-két vezető szakpolitikust fölépítsenek valamelyik kulcstárca esetleges későbbi vezetésére”

– fogalmazott. Ennek egy potenciális ellenzéki győzelemnél lenne jelentősége, mert a DK könnyebben tarthat igényt a kulcspozíciókra, ha vannak felépített, széles körben elismert szakpolitikusai.

Megkérdeztük azt is Kálmán Olgától, hogy mivel készül az árnyékkormány a következő időszakra. Mint mondta, ősszel fejezetenként mutatják be az árnyékkormány programját, amelyből ígéretük szerint a választók még több konkrét részletet tudhatnak meg az árnyékkormány által képviselt szociáldemokrata politikáról és konkrét javaslataikról. Az árnyékkormány bemutatásának évfordulójára pedig egy videóval készülnek, amelyben összefoglalják, hogy „hol tartana most az ország, és hogyan élnénk, ha az elmúlt egy évben tett javaslataink törvényi erőre emelkedtek volna”.