Molnár Csaba: Egy dolgot nem próbált még az ellenzék 2010 óta, hogy legyen egy domináns párt

Gyurcsány Ferenc egyik legközelebbi bizalmasával, a DK vasárnap újraválasztott ügyvezető alelnökével, Molnár Csabával készített életútinterjút a Partizán. A párt EP-képviselője régóta politizál: több mint húsz éve lépett be az MSZP-be, tagja volt a Gyurcsány- és a Bajnai-kormánynak is, és alapító tagja a DK-nak.

A Győr-Moson-Sopron megyei Csornán született, abban a városban, ahol Áder János. Az interjúban elárulta, hogy családja szerint szegről-végről rokonok is a volt köztársasági elnökkel, de a rokonság fokát nem tudja megmondani. Az azonban biztos, hogy a magánéletben soha nem találkozott Áderrel.

Gyurcsány mellett volt, amikor kiszivárgott az őszödi beszéd

Már fiatalon belépett az MSZP-be, a párt Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének volt az alelnöke évekig. Itt ismerkedett meg 2003-ban Gyurcsány Ferenccel, aki akkor már gyermek-, ifjúsági és sportminiszter volt, és akit sikerült rábeszélni arra, hogy induljon el a megyei pártelnöki posztért.

„Azt láttuk, hogy a szocialista párt érdemi megújítására alkalmas politikus tud lenni”

– mondta a későbbi miniszterelnökről Molnár.

Szerinte az MSZP a kétezres évek elejére elvesztette a kilencvenes években jellemző mozgalmi jellegét, és „nem volt képes arra, hogy egyszerre kormányozzon és pártot tartson fenn”, ami a Fidesznek sikerült. Épp ezért Molnár szerint egyfajta pilotprojektként tekintettek a Győr-Moson-Sopron megyei szervezet újjáépítésére Gyurcsány vezetésével, és ekkor még szó sem volt arról, hogy a megyei elnökből később miniszterelnök legyen. Tagadta, hogy bármi közük lett volna Medgyessy Péter megbuktatásához.

Molnár MSZP-s országgyűlési képviselőként ott volt a 2006-os frakcióülésen, ahol elhangzott az azóta híressé vált őszödi beszéd. Sőt, az interjúban arról beszél, hogy ősszel épp Gyurcsány Ferenccel volt megbeszélése, amikor kijött a beszéd a Petőfi Rádióban.

„Nem tudtuk, hogy mi az, (…) nem tudtuk beazonosítani”

– idézte fel a pillanatot Molnár. A DK alelnöke máig nem tudja, hogy ki szivárogtatta ki a miniszterelnök beszédét, és állítása szerint teljesen váratlanul érte őket.

Később Molnár követte Gyurcsány Ferencet a DK-ba is, bár állítása szerint sokáig ellenezte, hogy kilépjenek az MSZP-ből. A DK-t egy olyan projektnek tartja, ahol igyekeznek mindent teljesen másként csinálni, ami az MSZP-ben rossz volt. Ilyen például a szervezetépítés, amit a szocialisták Molnár szerint elhanyagoltak. De ilyen az is, hogy a DK megalakulása szembemegy „a párton belüli oligarchák” világával.

Az MSZP korábbi pénztárnokát, Puch Lászlót például oligarchának tartja.

Molnár nem ért egyet azzal, hogy a DK kiválása rontotta volna az ellenzék esélyeit a 2014-es országgyűlési választáson, sőt, szerinte sok olyan új szavazót tudtak bevonzani, akik nem támogatták az MSZP-t.

Még egy dolgot nem próbált ki az ellenzék

Szóba került az interjúban a 2021-es ellenzéki előválasztás. Molnár azt mondta, eleve hibás volt az ötlet, mert egy parlamenti választáson nincs jelentősége az egyéni képviselőjelöltek személyének, Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között döntöttek a választók. Az online lebonyolítást sem támogatta, mert szerinte csak úgy lett volna értelme az előválasztásnak, ha az országgyűlési választás szabályai szerint járnak el.

Arról is beszélt, hogy nem volt DK–Jobbik-különalku az előválasztás előtt, mert a többi párttal is széles körű megállapodásokat kötöttek egymás jelöltjeinek támogatásáról. A Jobbikkal csak azért lett darabszámra több, mert több vidéki körzetben indított volna mindkét párt jelöltet.

Megerősítette az előválasztás egyik legérdekesebb politikai mozzanatát is. Karácsony Gergely sokáig azon dolgozott, hogy egy teljes politikai szövetség jöjjön létre a DK-val szemben, az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje a Momentum és az LMP mellett a Jobbikkal is tárgyalt erről. A DK azonban megneszelte, mire készülnek, és pár óra alatt megállapodott a Jakab Péter vezette Jobbikkal.

„Nekünk elemi érdekünk volt, hogy egy ilyen szövetség ellenünk ne tudjon létrejönni”

– fogalmazott a DK alelnöke, aki szerint mindennek nem volt hatása a későbbi választási eredményre.

A negyedik kétharmados vereség után ott tart az ellenzék szerinte, hogy lassan mindent kipróbált. Kivéve egyet, „azt, ami egyébként győzelemre vezetett 2002-ben és 2006-ban”, hogy legyen egy domináns párt. Erre készül most a DK, és ezért alakítottak árnyékkormányt Dobrev Klára vezetésével.

„Nem kommunikációs termék az árnyékkormány”

– jelentette ki Molnár, aki az árnyék-kancelláriaminiszterként azt látja, hogy a munkájuk 80-85 százalékában szakpolitikai programalkotás, és csak egy kis része, hogy azt láttassák: van politikai és személyi alternatívája Orbánéknak.

Úgy fogalmazott, stratégiai oka van, hogy Gyurcsány Ferenc a választás óta nem ad interjút például a Telexnek.

„A DK-nak az az érdeke, hogy a DK nevében a legfontosabb ilyen szerepléseket az árnyék-miniszterelnök vigye, és ne a pártelnök.”

Az nem került szóba, de Dobrev Klárától is hiába próbáltunk interjút kérni az elmúlt hónapokban.

Molnár Csaba szerint nem gátolja a DK érvényesülését, hogy Gyurcsány évek óta, minden felmérés szerint az ország legelutasítottabb politikusa. „A magyar demokrácia (…) pártelvű és nem személyi elvű. Egy politikus jóságát és politikai befolyását, erejét nem a személyes népszerűsége méri” a parlamentáris rendszerekben, hanem a pártjának a támogatottsága – magyarázta. Példaként Dávid Ibolyát és Karácsony Gergelyt említette, akik hiába számítanak népszerűnek a felmérések szerint, a pártjuk támogatottsága nagyon alacsony.

A DK alelnöke állítja: minden párt növekedése nagyban köthető a pártelnök vagy a pártvezetés teljesítményéhez. „A DK növekedése szerintem azt mutatja, hogy a DK személyzeti politikája nagy vonalakban rendben van” – zárta rövidre a pártelnök személyét firtató kérdéseket.