Kis gömböcként nyeli magába a többi ellenzéki párt tagjait a DK, legalábbis az elmúlt hetekben Gyurcsányék újabb és újabb átigazolókat jelentettek be büszkén. A DK szinte mindenkit megkeres, és aki nem megy szép szóra, azt nyomásgyakorlással, zsarolással vagy épp valamiféle pozíció, juttatás ígéretével próbálja meg átvinni magához, állítják erről a többi pártból. Vannak, akik szerint így akarják nagyobbnak mutatni magukat, mint amilyenek, de az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja. A DK szerint viszont minden hazugság, amit róluk mondanak.
Az elmúlt hónapokban több ellenzéki politikus is átlépett korábbi pártjából a DK-ba. Ez a körülbelül tucatnyi ember valójában nem tűnik annyira soknak, de a DK láthatóan erre annyira büszke, hogy szépen, látványosan be is ültette őket egy csokorba a párt vasárnapi kongresszusára, hogy egyenként megtapsoltassa őket a küldöttekkel.
Vannak köztük az MSZP-ből, Párbeszédből, Jobbikból átugrott politikusok, de a legtöbben azért a Momentumot cserélték le Gyurcsányékra. Ezek főképp önkormányzati arcok, az egyetlen országosan is ismertebb politikus talán csak a Párbeszédet otthagyó Kocsis-Cake Olivio – ő is kapta a legnagyobb tapsot a kongresszuson. Ugyanott ki kisebb, ki nagyobb meggyőződéssel nyilatkozott közülük a Telexnek arról, miért jobb a DK a többi pártnál, de volt, aki a különbséget sem tudta megmondani.
Egy azért közös bennük, a legtöbben saját közleményeiben ugyanúgy magyarázták az átigazolásokat, ami a párt mantrája is: a DK a választások óta bebizonyította, hogy ez a párt az egyetlen alternatíva az Orbán-rendszerrel szemben, csak ők tudják leváltani a negyedik kétharmadát gyúró fideszes kormányt.
A DK a vesztes áprilisi választás óta tényleg ezerrel igyekszik érzékeltetni a dominanciáját az ellenzéki térfélen: előbb árnyékkormányt alakítottak (aminek nem kisebb terve van, mint Orbán Viktor megbuktatása), indítottak egy online tévét, a DK TV-t, ebben Dobrev Klára a megváltó, mostanában pedig sorban küldik ki a közleményeket arról, épp kit kebelezett be a pártjuk.
Mindezekkel a DK-ban arra játszhatnak, hogy Dobrev Klára a legsikeresebb ellenzéki európai parlamenti (EP) listavezetőként húzzon be mandátumokat az EP-választáson, és hogy ne legyen szükség előválasztásra a 2024-es önkormányzati választás előtt, mert annak ők maguk értelmét sem látják. Ugyanakkor tárgyalóasztalhoz ülnének, ahol elképzelésük szerint jóval nagyobb beleszólásuk lenne a döntésekbe, mint a többi, kisebb pártnak. Utóbbiak viszont mostanában gyakran mutogatnak Jászberényre, ahol a DK nélkül is tudott győzni az ellenzék.
Darabra mindenkit megkerestek
„Az látszik, hogy a DK önmagától nem tud növekedni, helyette az ellenzéki pártoktól csábít át politikusokat” – mondta a bekebelezésekről egy ellenzéki politikus a Telexnek. Szerinte nem az átugrott politikusok identitása változott, hanem csak engedtek a DK erős nyomulásának és a „különféle praktikáinak”, amiket bevet.
Több forrásunk is arról beszélt, nem arról van szó, hogy a többi párt tagjai keresik a DK-t, hanem épp fordítva, a párt „darabra mindenkit megkeresett”, csak épp ezeknek a töredéke látszik a nyilvánosságban. A Párbeszéd társelnöke, Tordai Bence szerint ráadásul ez nem most kezdődött, már a 2021-es ellenzéki előválasztásra készülve is a DK „elkezdte körbejárni az általa sebezhetőnek vélt politikusokat”. Azóta viszont turbófokozatra kapcsoltak, és Tordai szerint is
„gyakorlatilag mindenkin átmentek”.
A DK erről a Telexnek azt írta, „ilyen nem történt”.
Egy megszólalónk szerint vannak, akik az ilyen megkeresés után önként igazolnak át a DK-ba: ők leginkább úgy vannak, hogy már nem látják a saját boldogulásukat, előrelépésüket a saját pártjukban, esetleg épp valami személyes sérelmük van ott (mondjuk, nem kerültek jó helyre a listán a választáson, vagy a következőn nem számíthatnak jelölésre). Így aztán úgy gondolják, már nincs maradásuk, és a DK-ban próbálnak szerencsét, ahol meg valamilyen pozíciót ajánlhatnak nekik.
Kocsis-Cake Olivióról például úgy tudjuk, a DK rögtön az áprilisi választás után megkereste, közben őt már eléggé szorították ki a Párbeszédből (nem is lett parlamenti képviselő), most pedig már rögtön az úgynevezett „árnyékkormányba” katapultált „árnyékkormánybiztosnak”. A politikus el is ismerte, hogy a DK felkérésére ment át Gyurcsányékhoz.
„Akik politikából élnek, azokat politikai pozíciókkal lehet megvenni”, mondta egy megszólalónk arról, hogy a DK néha pozíciókat, mandátumokat ígér. Tordai Bence szerint nekik van olyan második kerületi tagjuk, akinek a DK azt ígérte, náluk önkormányzati képviselő is lehet, de azért „Őrsi Gergely kerületében nem az van, hogy Gyurcsány osztja a lapokat”, tette hozzá.
Tordai szerint egyébként a választókerületi elnököknek lett kiadva feladatként a DK-ban, hogy „aki él és mozog, azt át kell hozni”. Egy DK-s ügyekre rálátó forrásunk szerint viszont az offshore-botrányba keveredett Ráczné Földi Judit és Jószai Attila, egykori DK-s alpolgármester van kijelölve arra, hogy felhajtsa az új tagokat. Informátorunk szerint ők Nyíregyházán is legalább kétszer voltak, hogy egy bizonyos szocialista önkormányzati képviselővel beszéljenek, de Varju László országgyűlési képviselő és maga Gyurcsány Ferenc is beszélt ezzel az emberrel.
Ha az invitálás nem működik, más még beválhat
Az egyéni ambíciók beteljesítése forrásaink szerint még a jobbik eset. Többen ugyanis arról beszéltek:
Gyurcsányék csak először invitálnak, aztán ha az nem működik, akkor elkezdődik a nyomásgyakorlás és a zsarolás.
Ezek a „módszerek” információink szerint főleg polgármesterekre, önkormányzati képviselőkre vonatkoznak, de vajon mivel lehet őket megfogni? Megszólalóink szerint a DK több esetben is azt mondja, „rád indítunk valakit az önkormányzati választáson, vagy gyengítjük, tönkretesszük a kampányodat”, de hallani olyan esetről is, amikor valakinek a meglévő önkormányzati együttműködés „törékenységével” érveltek.
Hasonlót nyilatkozott Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke is nemrég. Azt mondta, szerinte sokszor a politikusok „nem önkéntesen mennek ide vagy oda”, hiszen sok polgármester jelzi azt a nyomásgyakorlást, hogy ha valaki „nem akar, mondjuk, a választásokon kétfrontos csatát vívni” a Fidesszel és a DK-val is,
„ha nyugalmat akar maga körül, és békét a településén, akkor bizony meg kell állapodni”.
Kunhalmi arra is utalt, ilyen nyomásgyakorlás történhetett Szombathelyen, ahol a napokban a város szocialista alpolgármestere és önkormányzati képviselője is átlépett Gyurcsányékhoz. Egy MSZP-s ügyekre rálátó helyi forrásunk is arról beszélt, Nemény András valóban azért engedhetett át két képviselőt a DK-nak, hogy nyugodtan készülhessen az önkormányzati választásra. Ez pedig „azt üzeni az összes többi vezetőnek is, hogy próbálják meg Gyurcsány igényeit kielégíteni”, és hopp, máris bővült egy-egy politikussal a DK.
A DK az ilyen, úgynevezett zsarolási állításokat kifejezetten hazugságnak minősítette a Telexnek.
Közben olyan kelet-magyarországi városról is hallottunk, ahol egy leendő polgármesterjelölt már igent mondott a DK-nak, és mivel a várakozások szerint nagy esélye lenne nyerni, így előbb függetlenként indul majd, és majd csak a választás után lép át hivatalosan a DK-ba.
Tordai szerint viszont az átigazolásokat azért „ellentételezni is kell anyagilag”. Többen beszéltek nekünk arról, hogy úgy tudják, a DK néha pénzbeli juttatásokat is ígérhet a kiszemelteknek, változó összegekben. És mivel „az egész ellenzéki oldal súlyos egzisztenciális problémákkal küzd”, a DK-nak meg van pénze, így aztán néhány embert így sikerül átvinnie – állítják forrásaink.
A DK erre a Telexnek szintén úgy reagált, hogy ez hazugság.
Többen is arról beszéltek, a DK nemcsak a politikusokat, hanem a mezei párttagokat is „végigpróbálja” minden szinten, például a tanácsadókat és szakértőket, csak az ilyenek nem kapnak nagy nyilvánosságot. De mindenki egybehangzóan azt állította, jóval többen vannak azok, akik nemet mondtak, hiába ostromolnak több embert is kitartóan.
Akiket viszont a választások óta például sikerült átcsábítaniuk:
- Juhász Béla, Momentum;
- Székely Dániel, Momentum;
- Déri Tibor, Momentum;
- Buzinkay György, Momentum;
- Bodrozsán Alexandra, Momentum;
- Szilágyi Szabolcs, Jobbik;
- Erdősi Éva, Párbeszéd;
- Szűcs Balázs, Párbeszéd;
- Kocsis-Cake Olivio, Párbeszéd;
- Szücs Balázs, Párbeszéd;
- Kenéz István, Párbeszéd;
- Horváth Attila, MSZP;
- Kopcsándi József, MSZP.
Hogy kit mivel győztek meg, nem tudni. Kocsis-Cake Oliviónál tűnik talán a legegyértelműbbnek, hogy előrelépést láthatott a karrierjében: LMP-s önkormányzati képviselőként kezdte, aztán átugrott a Párbeszédbe, ahol pártigazgatói posztig jutott, végül a DK-ban – mondhatni – az úgynevezett árnyékkormánybiztosi posztot bízták rá.
Talán a legkevésbé meglepő átugró Déri Tibor, Újpest polgármestere, aki a Momentumot cserélte le a DK-ra. Déri és a Momentum között ekkor már egy ideje feszült volt a helyzet. Mivel Déri bejelentette, hogy nem indul újra a polgármesteri székért, viszont a fővárosi közgyűlésben a DK-t segíti, ami Karácsony Gergelynek akár még okozhat további nehézségeket a következő időszakban, a DK ugyanis korábban azt mondta, nem annyira egyértelmű, hogy őt támogatnák.
A volt momentumos Bodrozsán Alexandra szerint neki „semmi különöset nem ígértek”, csak nyugalmat és a fejlődés lehetőségét. Bodrozsán kecskeméti önkormányzati képviselője volt a Momentumnak, de a tavalyi választáson az ellenzéki pártok közös képviselőjelöltjeként is indult a kecskeméti központú választókerületben, ahol végül kikapott a fideszes jelölttől. Ezután épp a Déri vezette Újpesten, az önkormányzati polgármesteri kabinetben kezdett dolgozni, jelenleg a kerületvezetői titkárság közkapcsolati tanácsadója.
A DK többször említette, hogy az újabb előválasztást inkább kerülné, és a tárgyalóasztal mellett döntene a jelöltekről, de egyelőre még kérdés, hogy Bodrozsánnal az önkormányzati választásra, vagy a 2026-os országgyűlési választásra készülnének.
Ezüstéremért a vesztesek között
„Szerintem eléggé látványos, hogy a DK úgy viselkedik, mint egy focicsapat, ami az átigazolási időszakban minél több arcot akar átvinni. Olyan nagy titkot nem jelentett senkinek, aki a politikában mozgolódik, hogy ezek így működnek” – jellemezte a helyzetet egy megszólalónk. Mások úgy látják, a DK így próbál meg az ellenzék vezető ereje lenni, és „szeretnének nagyobbnak mutatkozni, mint amilyenek.
Erőt szeretnének demonstrálni, de valós politikai erővel nem jár, hogy átmennek hozzájuk ilyen jellegű politikusok.”
Ahogy Tordai szerint sem „a legerősebb darabok, akiket át lehet zsarolni”. Bármelyik csábítástól érintett párt tagját kérdeztük, mind úgy gondolták, az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja: a DK tervezetten jelenti be az átigazolásait néhány naponta, hogy napirenden tartsák a témát és magukat, azt a hatást akarják kelteni, mintha az emberek folyamatosan lépnének át hozzájuk. Ehhez Tordai hozzátette: „nem úgy vesszük észre, hogy rajongótáborok csordái menetelnek”.
Egyelőre valóban nem tűnik combosnak a lista az átigazoltakról, de azért a Fidesz példája megmutatja, ha elég sokáig és sokszor sulykolod ugyanazt a szöveget az embereknek, akkor azt előbb-utóbb ők elhihetik. Egyelőre kérdés, hányan vevők erre a DK esetében, amely tudatosan és következetesen azt állítja magáról a választás óta, hogy csak ő lehet az ellenzék vezető ereje.
Közben viszont a többi ellenzéki pártot ezek a veszteségek annyira nem érintik meg. Tordai szerint „azt is felnagyítják, ami nekünk fel sem tűnt volna. Nem érezzük, hogy itt a végítélet, szervezeti szinten nincs gyász” – utalt itt főképp volt párttársára, Kenéz Istvánra. Más meg arról beszélt, „nyilván minden átlépő fáj, főleg inkább csalódást okoznak, de nem dőlünk a kardunkba. A pártunk a társadalomban mélyebben beágyazott és összetartóbb politikai közösség, mint hogy néhány ember távozásán múljon a sorsa.” Momentumos körökből valaki úgy vélekedett, hogy aki tőlük átmegy a DK-ba, az saját magát köpi szembe, mert ők épp azért jöttek létre, hogy szemben álljanak az eddigi politikai garnitúrával.
Egy narratíva szerint a DK most megpróbál előre menekülni, mivel „szemmel láthatóan az árnyékkormány besült, nem hozta a reményt, a közvélemény-kutatások akkora erősödést nem mértek”. Így aztán a DK abban bízhat, hogy az átigazolásokkal népszerűbbek lesznek, egy-egy átkatapultált arc pedig újabbakat hozhat majd magával. De mivel „a DK-nak kevés embere van vidéken, csak úgy tud jelölteket állítani, ha elhozza mástól, vagy kizsarolják őket a vezetőből”. De nagyjából még így is csak azokat az arcokat tudják így átvinni magukhoz, akik mindenáron meg akarnak maradni a politikában, mondták egybehangzóan megszólalóink.
Tordai közben már úgy hallotta, a DK-ban is van egy ellenérzés azért, mert az új arcok a régiektől veszik el a helyeket. A párbeszédes politikus szerint a DK még a saját oldalán is nehezen tudja kimagyarázni, miért erkölcsös vagy helyes döntés a többi pártból átvinni a politikusokat és a tagokat, így aztán „nem biztos, hogy a DK szervezeti szinten olyan sokat nyer. A DK-s politikusok négyszemközt szégyellik magukat, tök kínban vannak. Van, aki azt mondta, hogy »bocs, ezt csinálni kell, de pár hónap, és leállunk«.” A Párbeszéd társelnöke épp ezért arra számít, tavaszra kifut ez az offenzíva.
Talán feltűnt, hogy a cikkből mindeddig kimaradt az LMP – tőlük ugyanis valahogy nem sikerült átcsábítani eddig embereket. Több forrásunk szerint azért, mert Ungár Péterék most erősebben működnek együtt a DK-val, ami még a választás előtt kezdődött, és abban teljesedett ki, hogy a DK átengedte egy mandátumát az LMP-nek, hogy az frakciót alakíthasson a parlamentben.
Van, aki szerint „Gyurcsány kimondta, hogy az LMP-t nem fogja ilyenekkel cincálni”, persze szerinte kérdés, hogy ezt az LMP hogy viszonozza. Más szerint „láttunk olyat, hogy az LMP vezetősége erősebben kiállt a DK mellett, vagy az LMP-n keresztül támadta a DK Karácsony Gergelyt”. De azért megszólalóink szerint az LMP teljesen sosem fog összeboronálódni a DK-val, mert félti a saját zöld szavazóbázisát.
Erről a nexusról az LMP-t is megkérdeztük, azt írták, ők „egy világnézeti párt, amely a zöldpolitika ideológiája alapján szerveződött.
Mivel a Demokratikus Koalíció nem zöldpárt, ezért nincs is okuk zöldpolitikusoknak oda átigazolni. Ungár Péter az ellenzéki pártvezetők jelentős többségével jó személyes kapcsolatban van. Az LMP előnynek tartja azt, hogy politikusai nem hagyják el a pártot.”
„Lehet a szemétdombon kakasnak lenni, vagy ezüstéremért futni a vesztesek között”, de ez közben a többi ellenzéki pártot a másik irányba löki, és nagyon keményen szétveri az ellenzék kohézióját, amit az előző választáson valamennyire felépítettek – mondta több megszólaló is, akik szerint amit a DK csinál, az iszonyatosan öncélú és káros, és „így még a 2019-es választási eredményeket sem fogjuk elérni”.
Tordai Bence szerint pedig ezzel az egésszel a pártokon belüli bizalmatlanságra is játszanak, „felmerül a kérdés mindenkiben, ki lesz, aki igent mond következőre. Ez nagyon pusztító, ezt a részét utálom a legjobban, emiatt vagyok rájuk a legjobban kiakadva.” Még ennek ellenére is többen úgy látják, a következő választásra egységben kell ráfordulnia az ellenzéknek, de azért Tordai szerint „ha valaki itt elhiszi, hogy a DK levezényli az összefogást, ez baromi nagy félreértés”.
Hazugság és hazugság
Az ügyben részletes kérdéseket küldtünk a DK-nak. A válaszokat most itt is leírjuk, változtatás nélkül:
- A többi párt politikusainak állítólagos megkörnyékezéséről: „A DK nem csinál ilyet.”
- A zsarolási és pénzjuttatásokat érintő állításokról: „Ez hazugság.”
- A Telexhez eljutott konkrét pénzösszeges állításokról: „Ez is hazugság.”
- Ráczné Földi Judit és Jószai Attila állítólagos szerepéről: „Ez is hazugság.”
- Az LMP állítólagos kihagyásáról: „Az önök kérdésnek álcázott állításai valótlanok.”
- Arról, hogy mennyire tartják valódi, erős pártépítésnek azt, ha – az állítások szerint – gyakran furcsa módszerekkel kell átcsábítaniuk más pártok politikusait a DK-ba: „A DK valóban erősen építi a pártot. A tavalyi választások óta több mint 900 új tagunk van, a teljes taglétszám meghaladja a 15 ezret. Az önök által említett politikusok ennek a 900 új tagnak a töredékét képezik.”
