Kismértékben, de tovább csökkent az infláció augusztusban

Augusztusban 16,4 százalékra csökkent az infláció – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből.

Ez azt jelenti, hogy augusztusban a fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest, amely ütem már csökkenést jelent a júliusi 17,6 százalékhoz képest. Ennél alacsonyabb utoljára tavaly júniusban volt az áremelkedési ütem – írja elemzésében a Portfolio. Júliushoz képest viszont 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami valamennyivel rosszabb adat az előző havinál.

Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az üzemanyagok ára emelkedett jelentős mértékben a KSH adatai szerint. 12 hónap alatt:

• Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsi és kolbászé (19,7 százalék). A liszt ára viszont 10,4 százalékkal csökkent. A cukor ára az árstop kivezetése miatt lőtt ki.
• A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal. Ez pedig már a rezsicsökkentés csökkentésének a következménye.
• A járműüzemanyagok ára 31,1 százalékkal emelkedett.
• A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2 százalékkal került többe.
• A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4 százalékkal nőtt.
• A tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül az új személygépkocsikért 6,9, kellett többet fizetni, míg a használt személygépkocsikért 8,0 százalékkal kevesebbet.

Egy hónap alatt, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került, míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek. Az üzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett júliushoz képest.

A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott.

Magyarországon januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, azóta csökken az éves alapon számolt drágulás mértéke. Ez főleg azért van, mert az infláció külső okai nagyrészt elmúltak, és a bázishatás is játszik: azaz hónapról hónapra egyre magasabb tavalyi értékkel hasonlítjuk össze az ideit.

Bár sikernek tűnhet, hogy Magyarországon ennyit mérséklődött az infláció az elmúlt fél évben, nemzetközi összehasonlításban ez még mindig nagyon magasnak számít. Az Eurostat adatai szerint júniusban például 19,9 százalék volt az infláció Magyarországon, miközben az euróövezetben ennek kicsit több, mint a negyede, mindössze 5,5 százalék. Azt, hogy hogyan nyögi – vagy nem nyögi – Európa többi része a háborús inflációt, térképen is bemutattuk.

Az elemzői kommentárok vegyesek voltak. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója elsősorban a kedvező szezonalitást emelte ki, és hozzátette, hogy

szeptembertől az erőteljesebb bázishatásoknak köszönhetően felgyorsulhat a csökkenés üteme, a kialakuló pozitív reálkamat óvatos kamatcsökkentési ciklust indokol a forintpiaci stabilitás megőrzése miatt.

Arra gondolt, hogy a következő hónapok inflációs adatait a tavaly szeptemberi rezsiemelés és az üzemanyagárstop decemberi eltörlése módosítja. Gondoljuk csak el, az augusztusi adatban a bázis a tejes rezsicsökkentés a tárgyidőszakban pedig ott van a piaci ár. Szeptemberben sokkal kisebb lesz az infláció, mert a tárgyidőszakban és a bázisban is lesz piaci ár. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál, most a bázis a 480 forintos ársapka, de decemberben már a bázis is a piaci ár lesz.

Ugyanakkor több elemző is azt gondolja, hogy az év végére 7 százalék környékére süllyedhet az éves bázisú inflációs mutató. Az új környezet lehetőséget adhat az MNB-nek októbertől az alapkamat csökkentésére.

Virovácz Péter, az ING szenior elemzője azt emelte ki, hogy

havi alapon ismét jelentősen, 0,7 százalékkal nőtt a KSH által összeállított fogyasztói kosár átlagára. Legutóbb idén áprilisban volt ilyen magas a havi átárazás mértéke.

Pedig augusztusban jellemzően – a historikus átlag alapján – a havi átárazás enyhe negatív értéket szokott mutatni. Ezek fényében tehát még aggasztóbb a mostani árdinamika.

Az élelmiszer-árstop kivezetésének következtében ismét emelkedett havi alapon az élelmiszerkosár ára. Ezek közül is egyértelműen kiemelkedik a cukor drágulása. A forint ingadozása ellenére a főként import termékeket tartalmazó tartós fogyasztási cikkek csoportjában havi alapon minimálisan csökkentek az árak, vagyis a külső inflációs nyomás mérséklődése itt is érezteti hatását.

De ennyi negatívum mellett hogyan eshetett egyáltalán az infláció mértéke? Az ok elég vicces, bár drágulás volt a bázisidőszakban is és most is, de tavaly júliusról, augusztusra jobban nőttek az élelmiszerárak, mint idén júliusról, augusztusra, vagyis ez a bázishatás hozott most inflációcsökkenést.

Egy augusztusi felmérés szerint a Fidesz népszerűségét az éves alapon mért 20 százalék fölötti infláció sem tudja megtépázni.

A Portfolio előrejelzése szerint az MNB monetáris politikájára várhatóan nem lesz érdemi hatása az augusztusi adatoknak, hiszen a vártnak megfelelően tovább csökkent az infláció. Így arra lehet számítani, hogy szeptember végén a Monetáris Tanács újabb 100 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatot, így az összeolvad a 13 százalékos alapkamattal.